Tasnádi Bence: „Mindig is sóvárogtam a férfiszerepekre”

A budapesti Katona színművésze kezd kinőni a hősszerelmes karakterekből, ami kifejezetten a kedvére van. A Pótszékfoglaló interjúja.

Tasnádi Bence a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2012-es elvégzése óta a budapesti Katona József Színház társulatának a tagja. Édesapja Tasnádi Csaba rendező, nagybátyja Tasnádi István író, drámaíró.

tasnadi_gulyas_foto1.jpgTasnádi Bence (fotó: Gulyás Dóra)

A színészet mellett az Ed Is On nevű zenekar énekese és basszusgitárosa, ami számára egyáltalán nem mellékes: „Szeretnék az Ed Is Onnal valami olyasmit csinálni, ami tíz-húsz év múlva is büszkeséggel töltene el, valamit, ami időtálló. Ha meg tudnék élni zenék jogdíjaiból, akkor biztos, hogy egy stúdióban ülnék, és zenékkel ökörködnék életem végéig! – annak ellenére, hogy a színészetet is nagyon szeretem, és szeretnék minél jobbá válni benne” – tudhatjuk meg az interjúból.

Nem gyakran vendégszerepel más színházakban, noha erre nem is olyan régen mégis volt példa, amikor a Gólem Színház Kiválasztottak című előadásában szerepelt. „Emlékszem, még régen láttam a Lefitymálva című előadást, és rendkívül tetszett. Gondoltam, hogy Borgula Andris (a Gólem Színház szakmai vezetője és az előadás rendezője – a szerk.) és a Gólem Színház garancia arra, hogy ez az előadás menő legyen. Katona Lacit a Nézőművészeti Főiskola előadásain többször láttam gyerekkoromban, ezért felettébb különös élmény egy színpadon állni vele. Mindezek mellett jó volt az is, hogy Budára kellett átjárni próbára, másik útvonalon, másik busszal közlekedni, mint amit általában megszoktál. Néha már az is inspiráló önmagában, ha egy másik BKV vonalon utazhatsz, nem?” – sorolja a vendégjáték okait nevetve.

tgph8183photoshop.jpgTasnádi Bence és Katona László a Kiválasztottak előadásában (fotó: Toldy Gábor)

Tasnádi Bence maximalista. „Általános iskolában egy ötös alá miatt is képes voltam sírni. A bőgésig hergelt az a kis vonalka az ötös alatt. Később igyekeztem ezen változtatni, mert ez nem mindig hasznos” – mondja, hozzátéve „Amint eszem valamit, rögtön elmosogatok- zavar, ha ott marad a mosatlan. (…) Vasalni, mondjuk, nem szoktam, az nem hoz lázba. Bár harminc tájékán elkezdett izgatni, hogy ne legyen gyűrött az ingujjam… Bizonyos dolgokban nagyon tróger tudok lenni, van viszont, amit kényszeresen nem tudok elengedni”.

Úgy érzi, hogy az évek teltével a szerepköre is kezd megváltozni, és ez kifejezetten teszik neki. „Miközben egyik szerepből átlépsz a másikba, aközben telnek az évek, változol te magad is, sokat tanulsz a szerepeidből. Mostanában tapasztalom például, hogy olyan szerepeket kezdek kapni, amelyekben apa vagyok – a Minden kombi cirkó… szerepem is ilyen. (…) Ez a szerep inkább már egy negyvenes karakter, de hát én is elmúltam már harminc, s ezek szerint megértem annyira, hogy ezeket a szerepeket rám lehessen bízni” – meséli.

tasnadi_szokodi_bea.jpg                               Tasnádi Bence (fotó: Szokodi Bea / Pótszékfoglaló)

Mindig is sóvárogtam a férfiszerepekre. Amíg fiatalabb vagy, addig jól tud jönni egy Ahogy tetszik vagy A nők iskolájának hősszerelmes szerepe. Ám egy idő után meg is elégeled ezeket a tőled már egyre távolabb kerülő, ájtatosan ömlengő karaktereket – még egy ilyen szereppel biztosan ki lehetne kergetni a világból. Szeretem a színészetben, hogy ahogyan kérgesedsz, ahogyan öregszel, újabb és újabb feladatok, szerepek találnak meg az adott életszakaszodnak megfelelően, s ezt se feltartóztatni, se siettetni nem tudod” – fejeződik be a beszélgetés.

Az eredeti interjúból, amit Csatádi Gábor készített, az is kiderül, mennyire nehéz vagy éppen könnyű őt zavarba hozni, hogyan indult és alakult át az Ed Is On az évek során, és milyennek látja az angol katonát, amit a legközelebbi bemutatójában, a Jeanne d’Arc-ban alakít.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Tasnádi Bence: „Nagyon szeretek szenvedni a színpadon”
„Más embert akartak faragni belőlem” – Interjú Tasnádi Bencével