Ezeket a bemutatókat ajánljuk a héten

Címszavakban: Ascher Tamás, Vidnyánszky Attila, Kovács Gerzson Péter, Kútvölgyi Erzsébet.

szinhaz_fuggony2.jpg

Coraline / Budapest Bábszínház / r: Ascher Tamás / január 17. 18 óra   

Noha Ascher Tamás a budapesti Katonában nem alkotott számottevőt az utóbbi egy-két évben, vendégrendezőként annál izgalmas előadásokat jegyez: József és testvérei az Örkényben, Át az ingoványon a k2 Színházzal. Neil Gaiman regénye úgy látja, bábos megoldásért kiált.

A 12 éves Coraline családja Londonból egy régi, unalmas, vidéki házba költözik. A szülők állandóan dolgoznak, így a kislány egyedül fedezi fel a környéket: megismerkedik a ház fura lakóival és egy barátságtalan macskával. Felfedezőútja során talál egy kicsi, befalazott ajtót, amely nem vezet sehová. Ám egy éjszakán a titkos ajtó kinyílik, és Coraline hamarosan egy másik világban találja magát. Ez a világ mintha tükörképe volna Coraline otthonának, csak éppen itt soha nem esik az eső, ahol sült csirke és süti van vacsorára, ahol minden színes és szórakoztató. Ahol az anyukája sohasem ideges, az apukája sohasem rohan, hisz legfőbb vágyuk, hogy Coraline-t boldoggá tegyék. És Coraline tényleg boldog ebben a másik, tökéletes világban - egy ideig.

coraline.jpgFotó: Éder Vera

A főbb szerepekben Spiegl Anna, Pallai Mara, Ács Norbert, Márkus Sándor és Kovács Judit látható. A regényt Gimesi Dóra írta színpadra, bábtervező: Hoffer Károly.

Sára asszony / Nemzeti Színház, Spektrum Színház, Marosvásárhely / r: Vidnyánszky Attila / január 17. 19:30, Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem, Budapest

Vidnyánszky Attila Bánk bánja a Nemzetiben bebizonyította, hogy bármennyire is nem sikerült éveken keresztül olyan erejű előadásokat létrehoznia, mint korábban, messze nincsen híján alkotóerőnek. A Sára asszony egy 19. század eleji, sokgyermekes család története. „Ez a család lehetne akár hétköznapi is, ám kálváriája, s az ezt követő végkifejlet mégis példává, sőt, történelmi jelentőségűvé emeli” – olvasható az előadás felvezető szövegében.

Sára asszony és férje György, Misikét, hatodik gyermeküket temetik. Sára fásult, György összeomlott. (…) És ekkor, mintha csak parancsszóra, megérkezik Demeter Bendegúz, a felvilágosult és hitetlen fiatalember, a tiszteletes unokaöccse. A fiatal lázadó jelenléte és szavai végleg ellehetetlenítik hitében Sára asszonyt. Egy tisztes család legbelső életét megtöri a kétely. György még küzd, de a „pallón átsuhanó” boszorkányság szelleme, ösztönös, pogány gondolatok felé űzik a családot. Az istentelenség teret hódít a faluban, Sára asszony nyíltan bevallja, ő már nem hisz. A káosz kezd eluralkodni a kis közösségen. 

saraasszony_eoriszabo-0308.jpgSöptei Andrea az előadásban (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Az előadás címszerepében Söptei Andreát láthatjuk, férjét Szavas József, Demeter Bendegúzt Ruszuly Ervin alakítja. A szöveg Döbrentei Sarolta munkája, dramaturgként pedig Verebes Ernő működik közre.

Noir / TranzDanz / kor: Kovács Gerzson Péter / január 17. 20 óra, MU Színház, Budapest

Kovács Gerzson Péter évek óta hozza létre sajátos világvégi mozgásos panoptikumait. Az elrajzolt színpadi alakok egy isten nélküli karnevál résztvevőiként tartanak tükröt elénk. „Jó egy évtizede már, hogy Kovács Gerzson Péter figyelme a rá jellemző elemi és őserővel a jelen torz panoptikuma felé fordult. …Fanyar iróniával, értéssel, megértéssel veszi kézbe, forgatja, tartja a fény felé napjaink alakjait, tekintet nélkül osztályra, élőhelyre, (társadalmi) súlyra” – írta Halász Tamás a Déjá Vu nominációjában. A Bankett, az Örökélet termékek, a Diverzity, a Déjá Vu és a Ratville társadalomkritikus darabjainak sorába illeszkedik ez a produkció is.

1920.jpg           Kovács Gerzson Péter (fotó: Hamarits Zsolt)

Előadók: Gera Anita, Takács László, Csuzi Márton és Tókos Attila.

Kádárné balladája / Vígszínház / r: Telihay Péter / január 19. 19:30, Házi Színpad

Vannak színészek, akik miatt biztosan érdemes színházba járni. Kútvölgyi Erzsébet ilyen színésznő.

Kornis Mihály balladájának főhőse Kádár János felesége, Tamáska Mária. A szemünk láttára szikkad legendává egy saját történet nélküli nő története. A Kádár-korszak first ladyje a sötétségben, börtönök és kongresszusi paloták kongó labirintusában nem kérdez, nem akar, nem kételkedik. Szolgál. Kornis szövege az ő némaságát bírja szóra.