Bognár Gyöngyvér. „Lehet rémálom egy komédia próbája is”

A Kecskeméten játszó színésznő az ingázásról, családról és arról is mesélt a Deszkavíziónak, miért fontos számára együtt alkotni másokkal.

Bognár Gyöngyvér 2003-ban csatlakozott a kecskeméti Katona József Színház társulatához, és immáron 15 éve a teátrum egyik oszlopos tagja.

bognar_gyongyver_interju_8.jpg             Bognár Gyöngyvér a Macska a forró bádogtetőn előadásában (fotók: Walter Péter)

Az ingázás nem jó dolog, főleg ha fáradt vagy, és egyedül kell vezetned. Amikor a második gyerekem tíz hónapos lett, akkor a próbaidőszak alatt a kicsivel és anyukámmal együtt lementünk kedden Kecskemétre és szombaton jöttünk vissza, közben a nagyobbikra a férjem vigyázott. Aztán óvodás lett a kicsi és azóta intenzíven ingázom. Egyébként imádok Kecskeméten lenni” – mondja a színésznő az interjúban.

Azt gondolom, nem lehet megúszni a munkát, nem lehet fájdalom nélkül megtalálni és előhozni az érzéseket. Az ember viszont szívesen adja át magát, a szívét, az érzelmeit, a könnyeit, hogy ha az, aki irányít, és a partnerek tisztelik, szeretik egymást. Lehet rémálom egy komédia próbája is, ha a kollégák egymás ellen dolgoznak” – vallja.

Gyakran egy-egy alakítás során olyan érzéseket és gondolatokat talál meg magában a színész, amiről nem is tudta korábban, hogy benne vannak. Mint mondja, éppen ez a célja a próbáknak. „Amikor elkezded magadévá tenni azt, akit játszol, megtalálod annak az embernek az igazságait, és az ő gondolatai mentén, az ő személyiségével kezdesz el érvelni, az nagyon jó érzés. Az a fontos, hogy a szándék, a gondolat tiszta legyen, és utána jön magától, hogyan fejezzem ki az érzelmeket” – fogalmaz.

bognar_gyongyver_interju_2.jpg              Nagy Viktor és Bognár Gyöngyvér a Ványa bácsiban

A Ruszt József Stúdió sajátosan intim közege is szóba kerül a beszélgetésen: „Egy pici nézőtéren nincs meg az a védettség, amit a nagyszínpad és közönség közti távolság jelent. Mindent látsz, ha lehajolnak, ha ránéznek az órájukra, ha unják, azonnali, nagyon erős visszajelzést kapsz. (…) A Platonovnál nagyon féltem attól, hogy rossz élmény lesz, de pont amiatt, hogy közel voltak a nézők, nagyon emberi módon, közvetlenül lehetett megszólalni, egy intim légkörben, és a közönség jött velünk. A közelségük egy idő után pedig nem félelmetes, vagy zavaró volt, hanem nagyon is inspiráló. Megsokszorozta és felerősítette az energiáinkat”.

Bognár Gyöngyvért úgy tűnik, elkerülik a komikus szerepek. „Szerintem senki nem gondolja, hogy van humorom, de én sem tudom, hogy van-e. Közben pedig elepedek egy olyan szerepért, egy igazi, bulvár darabért, amiben 550 ember egyszerre nevet a nézőtéren. Irigységgel vegyes sóvárgással nézem a kollégákat, amikor sikerdarabokban játszanak, és nem hiszik el, hogy tényleg irigylem őket. A bulvárt tudni hatalom” – mondja ezzel kapcsolatban. 

Az eredeti interjúban, amit Jasinka Ádám készített, arról is szó esik, hogyan került a Radnótiból Szegedre, majd Kecskemétre, szülés után hogyan tért vissza a pályára, és miért nem játszana monodrámát.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Bognár Gyöngyvér: „Örülök, hogy végre utolértek a királynő szerepek”