Hernádi Judit: „Alföldiben teljesen megbízom, mondhatni, vakon”

A színésznő esélyes a legjobb női alakítás díjára. Szerepéről és a bizonytalanságairól is beszélt a Revizoron.

Hernádi Judit volt 1986-ban az első szabadúszó színész Magyarországon, immár harminckettedik éve dönt maga a pályája alakulásáról. Alföldi Róbert  A félelem megeszi a lelket című rendezésében magányos, középkorú német takarítónőt játszik, aki beleszeret egy bevándorlóba. Alakítása a színikritikusok szavazatai alapján az elmúlt évad legjobbjainak egyike.

hernadi_meszaros_csaba.jpgHernádi Judit (fotók: Mészáros Csaba)

Már korábban megjelent nálunk egy interjúszemle, amiből kiderült, hogy miután Alföldi Róbert átküldte neki a szöveget, és szinte azonnali választ várt, a színésznő úgy vállalta el, hogy kikötötte, nem vetkőzik. Igaz, ez nem is volt benne a szövegkönyvben, de mint mondta, Alföldinél ezt soha nem lehet tudni.

Hernádi Judit játéka blazírt kiszólásaival, utánozhatatlan orgánumával és „lustán” mély erotikájával olyan unikum, ami helyenként akár modorosnak is hathat. A legtöbb esetben ugyanis ezen a „hernádis” hangon szólalnak meg az általa életre keltett figurák. Az előző évadban azonban minimum két esetben nagyon vagy egyáltalán nem. Ezek egyike a Valódi hamisítvány, amit az Orlai Produkciós Iroda égisze alatt játszik Kern Andrással, a másik pedig a fent említett A félelem megeszi a lelket, amelyben Bányai Kelemen Barnával játsszák a főszerepeket.

Nekem az a komfortos, ha kibillenek a komfortzónámból. És Alföldiben teljesen megbízom, mondhatni, vakon” – mondja erről a másféle játékról a Revizoron megjelent interjúban, hozzátéve – „Alföldi rendezésében akkor is jó dolgozni, ha nem sikerül, vagy nem nagyon sikerül. Mert van ízlése, esztétikája, és főleg gondolata. És ha esetleg nem olyan jó a végeredmény - na, mondd már, előfordulhat. De akkor is van célja az előadásainak”.

felelem.jpgHernádi Judit A félelem megeszi a lelket előadásában 

A próbák kezdetekor két hetet adott magának meglátni, hogy meg tudja-e csinálni vagy nem. „Nekem mindig kell egérút” – fogalmaz.

Mint mondja, egyáltalán nem számított arra, hogy kritikusdíjra jelölik. „De most, hogy jelölve vagyok, most edzem magam arra, hogy nem kapom meg” – fűzi hozzá. Hogy mi lenne, ha megkapná? „Fúúúúú... Már ez a mostani is nagyon jó, ez a jelölés... Ha pedig megkapnám... biztosan nagyon örülnék, de... rögtön védekezni kezdenék... „jó, ti úgy gondoljátok, igen, de én...”... szóval nem hinném el, na” – hát ez lenne.

Az eredeti interjúból, amit Csáki Judit készített, az is kiderül, mennyire jött be neki a szabadúszás, mekkora különbség van aközött, hogy bele tudja magát képzelni egy középkorú, magányos takarítónő életébe és hogy azt hitelesen el is tudja játszani, és hogyan változik az előadás a játszások során.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Hernádi Judit: „Semmiért nem érdemes vetkőzni színpadon”
A félelem tényleg megeszi a lelket, vagy csak megnevettet?
Hernádi Judit: „Attól is féltem, hogy kiröhögnek”
Hernádi Judit nyerte el a Psota Irén-díjat
Hernádi Judit: „Mindenkinek jobb, hogy nem vagyok társulatban”
Hernádi Judit és Kern András jutalomjátéka a Belvárosi Színházban
„Fordítva vagyok bekötve” – Hernádi Judit 60
Ha az egyikük zuhanna a trapézról, a másikuk elkapná – Hernádi-Gálvölgyi
Hernádi Judit: ,,Nem szöveget, hanem szituációt szoktam tanulni”