Harangozó Gyula

2002-04-29 08:00 Duna TV

Indul a nap



Mv: - Nem véletlen a mai témaválasztásunk a mai Páholyban, hiszen ma van a tánc világnapja és az iménti bejátszóban részletet láthattak az Anyegin című balettelőadásból. A Nemzeti Táncszínházban ugyanis április 20. és 29. között rendezték meg a második táncfesztivált és ennek programjának a keretében mutatták be ezt az előadást is szombaton, azaz áprilise 27-én volt a világhírű John Cranco Anyegin koreográfiájának bemutatója az Operaházban. Tehát az iménti összeállításban kettős szereposztásban Tatjana Aleszja Popova és Hágai Katalin és Anyegint pedig ifj. Nagy Zoltán, illetve Solymosi Tamás táncolja. Most pedig itt a stúdióban köszöntjük Aleszja Popova balettáncost és Harangozó Gyula balettigazgatót, jó reggelt! A hétvégi előadás gondolom, hogy nagy siker volt.

Harangozó Gyula (balettigazgató): - Ez így van, hatalmas siker volt mind a két este, mind a két szereposztás, nem mondok elsőt, másodikat, mert tényleg nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik a jobb, mert mindenkinek különböző pozitívumai vannak, tehát érdemes mind a kettőt megnézni. Pillanatnyilag boldogan ülünk itt, mert egy jól végzett munka után kicsit korán felkelve, de egy jól végzett munka után...

Mv. - Igen, nagy gonoszság művészeket ilyenkor reggel behívni, de hát a nézők nagyon várják. Azt írja az újság, hogy Crenco az Anyeginnel új fejezetet nyitott a XX. század második felének balettörténetében, amennyiben.

H. Gy:. - Ezt hadd válaszoljam meg én, két nagyon fontos dolog van Crencoban, ami úgy gondolom, hogy mindenképpen jó tudni, egyik az, hogy ő egy ugyanolyan cselekményes, nagy balettet állított színpadra az Anyeginnel és általában a Rómeóval, vagy a Makrancos Katával, amelyik a XIX. században már mint nagy orosz klasszikus balettek szerepeltek, tehát én most a cselekményes balettről beszélek, tehát mint Diótörő, Hattyúk tava és így tovább. Crenco stílusában az a nagyon fontos, hogy ugye ezek mind orosz, tehát francia alapokon, de az orosz cári balettből csíráztak ki és hogy nyugaton erre nem volt igazán példa, hogy ezeket a nagy volumenű baletteket játszák. Tehát Crenco volt az egyik élharcosa annak, hogy nyugati világban, tehát a hatvanas évektől kezdve szintén ezek a koreográfiák megszülettek, nagy ismert történeteknek a cselekményes balettjei, viszont annyi az igazán úttörő ebben a dologban, hogy az oroszok szerették hosszabb lére ereszteni a dolgot, sok betétszámot csinálni, ami ugye nagyon színezte a balettelőadást, de megállította a cselekményt. Crenco pedig lenyesegette azokat a dolgokat, tehát mondjuk egy Hattyúk tavában van a báli képben magyar tánc, olasz tánc, mazurka, meg többféle más tánc, ami nagyon szép, de megállítja a cselekményt. Crenco lenyesegette a dolgokat, a lényegre tört, átvette az irodalomi műből azokat a fontos dolgokat, amiket színpadra vitt, mert ha egy irodalmi mű magas színvonalon jelenik meg a világirodalomban, azt nem biztos, hogy balettszínpadon ugyanúgy lehet interpretálni. Tehát Crenco nagyon jó érzékkel kivette azokat a dolgokat, amelyeket balettszínpadra lehetett tenni és azokat összekötve egy ugyanolyan élményt nyújtott a közönségnek, mint amit az irodalomban a könyv.

Mv: - Most jön ennek a gyakorlati megvalósítása. Milyen volt próbálni, mennyire volt nehéz, vagy mennyire volt örömteli a feladat?

Alejsza Popova: - Nagyon nehéz volt eleinte próbálni, mert a testnek egy egészen új mozgást kellett, tehát egy új idegpályát kellett megtanulni mozgatni úgymond idézőjelben, mert nagyon nehéz padödők vannak benne és mind technikailag és kifejezésmódban is egy egészen másfajta tánc ez, mondjuk így.

Mv. - És maga a szerep, tehát Tatjana szerepe, az érzelmi azonosulás az mennyire állt távol, vagy közel?

A: P.: - Azt hiszem, hogy most nagyon gyorsan kéne beszélni, nagyon összetett dolog, tehát elsőként a könyvet kell elolvasni, meg kell nézni a filmet és ugyanúgy, mint egy dolgozathoz, az ember összegyűjt néhány dolgot, elmegy könyvtárba, hozzáolvas, olvas néz, tehát mindenekelőtt ezt az első lépést kell megtenni és akkor utána a próba, a baletteremben lévő próbák, nagyon jó próbavezető mesterünk volt Stuttgartból, Ivan Kavalari és hát ő próbált velünk még Metzger Márta mesternő, tehát egy rendkívül nagy összmunka, a partnerek munkája, úgyhogy ez mind így együttvéve kell, hogy segítsen bennünket a munkánkban.

Mv: - És most hogyan érzi, sokat fog-e vajon változni a következő előadások során?

A. P.:- BIztos vagyok benne.

Mv: - Önben például a megítélése a mostani elképzelésnek?

A. P.: - Biztos, hogy egy érettebb, még érettebb dolog lesz, tehát minél többet vagyunk színpadon, annál érettebb lesz a megfogalmazása a műnek.

Mv: - Legközelebbi dátumokat kérjük szépen.

H. Gy.: - Május elején lesznek az előadások, 3., 4., 5., 7., 9. és 11.

Mv: - Köszönöm szépen. Ma este egyébként gálaműsorral zárul a második táncfesztivál a Nemzeti Táncszínházban, amelyen fellép a Győri Balett, a BM Duna Művészegyüttes és a Dunaújvárosi Táncszínház is és a szakmai díjakat is ma osztják ki. Ezt csak információképpen mondtam el, köszönöm szépen, hogy eljöttek.