Szegény Dzsoni és Árnika egy bábszínész élményeiből

Egy gyermekkori meseélmény hatására rendezte meg első egyszemélyes előadását a fiatal bábszínész, Pájer Alma Virág.

Lázár Ervin meséje sok kisgyerek kedvenc története, így volt ezzel Pájer Alma Virág bábszínész is, akire bevallása szerint óriási hatással volt Sólyom András filmadaptációja. „Még ma is lúdbőrös vagyok Törőcsik Mari Százarcú Boszorkányától” – mondta. Az utolsó egyetemi évben aztán egyszemélyes darabot kellett készíteniük, és azt gondolta: „Kéne egy gyerekelőadás. Ami nehéz. Amit jó érzés csinálni. Egyedül! És legyen fordulatos! És izgalmas! És szerelmes! És kicsit borzongató! Milyen jó lenne boszit játszani benne! Várjunk csak! Mindenkit én fogok játszani benne!”.

fv-3358.jpgSzegény Dzsoni és Árnika (fotók: Fürjes Viktória)

Szegény Dzsoni a világ legszabadabb emberének vallja magát, egészen addig a napig, amíg meg nem ismerkedik Árnika királykisasszonnyal, Östör király leányával. Onnantól kezdve Szegény Dzsoni a saját szívének rabja lesz: beleszeret Árnikába, és Árnika is belé. Jöhetne az ásó-kapa-nagyharang, ha nem keresztezné a szerelmesek tervét a Százarcú Boszorkány. A gonosz öregasszony rettentő átokkal sújtja őket: ha Dzsoni ember, akkor Árnika kacsává változik, ha pedig Árnika ember, akkor Dzsoniból lesz kacsa. A szerelmesek egyetlen vágya, hogy újra egyformák legyenek, ezért útnak indulnak, hogy megkeressék a Hétfejű tündért, aki talán feloldhatja az őket sújtó átkot.

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című története egyszerűen és érthetően beszél olyan örökérvényű és fontos témákról, mint a szabadság, az önzetlen szeretet, a pénz értéke és olyan mindennapi emberi tulajdonságokról, mint a düh vagy a sértettség. 

Ellinger Edina bábszínész, rendező – aki Pájer Alma Virág konzulense volt a vizsgaelőadásában –, azt mondta: a fiatal művész előadása épp olyan, mint ő maga. Mosolygós és mélyérzésű.

Pájer Alma egyszemélyes darabja Nagy Orsolya bábszínházi adaptációjából készült, amelyben Raffai Péter, Kármán Dániel és Szabó Mátyás Péter felel a látványért. A zenei felvételeket Wagner-Puskás Péter és Teszárek Csaba készítette.

Az előadást az alkotók 6 éven felülieknek ajánlják.

Az előadás október 11-től látható a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában.

(Forrás: Budapest Bábszínház)