Zsigmond Emőke: „Nem egy szőke, kékszemű naiva szerettem volna lenni”

Az Örkény Színház fiatal színésznője arról is mesélt a Magyar Narancsnak, miért mondott nemet Vidnyánszky Attilának.

Zsigmond Emőke 2015-ben végzett a Színház és Filmművészeti Egyetemen, két éve az Örkény Színház tagja. Játszott a Budaörsi Latinovits Színház több előadásában, a Pesti Színházban és a Forte Társulat több produkciójában is. A POSZTon fődíjat nyert Mesél a bécsi erdő egyik főszerepét is ő alakítja, ám a POSZT-díjakba már korábban is belekóstolhatott a Forte Társulat A te országod című előadásával: a produkció két éve a legjobb rendezésért járó díjat hozta el Pécsről. 

zsig_huszti_istvan.jpgZsigmond Emőke (fotó: Huszti István / Index)

Az interjúból kiderül, hogy nem egy félős színésznő: ahogy korábban a Forte Társulatnál, úgy két éve is ő maga hívta fel Mácsai Pált, az Örkény Színház igazgatóját, hogy szívesen dolgozna a Madách téri teátrumban. Igaz, előtte egy hónapig gyűjtötte ehhez a bátorságot. „Felhívtam, hogy Zsigmond Emőke vagyok a Marton-osztályból és nagyon érdekel az Örkény társulata, boldog lennék, ha lenne lehetőségem velük dolgozni, ekkor és ekkor láthat engem ebben és ebben az előadásban” – emlékezik erre az esetre. Mácsai Pál és Bagossy László főrendező el is ment megnézni, majd később felajánlották neki a Mesél a bécsi erdő női főszerepét.

Persze madarat lehetett fogatni velem. Szóval szerintem, ahogy egy színházigazgató megkeres egy színészt, ugyanúgy a színész is megkeresheti a színházigazgatót. Miért ne? Ez egy munka felajánlása. Én másnak is szoktam javasolni, hogy kérje el bármelyik igazgató vagy rendező számát, és jelentkezzen. Mi a legrosszabb, ami történhet? Hogy az igazgató nemet mond. Akkor persze sírok-rívok, de megyek tovább” – fűzi hozzá a színésznő.

Az egyetemen lett volna lehetősége a Nemzeti Színházhoz is kerülni, ám ő nemet mondott Vidnyánszky Attilának: „Vidnyánszky Attila gyakorlatra hívott a Nemzetibe, miután már egy általa rendezett János vitézben szerepeltem, de nemet mondtam. Úgy éreztem, az a fajta színház nem nekem való, de fontos, hogy nem politikailag gondoltam. Nem jobb vagy rosszabb, csak én nem egy fiatal, szőke, kékszemű, szép naiva szerettem volna lenni, ami amúgy is múlandó”.

mesel_gordon_eszter.jpgPolgár Csaba és Zsigmond Emőke a Mesél a bécsi erdő előadásában (fotó: Gordon Eszter)

Mint mondja, szüksége van a színészetre. „A színház révén megélhetek helyzeteket, amiket a való életben nem vállalnék, vagy szégyellnék róla beszélni. A szerepek viszont egy olyan szelepet jelentenek, amin keresztül ki lehet engedni ezeket az érzéseket, de nincs következményük, miután lejöttem a színpadról” – fogalmaz, hozzátéve – „és persze hozzá is szeretnék tenni valamit a világhoz, nem csak kivenni belőle. Amikor Pestre jöttem, felmerült bennem, kellek-e én ide, hozzá tudok-e adni ehhez a színházi masszához, vagy velem is csak eggyel többen leszünk. Fontos volt megtalálnom azt a platformot, ami mögé tudok állni. Most ebben nincs hiányérzetem”.

Az eredeti interjúból, amit Kozár Alexandra készített, az is kiderül, milyen a hangulat az Örkény Színházban, és miért érzi úgy Zsigmond Emőke, hogy jót tett számára, hogy nem vették fel elsőre a Színműre.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Zsigmond Emőke: „A meztelenséggel nehéz versenyezni”
Lelkükből alkotnak – beszélgetés Pogány Judittal és Zsigmond Emőkével