Székely Csaba: „Orbán Viktor a magyar Rambo, aki jóváteszi Trianont”

Az erdélyi drámaíró nemzetellenesnek tartja a NER uszító propagandáját, amely a romániai magyarok helyzetét is megnehezíti – többek között erről is beszélt a 168 Órának.

Székely Csaba 2009-től kezdett el drámákat, színpadi műveket írni, és Bányavirág-trilógiájával robbant be a színházi életbe. Darabjait azóta rendszeresen játsszák a hazai és határontúli magyar, illetve román színházak.

szekely_revesz_patrik.jpgSzékely Csaba (fotók: Révész Patrik / Pótszékfoglaló)

A drámaíró Orbán Viktor idei tusványosi beszédét parodizálta az Egy beszéd gondolathű átirata című cikkében, amelyben a vezér azt is kijelenti: „Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen lesz akkor a jövő Európája. A válaszom az, hogy ha Európa is csatlakozni kíván majd a Galaktikus Magyar Birodalomhoz, ám legyen, megfontoljuk. Mi, magyarok barátságosak és vendégszeretők vagyunk. Kivéve, ha muszlimokról, paraszt románokról vagy bármilyen más kultúrájú népségről, esetleg homoszexuálisokról van szó”.

Az erdélyi magyarságnak kell egy Rambo, aki egymaga megnyeri az évtizedekkel korábban elvesztett vietnami háborút – esetünkben: aki jóváteszi Trianont –, és Orbán Viktor az ő ügyes retorikájával tökéletesen eleget tesz a magyar Rambo szerepének. Más kérdés, hogy vajon jó-e az erdélyi magyarságnak, ha valaki ilyen álomban ringatja őket” – mondja Székely Csaba az interjúban a miniszterelnök tusványosi beszéde kapcsán. Úgy véli, Orbán Viktor ezzel egy száz évvel ezelőtti mentális állapotot konzervál, miközben „a 21. században 21. századi megoldásokat kellene keresni a problémáinkra és fájdalmainkra”.

De a legsúlyosabb üzenet a multikulturalizmus-ellenesség. Mi itt éppen a multikulturalizmusra hivatkozva próbáljuk elérni, hogy a román állam biztosítsa számunkra a minket megillető jogokat. Egy-egy ilyen beszéd után viszont könnyen a fejünkhöz vághatják: lám, éppen a magyar miniszterelnök hangoztatja, hogy a multikulturalizmus rossz, akkor meg mit ugráltok?” – fűzi hozzá a drámaíró.

Véleménye szerint az ellenzéki pártok elég sok kárt okoztak már azzal, hogy ott vannak a parlamentben, vagyis hogy részt vesznek ebben az orbáni rendszerben. „Ezt nem úgy értem, hogy ne lenne jó az ellenzékiség mint magatartás. Sőt ellenzékinek lenni ma az egyetlen erkölcsileg helyes magatartás a magyar közéletben” – fogalmaz.

Székely Csaba ódzkodik a politikai véleménynyilvánítástól, de ha megkérdezik, elmondja azt. Nem fél, de megérti azokat, akik szerinte jogosan igen. „Jogosan, ugyanis a NER-inkompatibilis vélemények vállalása egzisztenciális következményekkel járhat, s főleg családosoknál ez probléma. A Magyar Idők listázása nem vicc. Ha megjelent a neved azok között, akik szerintük büntetést érdemelnének, akkor számíthatsz arra, hogy a büntetés valamilyen formában be is fog következni. Például úgy, hogy nem kapsz több munkát, vagy elkezdett munkákat lemondanak, projektekből kipenderítenek” – mondja.

szekely_revesz_patrik_1.jpg

A jelenlegi kormány minden tájékoztató anyagában, a közmédia minden manipulált híranyagában tetten érhető az uszítás valakik ellen. Amikor azt mondom, hogy ezzel fertőzik a lakosságot, hogy ez égbekiáltó bűn, ez szégyen, ez nemzetellenes, akkor ezt nem gyűlölködésből mondom, hanem mert aggódom Magyarország jövőjéért” – mondja a gyűlölködésről. „Neheztelni sem a hatalom katonáira neheztelek, hanem azokra a barátokra, ismerősökre, akik óvatosságból cserbenhagynak. Valójában ők azok, akik fenntartják a rendszert” – fűzi hozzá.

Ezzel együtt azt tartja, hogy a NER-nek is van jó oldala: „Volt néhány szociális intézkedés, amelyeket baloldali kormányoknak kellett volna megvalósítaniuk, de nem tették. Például bizonyos szolgáltatások olcsóbbá vagy ingyenessé tétele, a nagyobb családoknak járó kedvezmények. És igen, a pozitívumok közé sorolom a határon túli iskolák restaurálását, támogatását is. Hogy mi a mögöttes cél, az most mindegy, ugyanis tudni kell, hogy Romániában előbb épül fel száz ortodox katedrális, mint hogy helyrepofoznának egyetlen iskolát. Márpedig azoknak a gyerekeknek is kell valahol tanulniuk”. Mindez azonban véleménye szerint nem ellensúlyozza a NER rendszerének embertelenségét.

Azok között, akik nem félnek, Kováts Adélt, a Radnóti Színház igazgatóját említi, ahol bemutatják a 10 című darabját. „Mint említettem, a listázásnak következményei vannak. Ha bekerülsz abba a brancsba, akiket utálni kell, becsukódhatnak előtted az ajtók. De ha valaki megnézi a Radnóti Színház műsorát, akkor láthatja, hogy Adél nem fél” – mondja.

Drámáiban az Erdéllyel kapcsolatos romantikus, hagyományőrző sémákat igyekszik lebontani. Hogy mindeközben mit jelent számára saját magyarsága? „Ha erről van szó, én is csak egy nemzeti érzelmű parasztgyerek vagyok. Éppen azért írok így, ilyen témákról, és ellenzéki is azért vagyok (nem balliberális holdudvaronc, hanem ellenzéki), mert fáj az az állapot, ahova jutottunk. Nagyon nehéz lesz jóvátenni azt a sok kárt, amit a nemzet nevében követtek el a nemzet ellen” – nyilatkozza.

Az eredeti interjúból, amelyet Sándor Zsuzsanna készített, az is kiderül, mit gondol az úgynevezett kultúrharcról és annak egyik vezéralakjáról, Orbán János Dénesről, illetve a drámaíró szerint miért aktívabbak a románok a kormányukkal szemben, mint mi a miénkkel szemben.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Székely Csaba: „Orbán Viktor egy igazi shakespeare-i hős”
Dániában valószínűleg jól érezné magát a messiás – Passio XXI. - Interjú Székely Csabával
Székely Csaba: „Erdélyben két alternatív valóság létezik”