Ezeket a bemutatókat ajánljuk a héten

Mikor van a világvége az antik Róma és a Pángalaktikus Monarchia 2048-as esztendejéhez képest? Ez is kiderül eheti ajánlatunkból.

szinhaz_fuggony2.jpg
Eklektikon 2048
/ Miskolci Nemzeti Színház / r: Benkó Bence, Fábián Péter / november 30. 19 óra

Az Elza, vagy a világ vége és az Emberek alkonya után megérkezett a k2 Színház és a Miskolci Nemzeti Színház sajátosan agyament szájensz fiksön sorozatának legújabb része. „Valamelyik világ. 2048. március 15. A forradalom és szabadságharc kétszázadik évfordulója. A Pángalaktikus Monarchia rendhagyó ülésének csillagideje: a Dimenziók Egyesült Föderációja felfedezett egy, a transzcendentális hiperűrben terjeszkedő, szintetikus telepata entitást, mely világokat fal fel féktelen falánkságában. De lehetséges, hogy az entitás pusztán a vég kezdete. Babits Mihály, az ex-nyugatos, felébredt alvó ügynök hozzálát, hogy mindörökre feltegye a pontot az évek és világok óta zajló intergalaktikus játszma i-betűjére, méghozzá nem mással az oldalán, mint ifj. Arnóti Dezsővel.” – áll a felvezető szövegben, ami minden további magyarázat nélkül is kellően érthetetlen.

eklektikon1528463080.jpgTenki Dalma, Fandl Ferenc és Prohászka Fanni az előadás imázsképén (forrás: Miskolci Nemzeti Színház)

De még azt is hozzátehetjük, hogy „Az Elza-trilógia epikus záródarabja. Látnoki rendezők. Nem sokkal normálisabb színészek és színésznők. Népzenei aláfestés. Egy rejtélyes súgó. Androidok. Díszlet. És egy műfajokon, bolygókon és nézői agyakon átívelő, elképesztő finálé”. A főbb szerepekben Fandl Ferenc, Horváth Szabolcs, Borsányi Dániel, Tenki Dalma, Prohászka Fanni és Domokos Zsolt.

Titus Andronicus / Weöres Sándor Színház, Szombathely / r: Pálfi György / november 30. 19 óra

Annak, aki látta a Hukkle vagy a Taxidermia, esetleg a Nem vagyok a barátod vagy akár a Szabadesés című filmek bármelyikét is, nem nagyon kell bemutatni Pálfi Györgyöt, akinek az Engedj be! című vámpírthillert követően ez lesz a második színházi rendezése.

A római nép hosszú évek óta háborúban áll a gótokkal, hadvezérük Titus Andronicus. Miközben a császár halálát követő belviszályok gyengítik a római birodalmat, Titus a gótokon aratott győzelmei által egyre nagyobb befolyást szerez a döntéshozók szűk körében. A kor, melyben Titus mindent megtesz azért, hogy becsületes, tiszta ember maradjon, veszélyes, kiszámíthatatlan. A hadvezér hiába igyekszik, egész családja végzetes helyzetbe kerül. A Titus által Rómába hozott foglyok, köztük a gót királynő, Tamora, olyan cselszövést eszelnek ki, melyben csak azok maradhatnak pozícióban, akik semmitől sem rettennek vissza, még emberi mivoltuk elvesztésétől sem” – olvasható a Shakespeaare korai darabjának tartalmáról a szöveges felvezetőben.

titus_meszaros_zsolt.jpgBajomi Nagy György az előadás próbáján (fotó: Mészáros Zsolt)

A szombathelyi előadás címszerepében Bajomi Nagy György látható, főbb partnerei: Orosz Róbert, Gubik Ági, Gonda Kata és Jámbor Nándor. 

Csajka / r-kor: Blaskó Borbála / november 30. 19 óra, Bethlen Téri Színház, Budapest

Blaskó Borbála az utóbbi években egyre markánsabb jeleit adja, hogy nem csak táncosként (Közép-Európa Táncszínház, Bozsik Yvette Társulat, stb,) és fizikai-színházi előadóként (Forte Társulat) kiváló, de önálló koreográfus-rendezőként is izgalmas és képességes alkotó. Legutóbb a kaposvári egyetem III. éves színművész hallgatóival állította színpadra a Carmina Buranát, most pedig a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés hallgatóival készíti el saját Csehov olvasatát.

blaskoborbala_szaboroland.jpgBlaskó Borbála (fotó: Szabó Roland)

Csajka, magyarul sirály. Általános érvényű, a világban felmerülő problémaköröket ecsetelő alkotás megoldatlan és megoldhatatlan gondokkal, kérdésekkel, kézzelfogható válaszok nélkül. Eldöntetlen irányokkal, antagonisztikus nézetekkel, megfejthetetlen viszonyrendszerekkel, több szálon futó kapcsolatokkal. Szeretet nélküli szeretetéhséggel” – áll a színlapon.

Maya / Budapesti Operettszínház / r: Réthly Attila / november 30. 19 óra

A Budapesti Operettszínház régi adósságát törleszti, amikor évtizedek után újra színpadra viszi egykori igazgatójának, Fényes Szabolcsnak legnépszerűbb operettjét. Az 1931-ben íródott mű máig hatásosan és igen sokszínűen ötvözi a kor hangulati és stíluselemeit. A Maya látványos showelemekkel gazdagított revüoperett, amely ugyanakkor történetmesélésében egyesíti a félreértéseken alapuló klasszikus francia bohózati humort, és a Rejtő Jenő-i szertelen, krimiszerű vadságot és frivolitást.

Az idegenlégió egzotikus világában és a párizsi mulatók túlfűtött miliőjében játszódó, rafinált szerelmi játszmákban bővelkedő, fordulatos mese, a pompás szerepek, legfőképp pedig Fényes Szabolcs halhatatlan slágerei, mint például a Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, a Luxusvonat vagy a Sweetheart,

_dep7440.jpgAz előadás stábja a sajtótájékoztatón (fotó: Dudás Ernő)

A Maya címszerepét Fischl Mónika és Bordás Barbara alakítja. Partnereik Dolhai Attila, illetve Gömöri András Máté lesznek. Barbaraként Szendy Szilvi és Gubik Petra lép színpadra, aki ezzel a szubrett szereppel debütál az operett műfajban.

Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról / Pécsi Nemzeti Színház / r: Czukor Balázs / december 1. 19 óra

Peter Handke darabjában nincsen szöveg, ami önmagában is egy izgalmas és a megszokottól eltérő előadást vetíthet előre. „Nem akarja egyik szereplő a másikat hangos szóval meggyőzni valamiről, vagy a saját igazát védeni, vagy egy eseményt elmesélni. Mintha egy rövid időre megfigyelhetnénk a körülöttünk lévő világot, hogy milyen is valójában. Mint amikor valaki cél nélkül csak figyeli, hogy mi zajlik le egy téren, egy pályaudvaron, egy mozi előcsarnokában. Amikor megengedhetjük magunknak, hogy idegen embereket figyeljünk, hogy vajon honnan jöhetnek, merre tarthatnak, épp mi foglalkoztatja őket, miközben néha arra gondolunk, hogy mi magunk honnan jöttünk, merre tartunk, és bennünket mi foglalkoztat” –olvasható az előadás felvezető szövegében.

ora_mihaly_laszlo.jpgAz előadás próbáján (fotó: Mihály László)

Czukor Balázs rendező elmondta nekünk, hogy egy aluljáróba helyezik a történéseket, és a színészek „nyakig benne lesznek és vannak” az előadás alkotói folyamatában: „A karakterek kitalálását közösen végeztük el, így beleszólhattak az általuk játszott szerepek alakulásába, és mivel a Handke darabhoz képest a mi figuráink többször visszatérnek, így a színészeknek  van lehetőségük jobban kidolgozni a karaktereket. A tánckarból és az énekkarból is nyolcan szerepelnek az előadásban, ők is nagyobb feladatot kapnak”.

Karnebál / Budaörsi Latinovits Színház / r: Berzsenyi Bellaagh Ádám / december 1. 19 óra

Ion Luca Caragiale darabját Parti Nagy Lajos „átfordításában” láthatjuk Budaörsön, ami már önmagában csalogató lehet azoknak, akik kedvelik Parti Nagy sajátos átköltéseit. Egy világvégi karnebál maszkos szereplőivel találkozhatunk egy balkáni környezetben, de még az is kiderülhet, hogy sem ez a Balkán, sem a világvége nincsen olyan messze tőlünk.

Caragiale, és szerzőtársa inkább, mint fordítója, Parti Nagy Lajos karnebáljában ágrólszakadt, esetlen férfiak, meg tenyeres-talpas, és/vagy rémületes, már zsenge bimbózó életkorukban is hamisítatlan szipirtyóvá izmosodott nők lejtik és ropják a táncot – olyanok ráadásul, akik erről az esetlenségről és szipirtyóságról tudomást sem akarnak venni, inkább adják a lovagot vagy a dámát, míg belé nem szakadnak. Álarcot szuszakolnak a képükre, hogy becsapják egymást, de még önmagukat sem sikerül, azonban még ez nem hátráltathatja őket abban, hogy újra és újra próbálkozzanak” – áll a színlapon.

Az előadás főbb szerepeiben: Bregyán Péter, Illyés Róbert, Márton András, Hajdú László és Bohoczki Sára.

Kapcsolódó cikkek

A nap fotója – Álomgyár az Operettben
Czukor Balázs: „Ebben nyakig benne lesznek a színészek”