A Rivalda vendége Galla Miklós

2002-09-20 08:00 m1

Ma Reggel



- Rivalda:

Mv.: - A Rivalda vendége Galla Miklós, jó reggelt kívánok!

Galla Miklós előadóművész: - Igen, van egy olyan brazil futballista, Rivalda, de most csak vicceltem.

Mv.: - Nagyon vicces ember, tényleg nekem... tegeződhetünk ugye?

G.M.: - Tegeződjünk, persze!

Mv.: - Olyan furán venné ki magát, hogy...

G.M.: - Nem vagy még olyan öreg!

Mv.: - Ez igaz, de te sem. Miklós, mire készülsz ma este?

G.M.: - Ma eset föllépek képzeld el, van Budapesten egy New Orleans nevű szórakozóhely, ha jól tudom, akkor a VI. kerület Lovag utca vagy 5, vagy 6. A kettő közül valamelyik.

Mv.: - Majd csak megtalálják végülis!

G.M.: - Igen, én is majd csak megtalálom, mert én is csak így tudom, hogy 5, vagy 6., és ott előadok kétszer félórát önállóan, tehát most egyedül szerepelek, ami tulajdonképpen volt már, de nem sokat, általában mindig kollégákkal szerepeltem.

Mv.: - Tehát akkor ez mérföldkő a te munkásságodban?

G.M.: - Mérföldkő a munkásságomban, van egy száz perces önálló estem amit kitűztem magam elé célul, hogy fejből megtanulok, semmi puska, semmi... Fejből száz percet.

Mv.: - Tehát se súgógép?

G.M.: - Semmi. De itt most nem ezt a száz percet adom elő, hanem csak 2-szer 30-at a mai akalommal és ezt fölvesszük ilyen profi kamerákkal, ezt azért tesszük, hogy legyen egy refferencia anyag arról, hogy milyen is az én előadóestem, és azoknak a tévés szakembereknek, akik ma nem tudnak oda eljönni, meg tudjuk mutatni egy viszonylag nem adásképes, de majdnem profi...

Mv.: - Tehát egy demo felvétel lesz?

G.M.: - Demo, mint ahogy a zenekarok is szoktak, mielőtt a drága stúdióban fölveszik a lemezüket, szoktak szerényebb körülmények között fellépni.

Mv.: - Jó, hát azt hiszem, hogy ezzel még nem siker teljes egészében Miklós felcsigázni a nézőket. Mondjuk el pontosan, hogy ez a kétszer 30 perc ez egy ilyen összefüggő 2-szer 30 perc, különböző kis sztorikról szól majd?

G.M.: - Igen.

Mv.: - Melyik igen?

G.M.: - Különbözőek a témák, van olyan tém, amiről csak két mondat hangzik el, van olyan, amelyikről 6 perc, és a két időtartam között változnak...

Mv.: - És ez nagyon vicces mindegyik? Tehát ami két mondatos az is?

G.M.: - Mindegyik nagyon vicces, mindegyik, tényleg. Szóval ez már, ezek kipróbált dolgok, tornádóként ragadom magammal a közönséget, azt mondja hitgallásom a humorista dolga, hogy felmérje, hogy meddig lehet elmenni, és aztán a határokat szándékosan, merészen átlépje! Tehát vannak benne olyan dolgok, amilyen sezrűeket eddig én nem csináltam. Mondjuk úgy, hogy megdöbbentő.

Mv.: - Na most téged aki eddig ismert, meg az eddigi munkásságod az tény, hogy én magam is nagyon jól szórakozom most hallgatva téged...

G.M.: - Köszönöm szépen, ...

Mv.: - Pedig ez még nem is az esti műsor része!

G.M.: - Nem, csak egy nyilatkozat!

Mv.: - Így van!

G.M.: - Ne nevess ennyit!

Mv.: - De én egyébként tényleg, majdnem... ugye régebben a Holló Színház idején minden előadásotokra próbáltam elmenni, nekem az nagyon tetszett az az időszak, és teljesen kizakkantam közben a gondolatomból,...

G.M.: - Szedd össze magad!

Mv.: - Összeszedem magamat Miklós! Igazítsd meg a gallérodat, közben szólnak, mert nem szimmetrikus.

G.M.: - Nem szimmetrikus?

Mv.: - Úgy most akkor jó lesz. Na és a kérdésemmel meg arra akartam kilyukadni, hogy vajon nincs-e meg ebben az előadásban az a veszély, hogy olyan újszerű dolgot fogsz most a nézőknek mutatni, ami szokatlan, fucsa, és azt mondják, hogy nem jó. Fölállnak, hazamennek?

G.M.: - Nem, olyan nincs, hogy nem jó, mert én tartottam már próbaeseteket, és ami nem... fölvettük videóra, és ami nem volt jó, az otthon így tollal a kezemben kihúztam. Tehát olyan nincs, ami nem jó, olyan van, ami egyeseket megbotránkoztat, mert van szó például az abortuszról, pedofíliáról, menstruációról....

Mv.: - Tehát akkor lehet, hogy valami tárasdalmi visszhangot is kivált majd ez az előadás?

G.M.: - Hát adja Isten. Szóval ez egy merész, ez egy olyan humorműsor, amilyen még Magyarországon nem volt. Ilyen témákról még Magyarországon nem volt se sokszereplős kabaré, se monodráma.

Mv.: - Hihetetlen. Azért a kollégáid, vagy a barátaid, akik már ezt látták, mert nyilván azért megosztod néhány emberrel az elképzeléseidet...

G.M.: - Meg én ezt már bemutattam Pécsett a Színházi Fesztiválon!

Mv.: - Milyen siker fogadta ezt?

G.M.: - Pécsett? Szédületes!

Mv.: - Jó, hát Pécs a mindig jó volt, oda jártam...

G.M.: - De a szigeten is eljátszottam a háromnegyedét, és ott is széttépték a sátrat, jó értelemben! Nem fizikailag, valójában nem, de szóval tényleg hisztérikus volt. Nem mondanám, de hát mi értelme lenne most hazudni?

Mv.: - Nem tudom mi lesz akkor este itt a New Orleans Klubban, itt lehet, hogy összetörik az összes széket!

G.M.: - Nézd, ha magyarok lesznek... a közönség szóval nálam fontos feltétel, hogy magyarok legyenek, mert magyul szól a műsor! Ha magyarok lesznek ott, viszonylag elég sokan, nyitott lélekkel, pici, intelligencia se árt, akkor már nyert ügyem van.

Mv.: - Látod közben könnyesre mosolygom magam, de nem baj, ehhez az adáshoz illik egyébként, főleg a maihoz. Itt közben a kollégáim szóltak, hogy nem elég, hogy 8 perc időt kaptál erre, hogy megoszd itt az elképzeléseidet, hanem még kaptunk bónusz perceket is....

G.M.: - Hála Istennek!

Mv.: - Hála Istennek!

G.M.: - Akkor még tudok magamról hozsannákat felhozni. Azt mondja a beszédtechnikám külön bekezdést érdemel. Sokéves színpadi rutinomnak köszönhetően tökéletes artikulációval rendelkezem, és mindig kivárom a csattanókat követő ovációt, így a kedves közönség egyetlen szótagról sem marad le, hiszen még csak az kéne!

Mv.: - Jó, egyébként ezt már este fejből kell mondanod? Mert most itt puskázol!

G.M.: - Hát én puskázom, ez egy szórólap, ez nem a műsor!

Mv.: - Ja értem, tehát ez nem lesz semmiféle bemelegítésben?

G.M.: - Nem, ez egy szórólap, ez egy ilyen teljes ömlengés. De itt van egy olyan jó, produkcióm annyira lehengerlő, hogy aki megnézi annyit nevethet, mint máskor fele ennyit sem!

Mv.: - Ez nekem már most is sikerült. Egy dolog azért még érdekelne Miklós, hogy te azért elég sok vicces emberrel dolgoztál együtt ugye a 90-es évek elején....

G.M.: - Is.

Mv.: - Is?

G.M.: - Igen.

Mv.: - Valaki nem hiányzik neked azóta? Tehát jó így egyedül szólóban dolgozni?

G.I.: - Hát először is én lépek föl Holló Színházbéli kollégáimmal is.

Mv.: - Igen, de ez...

G.M.: - Akikkel 8 éve vagyunk együtt, a mostani Hollóval, és hogy ha olyan felkérés érkezik, hogy mi négyen menjünk el szórakoztatni, akkor elmegyünk, vagy ha olyan felkérés érkezik, hogy Koltai Robival menjek el duettben, akkor elmegyünk.

Mv.: - Tehát minden megoldás érdekel?

G.M.: - Elmegyünk ketten. Tehát abszolút nyitott a dolog, és rugalmas.

Mv.: - Nagyon örülök, most viszont már lejárt a bónusz időnk is. Miklós nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttél hozzánk.

G.M.: - Szívesen!

Mv.: - Én biztosan jól szórakoztam.

G.M.: - Hála Istennek, én is!

Mv.: - Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk a humorod...

G.M.: - Én köszönöm, és este 9-re gyertek a New Orleansba, mert tökjó lesz!