Csárdáskirálynő a Csokonai Színházban

Kálmán Imre operettjének új változatát mutatják be ma Debrecenben.  

Kálmán Imre legnépszerűbb, legtöbbet játszott operettjét utoljára tizenkét évvel ezelőtt láthatta a debreceni közönség. A Gemza Péter rendezte operettnek két új szereplője lett és vendégdalok is színesítik a produkciót. Peller Károly operetténekes, társrendező Jenbach Béla és Leo Stein szövegét, valamint Gábor Andor fordítását felhasználva készítette el az 1916-os és az 1954-es szövegkönyvektől is eltérő verziót.

kal_1.pngVörös Edit és Haja Zsolt az előadásban (fotók: Máthé Zsolt)

A legfontosabb változásokat a társrendező így foglalta össze: „Van egy új szereplőnk, Terka, aki korábban Anhiltével együtt szerepelt az Orfeumban. A történet végén ő oldja majd meg a szálakat, vagyis ő a veszélyforrás az Anhilte életében. Terka egy újabb szereplehetőség.  Anhilte egy díva, egykori primadonnák szokták játszani, Terka pedig egy komika, vagyis a szerep egykori szubretteknek ad lehetőséget. Debrecenben Oláh Zsuzsának és Oszvald Marikának. 

Ez az egyik legnagyobb változás a darabban, és belépett egy másik szerep is: Leopold, Stázi édesapja. Fontos még, hogy kihagytuk belőle az I. világháborút, tehát a történet bárhol, bármikor játszódhat. Történhetne akár 2019-ben is, de Péter a 30-as, 40-es évekbe helyezte, amit leginkább a jelmezek érzékeltetnek majd. Némileg változott a jelenetek szövegezése is, de a történetvezetés – a már említett dramaturgiai csavaron kívül- nagyjából ugyanaz marad, amit eddig is ismert a közönség. Természetesen a dalszövegek maradtak a Gábor Andor szövegei és nyilván minden jól ismert dal benne lesz a debreceni Csárdáskirálynőben, sőt két másik is a Hollandi menyecskéből, amire én írtam dalszövegeket.”

A történet középpontjában egy nagyon erős női figura áll, aki kész harcolni a saját életéért, boldogságáért, nem hagyja sodródni magát” – hangsúlyozta Gemza Péter rendező. „A nő akaratán múlik, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát, hisz a férfi főszereplő nem száll szembe a sorssal, a családjával, kettejük szerelméért.” Az operett új változatával kapcsolatban két lényegi dolgot említett: a modernséget és az ideológiamentességet. "Egy modernebb, tömörebb, pörgősebb előadást láthat majd a közönség, üresjáratok nélkül, mégis benne mindennel, ami a nosztalgiához kell. Az új verzió mentes az ideológiai áthallásoktól. Hiszen ez a darab a szerelemről szól, a középpontjában egy szerelmi bonyodalom áll, amiben a szerelmes férfi anyja keveri a háttérben a szálakat. Fontos, hogy a rendezés a műfajon belül maradjon. A célunk az, hogy a történetet az emberi oldaláról mutassuk meg, hogy a figurák semmiképp se váljanak saját karikatúráikká, paródiájukká. "

kal_2.pngOszvald Marika

Haja Zsolt, akit Edwinként láthat majd a közönség, Debrecenben énekli először a teljes szerepet, sőt ez lesz pályafutása első bonviván alakítása. „Nagyon vonzanak a hősszerelemes szerepek, és aminek külön örülök, hogy bariton hangfekvésben igazából mindig csak a negatív figurát játszom vagy buffót, most végre sikerül megmutatnom a hősszerelemes oldalamat is.” A Csárdáskirálynő kapcsán az énektechnikai kihívásokról is beszélt: „Örülök, hogy operaénekeseket szerződtetnek bonviván és primadonna szerepekre, hisz ez a minőségi előadás felé viszi a produkciókat. Kálmán Imre operai hangképzést és hangminőséget igényel. Puccini volt a példaképe neki és Lehárnak is, nem véletlen, hogy nagyon nehéz énekelni.

Vörös Edit (Sylvia) szakmai karrierjét az utóbbi 15 évben végig kíséri a Csárdáskirálynő. 2003-ban játszotta először a szerepet, 2015-ben pedig izraeli turnén szerepelt az operettel. Azt vallja, hogy óriási koncentrációt, egyfajta emelkedettséget, ugyanakkor a színészi játék természetességét követeli meg a szerep, hisz a Csárdáskirálynőa magyar virtust mutatja be, a szenvedélyt, a könnyedséget, s leginkább azt a végletességet, amely a sajátunk. Egyszerre van jelen benne a drámaiság, hogy szeretünk szenvedni, ugyanakkor a magyar ember nagy vidámsága és boldogsága is.” 

(Forrás: Csokonai Színház)