„Értéket kell felmutatni a devalválódott világban”

Hogyan lett Andersen Hókirálynőjéből sHÓwKRÁLYNŐ Békéscsabán? Merő László, az előadás rendezője ezt is elmondta.

Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ című zenés mesejátékát november 27-én mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. Merő Béla rendező a darab születéséről, üzenetéről és célközönségéről is elmondta a gondolatait. 

show.jpgsHÓwKIRÁLYNŐ (fotók: A-TEAM)

A cím szokatlan írásmódja jelzi, hogy Andersen Hókirálynő című klasszikus meséje az alapmű, de Zalán Tibor átiratában megváltozott a tartalom, a mondandó.

Az utóbbi időben rengeteg támadás éri a régi meséket, hogy azokban borzalmas boszorkányok, kísértetek szerepelnek, amiktől megrémülnek a gyerekek. Mi viszont Zalán Tibor barátommal együtt úgy gondoljuk, hogy ezek a csodálatos mesék elindítják a gyermeki fantáziát, butaság lenne mindent tárgyiasítani, a napi valóság szintjére leegyszerűsíteni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek, de még a felnőttek is képesek legyenek a fantáziájukat működtetni, és ehhez óriási szükség van a mesékre – ez volt a konkrét kiindulási pontunk.

A másik szempont, amiért bemutatjuk ezt az előadást, hogy devalválódott a világ körülöttünk. Esti mese helyett értéktelen, színvonaltalan, ócska tévéműsorok mennek, köztük olyan, mint a Te is lehetsz sztár, ahol értékek helyett silányságot mutatnak, amit sok fiatal elhisz. Manapság a gyerekek nem ismerik a régi nagy színészeket, elszaladt a világ, kevés az igazán értékes művészfilm, színházi közvetítés. Ez óriási probléma, mert a műveletlen, kulturális gyökér és perspektíva nélküli embereket könnyű szélsőséges csoportokba terelni, ellenséges cselekedetekre uszítani. Nekünk a színházban az a dolgunk, hogy megpróbáljuk ezeket az embereket elérni és értéket adni számukra. 

webes_fekvo_mero_bela.jpgMerő Béla

Ez nagyon komoly diagnózis a világról, magasröptű elmélkedés, színházi ars poetica, de hogyan fér bele a zenés mesejátékba?

Persze a mi történetünkben nem filozófiai, erkölcsi, esztétikai elvek nyilvánulnak meg, hiszen az előadás a gyerekeknek szól. A főszereplő Kay a hó helyett a show birodalmába kerül, a szórakoztatóipar, a média veszélyes világába. Ez az egyszerű fiú egy lakótelepen él, ahonnan szeretne kitörni, jó szándékú gyerek, valamit el akar érni, de megtéveszti a látszat. A mesében Gerda, a barátnője képviseli azt, amit mi is Zalán Tiborral együtt hiszünk, hogy az emberi kapcsolatokat igazán a szeretet határozza meg. Gerda elég bátor ahhoz, hogy belevágjon a show birodalmába és onnan visszahozza a barátját a szeretet világába. 

Három különböző helyszínen játszódik a történet, nem lehet túl egyszerű a díszlet.

A színpadon ott van a realitás, amelyben a szereplők élnek, a második réteg a mesék birodalma, a harmadik a show világa. Ezt a hármas tagolást tükrözi Egyed Zoltán remek díszlete és Weber Kristóf nagyszerű zenéje. Szeretnénk felmutatni, hogy van átjárás a mese és a show világa között. Érdekesség Andersen, az író figurája, aki „meseátjáróként” maga is fellép a darabban, láthatatlan szellemként kontaktusban van a közönséggel. 

A sHÓwKIRÁLYNŐ szerepét Liszi Melinda játssza, Kay a színészhallgató Józsa Bence, Gerda Kerek Vivien, a Nagymama Nagy Erika, Andersen Koleszál Bazil Péter, és feltűnően sok a színészhallgató a szereposztásban.  

Nagyobbrészt fiatalok játszanak az előadásban és négy színész, az állatfigurákat színiiskolások alakítják, sok játékot is belevettünk a darabba.

img_7615.JPGsHÓwKIRÁLYNŐ

Melyik korosztálynak készül az előadás? Talán helyesebb úgy kérdezni: mit értenek meg a kisebb, mit a nagyobb gyerekek?

Úgy gondoljuk, a szeretet erejét sugározza majd az előadás, és ez minden réteghez eljut. A kisebbek biztos a cselekményre koncentrálnak, a nagyobbak már a csodára, varázslatra is figyelnek, azoknak a fiataloknak egyre többet mond a mese, akik többet megértenek belőle.  

Az interjút Niedzielsky Katalin készítette.

(Forrás: Békéscsabai Jókai Színház)