Alföldi: „A Nemzeti egy liberális színház volt, én pedig diktatórikus vezető”

A kritikusoktól két díjat is elnyerő színész-rendező a Revizoron beszélt a rendezői munkamódszeréről és a politizáló színházról is.

Alföldi Róbert kifejezetten erős évadot tudhat maga mögött: Budaörsön megrendezte A sötétség hatalmát, az Átriumban A félelem megeszi a lelket előadását, Szombathelyen A salemi boszorkányokat, és főszerepet játszott a Radnóti Színház III. Richárdjában. Nem véletlen, hogy az idei kritikusdíjak hat kategóriájában is érdekelt volt, amelyek közül végül A salemi boszorkányok a legjobb rendezés, III. Richárd alakítása a legjobb férfi főszereplő díját nyerte el, Hernádi Judit pedig megkapta a legjobb női főszereplőnek járó elismerést A félelem megeszi a lelket előadásáért.

Alföldi Róbert (fotó: Szlovák Judit)

Alföldi Róbert keménykezű, határozott rendező, akivel a hírek szerint nem könnyű együtt dolgozni, noha a színészek által adott interjúk szerint nagyon megéri. „A német színészeknél például bajban voltam ezzel. Ahogy én dolgozom, az nekik agresszívnak tűnt. Amíg nem látom az alapját annak, amit létre akarok hozni, addig nagyon határozottan kommunikálok, és nem érdekel, hogy ki mit gondol róla. Muszáj összeraknom azt a szerkezetet, ami a fejemben van” – mondja az interjúban ezzel kapcsolatban.

„A német színészek roppant öntudatosak, és úgy érzik, hogy nem vonom be őket eléggé az alkotás folyamatába. Én pedig a próbafolyamat elején képtelen vagyok arra, hogy közösen keresgéljek a színészekkel. Ezért a munkafolyamat náluk mindig konfliktusos volt” – fűzi hozzá.

Kérdés, hogyan jön ez össze azzal, hogy az általa vezetett Nemzeti Színházra mint egy demokratikus közegre szoktunk emlékezni. „A Nemzeti egy liberális, szabad színház volt, én pedig diktatórikus vezető. A kettő szerintem nem mond ellent egymásnak: a munkában diktatúra volt, de a színházban való létezés nem a hatalomról szólt. Vezetőként nagyon fontos lefektetni a szabályokat, ez alakít ki felnőtt helyzetet a beosztottak számára is: ha te tudod, hogy én mit szeretnék, akkor el tudod dönteni, hogy azt akarod vagy sem. Tehát a munkában diktatúra volt, de egyébként nem volt fontos, hogy ki az igazgató” – válaszol a kérdésre a színész-rendező.

Sodró Eliza és Alföldi Róbert a III. Richárd előadásában (fotó: Toldy Gábor)

Vélhetően a társadalom- és kormánykritikus közéleti megnyilvánulásai miatt Alföldi Róbertről sokan (tévesen) úgy gondolják, hogy a rendezései alapvetően aktuálpolitikai hozzászólások. De minimum kikacsintások. „Ahol gyávaság van, ott visszajön a kacsintás. De van a magyar színházban a kritikusok támogatásával egy nagyon erős ellenérzés a kimondással kapcsolatban. Ez színházkultúra kérdése is. Felénk a nagyon egyenes fogalmazás nem divat, ha valaki mégis így beszél hozzánk, fintorgunk” – fogalmaz ezzel kapcsolatban.

Az eredeti interjúból, amit Puskás Panni készített, az is kiderül, milyennek látta Alföldi Róbert az előző évadát, mennyire gondolja átpolitizáltnak a színikritikákat, és szerinte miért beszélnek keveset az emberek (közte a kritikusok) az előadásokról magukról.

A teljes interjú itt olvasható.  

Kapcsolódó cikkek

Színikritikusok Díja – Alföldi Róbert két díjat is hazavihetett
Alföldi Róbert: „Egyszerűen gyávák vagyunk”
Alföldi Róbert mégis fellép Zalában
Alföldi Róbert talkshowját lemondták
Alföldi Róbert előtt teljesen bezárult Zalaegerszeg
Alföldi Róbert: „Most nem kínoztuk egymást Básti Julival”
Alföldi Róbert 50
Alföldi Róbert: „Mindenki csak a Facebookon bátor”
A nap fotója – Alföldi Róbert a játékostól a pengeszájig
Alföldi Róbert: „Rühellem, hogy tudok gyűlölni”
Alföldi Róbert: „Ez a mi szakmánk mocska volt, nem pedig nagypolitika”
A fene akar szabadságharcos lenni – Interjú Alföldi Róberttel
Alföldi Róbert: „Cyberlétben élünk”
Az nem szeretet, amelyik megpróbál megváltoztatni – Interjú Alföldi Róberttel