Lear Debrecenben

„Ez az előadás kísérlet, hogy elmélyülten, egy tragédia szintjén tanulmányozzuk és megértsük az emberi gonoszság és aljasság természetrajzát.”

Azt, hogy sem a vér szerinti, sem a baráti, sem egyéb morális kapcsolatok és gátak nem képesek az embert megállítani, hogy át ne lépje a „démoni gonoszság határvonalát”. És újra megkíséreljük feltenni a kérdést: „lehetséges-e megváltás?”, „hogyan kerüljük el az elállatiasodást?” Ebben a darabban mindenki önmagával van elfoglalva, akár a vagyonát védelmezi, növelve saját gazdagságát, akár a büszkeségét helyezi előtérbe, akár a „jó cselekedet” fontossága mellett áll ki, a megváltás szándékával.

És, persze, ez egy újabb történet, amelyben meg kell szeretnünk és értenünk minden egyes nővért… 

lear-18.jpgForrás: Csokonai Színház

A debreceni Lear egyik különlegessége, hogy a címszerepet, Britannia királyát női előadóművész, Ráckevei Anna játssza. A rendező a szereposztás hátteréről elmondta: aki ismeri korábbi munkáit, tudhatja, hogy nem az olcsó meghökkentés a célja azzal, hogy Ráckevei Annára bízta a címszerepet. „Számomra nem az a lényeges, hogy férfi vagy nő játssza Leart. Természetesen van különbség férfi és női karakter között, de ez a különbség nem abból a szemszögből jelentkezik, ahonnan én nézem ezt a darabot” – fejtegette. Minden rendező saját magából is dolgozik, az ő esetében most ez annyiban érvényes, hogy édesanyja mellett nevelkedett fel, így az anya-figura erőterei, az anya-gyerek viszonyból származó érzelmek, fájdalmak ismerősebbek és érdekesebbek számára – mondta el.

Arról is beszélt, hogy, csakúgy, mint a Három nővér esetében, a Learhez is egy új fordításnak tekinthető szövegkönyv készült. Ennek egyrészt technikai oka van, mivel a rendezéshez egy egységes szövegkönyvre volt szüksége, amelynek alapját egy meglévő orosz fordítás képezi, másrészt előnye, hogy a Kozma András fordításában felfrissült Shakespeare-szöveg nem csak mai nyelven szólal meg, de kiválóan illeszkedik a rendezői koncepcióhoz. A koncepcióról annyit árult el: a darabnak nem a politikai vonulatára koncentrál, a hatalom nem politikai élre kihegyezve jelenik majd meg a színpadon. „Számomra a Lear, mint mindig minden darab, az emberről és az emberi viszonyokról szól. Bármelyik században játszódó darabról beszélünk, bármilyen körülmények közé helyezett figurákról, mindig ez a legizgalmasabb probléma számomra. Ahogy a Learben is: az, hogy milyen gyengék vagyunk és mennyire képtelenek arra, hogy legyőzzük a bennünk élő démonokat.” 

lear-50.jpg

A darab címszerepében látható Ráckevei Anna fiatal színésznőként szerepelt először a Lear királyban. A színháznak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy nagyon hálás a sorsnak, hogy ismét foglalkozhat ezzel a sűrű szövetű, izgalmas szöveggel.  „A Lear-történet olyan, mint egy robbanás, amitől minden, ami addig épült megsemmisül. Lear egyszer csak arra ragadtatja magát, hogy a kemény értelemmel felépített rendszerében, birodalmában az érzelmei irányítsák. Mivel ez a terep ismeretlen számára, óriási hibát követ el és csak a történet végére jut el oda, hogy kimondja a szót: bocsánat. Szükségszerű, hogy végig menjen ezen az úton, ha nem csak a szemével, de a szívével is látni akar.

Csodálatos, hogy mi minden van összesűrítve ebben a szövegben, ebben a darabban: monumentális és nagyon titokzatos szövete az emberi természetnek. Mintha az emberiség érzelmi DNS-e lenne. Ott van benne minden, az embert érzelmi módon működtető jelenség."  

lear_24.jpg

A színészek elmesélése szerint Ilja Bocsarnikovsz nagyon sokat segített nekik abban, hogy hogyan lehet egy figurát, egy szerepet, egy lelkialkatot, egy személyiséget kibontani és megkeresni a rá jellemző érzelmi tulajdonságokat. A fiatal orosz rendező nem először dolgozik a Csokonai Színház társulatával: két éve a Hogyan nevezzelek? című francia vígjátékot, tavaly pedig a Három nővért állította színpadra Debrecenben. Ez utóbbival a tavalyi POSZT három díját hozta el a debreceni társulat: az Irinát alakító Szakács Hajnalka lett a legjobb harminc év alatti női színész; Kozma Andrást, aki a debreceni színház kérésére újrafordította a Csehov-darabot, a legjobb dramaturgnak választották; míg a legjobb színpadi mozgásért és térhasználatért adományozott díjat a társulat kapta.

(Forrás: Csokonai Színház)