Schell Judit: „Nekem használt, hogy az elején szétcincáltak”

Schell Judit gyermekkoráról, a színművészetis évekről, színészi pályájáról és családjáról is beszélt egy Origón megjelent interjúban.

Versenytáncosnak készült, de végül színésznek jelentkezett Horvai István osztályába, ahová elsőre fel is vették. A Színművészeti elvégzése után előbb a Radnóti Színházhoz, később a Nemzeti Színházhoz szerződött, végül a Thália Színház színművésze lett, ahol jelenleg művészeti vezetőként is dolgozik. Sztankay Ádám beszélgetett vele. 

Schell Judit (fotó: Polyák Attila)

Schell Judit gyermekkora a szabadság jegyében állt, és nem is volt veszélytelen: „Úsztunk örvényt, ugrottunk le hídról. De muszáj volt túlélni, mert sötétedésre otthon kellett lennem. A korosztályom számára a szülőkkel való kapcsolat a bizalomra épült, nem a mobillal biztosított állandó kontrollra” – emlékezik erre a korszakra az interjúban.

Noha elsőre felvették a Színművészetire, később kiderült, hogy Horvai István eleinte nem volt egészen biztos, hogy valóban ott van a helye a táncos képzettségű fiatal lánynak: „Az első év végén árulta el, hogy nem akart felvenni, de a felvételi mozgásra koncentráló szakaszában meg tudtam mutatni egy olyan oldalamat, amiről azt gondolta: ha a prózában is képes leszek ilyen nyitottságra, akkor lehet helyem az osztályában” – mesél a színésznő arról, mi győzte meg végül leendő osztályvezető tanárát.

Az interjúban szóba kerül az a fajta pedagógiai módszer is, amelyről a színésznő már korábban is beszélt: a tanárok először lebontják a hallgatók magukkal hozott énképét: „maradandó élmény. Szerintem jót tud tenni, azzal a kitétellel: nem mindenkinél működik. Van, akinek olyan nagy gyötrelmet okoz, ha a személyiségét molekuláris szintig lebontják, hogy nem lesz képes újjáépítenie magát. Volt, akinek ez nem sikerült, és maradt benne egy állandó görcs. Nekem azonban használt, hogy az elején szétcincáltak”.

Schell Judit (fotó: Molnár Péter / haon.hu)

Schell Judit a Radnóti Színházban kezdte a színészi pályáját. „Az elején nagyon sokat tanultam a szakmáról Valló Pétertől és a radnótis kollégáktól. Ezt a pályát – ahogy bármi mást is - csak úgy érdemes csinálni, ha közben jól érzi magát az ember. Én egy idő után elkezdtem magam jól érezni a színpadon, kényelem- és otthonérzetben gyakoroltam a hivatást. Ami fontos dolgokat adott, terápiás hatással járt. Erősített női létemben, segített megoldani, feldolgozni a problémáimat” – vallja ezekről az évekről.

Hol van ebben a történetben a közönség? – teszi fel a jogos kérdést a riporter, amelyre a színésznő így válaszol: „a nézőtéren, ahonnan figyelheti a gyógyulás folyamatát, miközben ő maga is gyógyulhat”.

A Radnóti Színház után a Jordán Tamás, majd Alföldi Róbert által igazgatott Nemzeti Színházhoz szerződött, ahonnan egy évvel Vidnyánszky Attila érkezése előtt távozott. Hogy miért? „Vidnyánszky Attila nevében nem nyilatkozhatom, de talán elfértem volna a társulatában, bennem sem lett volna ellenállás. Csakhogy már korábban is játszottam a Tháliában az Esküvőtől válóperig című darabban. Kálomista Gábor pedig felajánlotta, hogy szerződjek hozzájuk” – fogalmaz erről a váltásról Schell Judit.

Ezt követően lett a Thália Színház színésze, majd 2018 óta művészeti vezetője.  Mi jöhet még? „Mindenre nyitott vagyok. Nagy a világ, jó lenne bejárni” – zárul a beszélgetés.

Az eredeti interjúból az is kiderül, miért gondolja azt Schell Judit, hogy a gyerekek számára jobb a válás, mint egy rossz házasság, miért akarta feladni a színműs felvételit a harmadik rostán, és végül miért nem tette, illetve miért vállalta el a művészeti vezetői állást, miután korábban azt mondta, hogy ilyet sosem tenne.

A teljes interjú itt olvasható.  

Kapcsolódó cikkek

Schell Judit: „Egyáltalán nem voltak efféle ambícióim”