Székely Kriszta nem politizál az István, a királlyal

A fiatal rendező minden tekintetben nagy fába vágta a fejszéjét. A fáról és a fejszéről is beszélt a Deszkavízión megjelent interjúban.

Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház rendezője és a Budapesti Operettszínház művészeti tanácsának tagja három éve végzett a Színművészetin, de már két rendezése bizonyult az adott év legjobbjának. Nóra – karácsony Helmeréknél című rendezése 2017-ben elnyerte a POSZT-on a legjobb rendezés díját, A kaukázusi krétakor előadása pedig ugyanebben az évben megkapta a legjobb rendezés díját a kritikusoktól, majd a legjobb rendezésért járó elismerést a legutóbbi POSZT-on.

szekely_kriszta_interju_foto_varady_nikolett_3.jpgSzékely Kriszta (fotók: Várady Nikolett / Deszkavízió)

Székely Kriszta 2016-ban a Kreatív kapcsolatok című kortárs operával mutatkozott be az Operettszínházban, akkor még a Kálmán Imre Teátrumban. Ebben az évben a nagyszínpadon is helyet kapott a Kékszakáll című operett rendezőjeként. Rosta Mária felkérésére rendezi az idén 35 éves István, a király előadást, melynek bemutatója tegnap volt Baján, ám szeptember 20-tól Budapesten lesz látható. A rendező már korábban világossá tette, hogy az előadás sem kurzusdarab, sem a királydombi bemutató replikája nem lesz: „Ha ilyesmit szerettek volna, biztosan nem engem kérnek fel rá”..

Nagy felelősség olyasmihez nyúlni, amihez ilyen tradíció és ennyi érzelem kapcsolódik, főleg azok részéről, akik ismerik a kezdeteket, akár jelen voltak 83’-ban a Királydombon. Az ott egy nagy hatású, performansz szerű színházi előadás volt, ami rengeteg embernek okozott intenzív élményt. Szinte egyedülálló a magyar színháztörténetben” – mondja a rendező az interjúban a feladat kapcsán.

Székely Kriszta azt is elmondta korábban, hogy nem akar aktuálpolitikai párhuzamokat vonni. „A téma, amit a szerzők kiválasztottak nagyon fontos állomása a magyar történelemnek, vagyis az, hogy milyen döntések és események mentén állt össze végül is ez a nemzet. Ennek az országnak a történelem során megélt nehézségei nagyon jól megmutathatóak ezzel az egy történettel” – mondja most. Hozzátéve, hogy őt a nyugat és a kelet közötti választás állandó kényszere és a fiatal király személyes története érdekli: milyen hatással van a hatalom a személyiségére. 

szekely_kriszta_interju_foto_varady_nikolett_2.jpg

Ezek időn átívelő dolgok, tehát inkább azokat a témákat szerettem volna ebből a történetből kiemelni, amik univerzálisabbak, mint akár az európai, akár a magyar aktuálpolitika” – fűzi hozzá. „Azt gondolom, hogy bátran nyúltunk a darabhoz, de közben mégis tiszteletben tartottuk a történet nemességét”.

Első blikkre talán nehezen áll össze, hogyan lehet valaki a budapesti Katona rendezője és az Operettszínház művészeti tanácsának tagja. „Már ezelőtt, hogy a művészeti tanács tagja lettem, elkezdtem a zenés műfajokban működni, legyen az akár opera, akár operett. Nekem ez legalább annyira fontos és már otthonos is, mint az, amit a Katona képvisel. Az a gondolkodás és vizualitás, ami egy művészszínházra jellemző, egészen más szeletét mozgatja az agyamnak” – mondja erre a rendező.

Az eredeti interjúból azt is megtudhatjuk, mennyiben és hogyan szólhat ez az előadás a mai kornak, mennyiben más Baján, mint majd lesz az Operettszínházban, és miért éppen a Platonovot rendezi idén a Katonában.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

A nap fotója – Elkezdődtek az István, a király próbái az Operettszínházban
„Nem történt semmi azon kívül, hogy néhányan belebuktak a botrányba”
„Ha nem lennének illúzióim, már régen nem ebben az országban dolgoznék”
Székely Kriszta: „A coming outommal indult el az életem”
Székely Kriszta: „Ez egy alkalom arra, hogy ne csak beszéljek”