Ma nyílik meg a Nemzeti Táncszínház új épülete a Millenáris Parkban

A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc a nézőket.

Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi tér lesz, lehetőséget adva arra, hogy a Millenáris még inkább bekerüljön a fővárosi vérkeringésbe. Az új épületet Áder János, köztársasági elnök nyitja meg a ma esti ünnepi gálán, mely egyben a tavaszt megelőző legfontosabb kulturális esemény: a Budapest Táncfesztivál megnyitója is. A 4,6 milliárd forintos kulturális fejlesztés forrását a magyar állam biztosította. 

nemzeti_tancszinhaz_epulet2_hlinka_zsolt_interju_2000px.jpgA Nemzeti Táncszínház új épülete (fotók: Hlinka Zsolt)

 

A Millenáris Parkban most átadott új intézmény nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, hanem Budapest kulturális életében is kiemelt jelentőségű beruházásnak tekinthető.  A minden igényt kielégítő új Nemzeti Táncszínház modern befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek.

A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek – a kétezres évektől stúdióként működő – egykori ipari épületéből alakították ki. A beruházás eredményeképpen az épület új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, valamint létrehozták a 368 főt befogadó nagytermet, a 120 fős kistermet, a két próbatermet, a kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket.

Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, amely a táncprodukciók művészi lehetőségeit bővíti, valamint az új előcsarnokban szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó is az új közösségi tér létrehozásának koncepcióját szolgálja.

A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális, 16x24 méteres színpadot alakítottak ki. A nagyterem mobil nézőtérének tervezésére egy magyar céget kértek fel, amely többek között a New York-i 9/11 Memorial Museum részére is készített székeket, míg a kisteremben a Peter Zec és Otl Aicher által alapított Red Dot Design-díjas székek fogadják a nézőket.

nemzeti_tancszinhaz_nagyterem_hlinka_zsolt_foto.jpgA nagyterem nézőtere

A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és akár a jövőbeli igényeinek is. Az épület színházhoz méltó főhomlokzatot és új, többfunkciós előcsarnokot kapott, amely a park és az épület közötti intenzív kapcsolatot is megteremti. A park látogatói számára nyitott, kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb produkciók bemutatására is – a padozat színházzá, a lépcső pedig nézőtérré alakítható.

Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben „lebegő” kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült.

Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma széles repertoárjának, jelenlegi és jövőbeli igényeinek megfelelően alakítható át, de a sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb. – is megtarthatók benne.  Ezt szolgálja a nézőtér szétbontható, mobil, oldalra kitolható székrendszere is.

nemzeti_tancszinhaz_kisterem_hlinka_zsolt_foto_2000px_1.jpgA kamaraterem nézőtere

A jövőben befogadó színházként működtethető 120 fős kisterem kialakításánál a tervezők olyan egységes tér létrehozására törekedtek, ahol a közönség szinte az előadás fizikai részesének érezheti magát.

Az épületben két nagyméretű próbaterem is található, amelyből az egyik mobil falakkal tovább is osztható. A balett-terembe a 21. század minden igényét kielégítő, modern függesztő rendszert építettek be, amely akár hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani. A kamaraterem pedig színházi nevelési, gyermek és ifjúsági illetve rekreációs programoknak ad majd helyet.

A beruházás során mindvégig a legfontosabb cél az volt, hogy a meglévő épületet a Nemzeti Táncszínház speciális igényeinek megfelelően alakítsák és bővítsék ki. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek. A kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. 

A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát. Legfontosabb feladata a hazai táncművészet képviselete, valamint menedzselése itthon és külföldön. Befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a 100.000 főt.

nemzeti_tancszinhaz_eloter_hlinka_zsolt_foto_2000px_2.jpgA közösségi tér

"A nagyterem minden igényt kielégít, a tér flexibilis, a világítástechnika is jól vizsgázott. Kérdés, hogy mivel lehet megtölteni a teret úgy, hogy a Nemzeti Táncszínház rendelkezik a Müpa nagyszínpadával is száz este. A Nemzeti Táncszínház fesztiváljának programja is kérdéseket szül: nem az IZP előadásoknak kellene benne szerepelnie, hanem kiérlelt alkotásoknak. A NEXTFESZT megmutatta, hol tartanak az Y generáció alkotói, sorra mutatkoztak be izgalmas és lényeglátó táncalkotók.

A nyitás ugyanis ez lenne, olyan kortárstánc előadások beemelése a Nemzeti Táncszínház műsorába, akik már nemzetközi porondon is bizonyítottak, és akik eddig nem kaptak lehetőséget (Hód Adrienn, Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara), miként az érettebb alkotók (Pataky Klára, Fehér Ferenc, Szabó Réka, Ladjánszki Márta) sem. Olyan, mintha létezne egyfajta esztétika, ami a magasan képzett táncosokkal létrehozott, elsősorban hangulatokat vagy történeteket esztétikus táncként bemutató előadásokat favorizálná, szemben a kérdéseket felvető és önmagunkba nézésre ösztönző, az élet kevésbé napos oldalát megmutató alkotásokkal. A lehetőség tehát adott, most már csak a szándék a kérdés" - írta Török Ákos az épületről a Deszkavízión.

(Forrás: Nemzeti Táncszínház)

Kapcsolódó cikkek

Lesz-e nyitás? – Átlátható Nemzeti Táncszínház (Deszkavízió)