Sodró Eliza: „Örömök már értek, de az még nem a boldogság”

A Radnóti Színház fiatalja a HVG-nek mesélt önmagáról.

Sodró Eliza a Kaposvári Művészeti Egyetem elvégzése után a szombathelyi Weöres Sándor Színházhoz szerződött, 2016 óta a Radnóti Színház tagja, ahol az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész. A szombathelyi teátrum A falu rossza című Mohácsi-rendezésében nyújtott alakításáért 2017-ben elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat, idén pedig a kritikusok által megszavazott Legígéretesebb pályakezdő címért van versenyben.

Sodró Eliza a III. Richárd előadásában (fotó: Toldy Gábor)

A fiatal színésznő az interjú elején arról beszél, hogy teljesen elfogadja a külsejét. „Mindennek jelentése van, egy csomó emlék fűz minden kis részemhez. A sebeimet is szeretem. Az egyik a kutyám miatt van, a másik a biciklizéstől. A ráncaimat is, anyajegyeket is, viszonyom van hozzájuk. A kis hashájamat is szeretem, mert az meg arra való, hogy ha majd lesz kisbabám, akkor őt melegítse meg védje” – fogalmaz.

Úgy gondolja, hogy a jelenlegi kor életkörülményei az eddigi legjobbak, ezért akkor sem menne vissza az időben, ha tehetné: „Most nagyon jó korban élünk. Ha visszamennék bárhova, biztos, hogy két nap alatt meghalnék valami kórságban. Annyira megszoktuk a jó életkörülményeket, hogy nem értékeljük eléggé. Én néha szánok rá fél percet, hogy örüljek neki”.

Arról is beszélt, hogy még nem volt igazán boldog az életében: „Van bennem vágy egyfajta boldogságra, és azt szerintem még nem éltem át. Örömök már értek, de az még nem a boldogság. De majd lesz”.

Az Iván, a rettenet előadásában (fotó: Dömölky Dániel)

Szeretne tudni festeni, de úgy gondolja, nincs hozzá megfelelő képessége. „Nagyon jó dolgok vannak a fejemben, csak nem képes rá a kezem, hogy kifejezze. A Tündér Lalában a kislányhoz kerül a tündérkirálynő varázspálcája, és azt hiszi róla, hogy toll. Lerajzolja az elhunyt szüleit, és a pálca úgy festi meg őket, ahogy a kislány fejében vannak. Ez az élmény nincsen meg nekem, azt érzem, hogy béna a kezem” – meséli.

Az interjúban a gyávaságról is kérdezték. „Nem vagyok gyáva. Inkább úgy van, hogy még nem állok készen egy-egy helyzetre. Olyankor gondolkodom. Néha a hallgatás is bátorság” – válaszolja a színésznő.

Az eredeti interjúból az is kiderül, a színésznő melyik tulajdonságát szereti a legkevésbé, és mi az, amitől a leginkább fél.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Sodró Eliza: „Könnyebben védek meg valaki mást, mint saját magamat”
Sodró Eliza: „Van egy olyan gyanúm, hogy Alföldi Róbert jó pedagógus”
Bízom benne, hogy mi talán nem hülyülünk meg – Interjú Sodró Elizával