Hogyan lesz egy multi cég vezetőjéből stand-upos?

Németh Balázs, a Dumaszínház produkciós vezetője elmeséli.

Németh Balázs, a DEKK Színház következő évadáról, a vezetői tapasztalatairól és a stand-upos munkájáról is beszélt.

nemethbalazs_foto.jpgNémeth Balázs, aki egyben Fráger Balázs is (fotó: Gulyás Dóra)

Hogy kerültél egy multi cég vezetői székéből a Dumaszínházhoz? Milyen feladatköröket látsz el?

2017-re az előző munkahelyemen véget ért valami számomra, és ezt követően jött a felkérés Litkai Gergelytől, akit 2009 óta ismerek. A Dumaszínház elkezdett úgy nőni, hogy szükség lett egy plusz segítő kézre. Ezalatt a majdnem egy év alatt kiderült, pontosan miben tudok a művészeti vezető és az ügyvezetés segítségére lenni. Így 50%-ban gazdasági témákkal foglalkozom, azon belül stratégiai tervezéssel, hétköznapi munkákkal, és 50%-ban a fellépőket próbálom támogatni művészeti, szerkesztői tanácsadással. Szeptembertől pedig a DEKK projekt felügyelete is a hatásköröm alá tartozik.

Éles váltásnak tekinthető a lépésed. Milyen hasonlóságokat látsz a két munka között?

Mindkét helyen szükség van szervezettségre, pontosságra, következetességre, az emberi kapcsolatok szakmán belüli ápolására. Szeretek a fellépőkkel dolgozni, de kihívásokkal teli a munkafolyamat. A management tapasztalatomat a Dumaszínháznál mindenképpen hasznosítani tudom. Igaz, hogy más szakterület, más ágazat, de ha próbálunk segíteni egy vállalkozást, akkor az irányítási feladatkörök ugyanazok. Tulajdonképpen itt jól tudom kamatoztatni a korábban szerzett tapasztalataimat. Abból a szempontból ez nehezebb, hogy nincsenek meg a fix keretek. Nagyon jó egy love brand-del foglalkozni, főleg ha van mellette egy színházi projekt is, amire időt, pénzt és szakmaiságot tudunk fordítani.

Úgy tudom, te is a magyar stand-uposok táborát erősíted Fráger Balázs néven.

Csak hobbistaként. Főleg Mogács Dániellel dolgozom a Mogács-Labor című önálló estjében, illetve vidéki fellépésein vagyok bemelegítő ember. Én vagyok az improvizációs műsorának a lebonyolítója, dramaturgja. Hosszú hónapok munkája volt, míg megtanultuk, hogy lehet a nézőktől jövő impulzusokat úgy áttenni egy ilyen imprós műsorba, hogy az szórakoztató legyen. 

Milyen évad elé néznek a DEKK előadásai?

A DEKK-nek előadásszámot tekintve ez lesz a legsűrűbb évada. 2019 tavaszára 12 produkció lesz a palettánkon. A korábban meglévő sikerdarabok mellé érkezett 2018 tavaszán két bemutató: az Első kétszáz évem és a Magyar nátha. Nyáron a Kőszegi Várszínházban mutattuk be a Vojáger-t. A tavaly kiírt humorpályázatra 19 rendkívül egyedi pályaművet nyújtottak be, amelyek közül három nyertest hirdettünk. A Kiválasztottak a Dekk Színház - Füge Produkció - Gólem Színház közös projektje szeptember 30-tól látható a Jurányi Házban. A szintén nyertes A csatorna című előadás munkabemutatója szeptember 21-én lesz. Kárpáti Pál és Zsigó Anna  Suhintók című darabjának premierje átcsúszik 2019-re.

Az előjelek biztatóak. A szövegkönyvek alapján komoly sikerre hivatott mindegyik darab. Nagyon büszkék vagyunk, hiszen a napokban derült ki, hogy a Garázsbanda című előadásunk a Vidor fesztiválon elnyerte a zsűri különdíját. Személyes kedvencem a Fear the Szaknévsor című előadás, amit októbertől a kamarateremben láthatnak a nézők. A szkeccs műfajra óriási igény van ma. Ezen a kategórián belül ez egy remekmű.

Milyen hosszabb távú terveitek vannak?

Büszkék vagyunk arra, hogy tudtunk nyitni a színházi világ irányába. Célunk, hogy a Dumaszínház lojális, több százezres közönségéből minél több embert átcsábítsunk a Jurányiban futó DEKK-es előadásokra. Látjuk a határainkat, egy DEKK méretű szervezetnél ez a 10-12 darab sok. 2019-ben arra fogunk fókuszálni, hogy a darabok, amiken csiszolni kell, még jobbak legyenek, amik jók, tudjanak utazni. Szeretnénk, ha a DEKK egy különleges hangulatú kikötő lenne a színházlátogatók számára, amivel máshol nem találkoznak. Gyűjtőhelye azoknak a daraboknak, ahol a kabaréműfaj, a szkeccs és a dráma sajátosságai találkozni tudnak.

Az interjút Bordás Katinka készítette.

(Forrás: Dumaszínház)

Kapcsolódó cikkek

„A zongora gyerekként valamiféle szükséges rossz volt” (Garázsbanda)