40 év a Színikritikusok díja tükrében

Csákányi Eszterrel és Nánay Istvánnal indul a Színházi Kritikusok Céhének jubileumi beszélgetéssorozata.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járjuk körül, mit jelentett a díj egykor, mit jelent most, mi változott az elmúlt évtizedekben a kritika és a díjak jelentőségében.

csakanyi_nanay.jpgCsákányi Eszter és Nánay István

 „A Színikritikusok díja kettős tükör: a kritikusok ízlése, ítélőképessége, szemléletmódja éppúgy megméretik, mint a színházi teljesítmény. S csak az egyenkénti szavazás képes tudatosítani mind a szakmában, mind a közvéleményben, hogy a kritikusok nem alkotnak testületet; nem a „céhet”, nem is a „céget”, hanem önmagukat képviselik. (…)

Bár nyilvánvaló, mégis szögezzük le: a Színikritikusok díja nem nívódíj, nem miniszteriális vagy tanácsi elismerés, nem állami kitüntetés, hanem pontosan az, amit a neve jelez: a színikritikusok díja” – írta Koltai Tamás a Színház folyóirat 1980. októberi számában, a frissen alapított díj elé. Azóta nagyot fordult a világ, a Színházművészeti Szövetség Kritikustagozatából Színházi Kritikusok Céhe lett, új kategóriákkal bővült a lista, folyamatosan változik a szavazók összetétele, de a Színikritikusok díjában továbbra is a kezdetben lefektetett elvek valósulnak meg.

A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor, a beszélgetőpartnerek Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke és Kovács Natália, az elnökség tagja lesznek.

Az első beszélgetés vendégei Csákányi Eszter színművész, akit már 1980-ban is díjaztak, és Nánay István kritikus, aki a céh tagjai közül az egyetlen olyan, aki már 1980-ban is leadta szavazatát.

(Forrás: Színházi Kritikusok Céhe)