Meglepő koncepció - mai értelmezés - modern színpadi nyelv - magával ragadó ritmus "Egy előadás, amely látványvilágával, dinamikájával, gondolataival, és a rendező újszerű látásmódjával meglep - sőt elgondolkodtat!"
A 21. század Hamletjének története Alföldi Róbert kivételes élményt nyújtó rendezésében William Shakespeare a nyitrai Divadlo Andreja Bagara színház vendégjátéka a Thália Színházban
2002. április 25-én 14.30 és 19.00 órakor
A fordítás vetített magyar feliratokkal történik
Jegyek kaphatók a Thália Színház Szervezésén és jegypénztárában
Thália Színház, VI., Budapest, Nagymező u. 22.
Telefon: 311 - 0635, 311 - 1874, 331 -0500
Rendezte: Alföldi Róbert, dramaturg: Svetozár Spruanský, mozgás: Király Attila, jelmez: Bartha Andrea, díszlet: Kentaur
Szereplők: Marek Majeský (Hamlet), Marcel Ochránek (Claudius), Daniela Kuffelová (Gertrudis), Igor ebesta (Szellem, a komédiások királya), Adela Gáborová (Polónius), Miloslava Zelmanová (Ophelia), Erik Peovský (Laertes), ifj. Marián Labuda (Horatio),
Klaudia Kolembusová (Rosencrantz), Juraj Hrčka (Guildenstern), Olga Hudecová és Andrej Rimko (Sírásók) és mások.
"Egy családi történetet szerettem volna bemutatni. Azt gondolom, hogy manapság sok fiatal marad apa nélkül. Mégpedig egy olyan világban, melyet különös szabályok irányítanak. Ez a világ irányát vesztette! A fiatalok pedig különféle módon próbálnak ebbe az irányát vesztett világba beilleszkedni. Azzal a céllal, hogy sikeres túlélők lehessenek. Mai világunkban a harmincasok nemzedéke dominál. Ők azok, akik nem egy erős apa mellett, hanem inkább annak kezei, felügyelete alatt nőttek fel. Ez az apa lehet a szocializmus, vagy a párt szimbóluma is, de értelmezhető egy konkrét apaként is. Amikor az apa meghal, hirtelen ránk tör a szabadság. Mi pedig megpróbálunk saját lábunkra állni, megpróbáljuk önmagunkat megvalósítani."
(Alföldi Róbert)
"A rendezői elképzelés megdöbbentően következetes. Minden tekintetben alárendeli magát Shakespeare szövegének és szellemének. Az egyes részek önmagukban is értelmezhetők és sokszor meglepnek bennünket. Ez adja az előadás hatását, ritmusát és értelmét." (Dagmar Podmaková, színházkritikus) "
Alföldi Hamletjének lényege az uralkodó klánok kegyetlen hatalmi harcáról szól. Az ő módszereik lényegében nem térnek el a mai alvilág módszereitől. A felszín azonban mást mutat. Claudius király udvarában ugyanis a technokrata elegancia uralkodik: szürke, jól szabott öltönyök és kosztümök, a hölgyeknél mindez megtoldva egy-egy szexis korzettel, luxus kivitelű, könyökig érő vörös kesztyűkkel. Bartha Andrea jelmezei egyszerre könnyedek, kihívók, és arrogánsak miközben hihetetlenül elegánsak. Hasonló stílust követnek Kentaur díszletei is, melyeket mindvégig a könnyedség jellemez. A színpadképet át - és átszövik a hatalmi arrogancia jegyei. Az óriás, masszívan szürke kőfalak látszólag egységesek, ám titkos kamrákat és nyílásokat rejtegetnek. Amikor a királyi méltósággal tornyosuló falakra felkerülnek grafiti formájában Hamlet "Lenni, vagy nem lenni
" monológjának szavai, a látvány dermesztőbb mint ha csak elhangzana a kétségbeesett királyfi segélykiáltása. Mivel az előadás kezdetén és végén Hamlet élete egy számítógépes hálózatra van rákapcsolva, a dán herceg történetének nyitrai változata interaktív kompjuteres játékként is értelmezhető. Egy talán nem is létező, virtuális valóságban lézengő hőst ábrázol az előadás. Ez mit sem változtat a gondolatok, érzelmek és szenvedélyek mélységén. Mert mindez nagyon is életszerű."
(Martina Ulmanová, színházkritikus)
(az előadás szervezésében, valamint a szórólap elkészítésében és fordításában közreműködött: Huszár Sylvia, OSZMI )
forrás: Oszmi.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.