Az Operaház fantomja ami a legek muzikelje

2002-09-29 09:00 ATV

Más-Nap



Mv.: - Közben már elkezdtük a beszélgetést Szirtes Tamással és Kocsák Tiborral. Mutassuk csak azt a kis plakátot. Az Operáház fantomja itt van. Megérkezik Budapestre. Éppen azon gondolkozom hogy hány éve láttam Bécsben? De legalább 15 éve. Most legyek boldog hogy már itthon is lehet látni:

Szirtes Tamás: - Azt gondolom hogy több mint boldog kell hogy legyél mert azért abban a kitüntető helyzetben részesültünk hogy először a világon megengedte nekünk hogy ne egy klón produkciót hozzunk létre. Hanem a magyar színházi világ kreatív erejét használjuk.

Mv.: - Ez a klónprudekció arról szól hogy csináld meg így.

Szirtes Tamás: - Nem is szabad. Az Operaház fantomja ami a legek muzikelje, a legsikeresebb, a legköltségesebb darab azt mindeddig a pillanatig sehol nem engedték meg csak azt hogy egy ún. replika változat jöjjön létre. Tehát az eredeti angolnak a szó szerinti másolata.

Mv.: - Magyarán amit láttam Bécsben mert rájöttem nem az osztrákokat láttam hanem egy vendágtársulat jött. Arra emlékszem hogy a marhanagy csillár lezúdult és hú ment mint az inga ide-oda amoda. Tehát akkor itt nem kell hogy lejöjjön a csillár mondjuk?

Szirtes Tamás: - Le kell hogy jöjjön a csillár. Azért ez a darab ez egy nagyon szigorúan és pontosan megírt darab. De hát ezernyi részlet. A rendezői, koreográfusi, tervezői szabadság föl van nekünk adva. Ami azt jelenti hogy azért az egész megjelenésében, mozgásában, külvilágában, pszichológiai építkezésében ez egy tökéletesen eredeti darab lesz, de az Operaház fantomját fogjuk látni és nem lesz balkanizálva. Ez egy nívós európai előadás.

Mv.: - Kocsák Tibor az zenei vezető. Én megmondom őszintén amikor Tamás azt mondta hogy ez a legnézettebb én a zenétől nem voltam elájulva. Ebben van egy zseniális motívum. Dóduld már el légyszíves. Az olyan szép.

Kocsák Tibor: - Nézd az az igazság hogy Weber valamit tud.

Mv.: - Marhára tud valamit. Hogy ezzel az egy dallammal eladni egy muzikelt nincs igazam?

Kocsák Tibor: - Az igazság az hogy én szerintem a Weber mindig teremt egy új műfajt a maga nemében és mindig úgy szoktam mondani hogy a zene történetnek a bajszát ráncigálja. Mert ugye a Szuper sztár az bemutatta azt hogy rockzenéből lehet operát írni. A világon mindenütt sikeres volt. A Fantomban mutatta meg azt hogy muzikel anyagból kvázi könnyűzenei szerkezetből is lehet drámai igényű operát írni. És abban igazad van hogy nagyon sok olyan melódia van benne ami talán első hallásra nem is hinné az ember hogy ez egy motívum szerkezet. Hogy különböző stílusokba mutatja meg azokat a dallamokat. Éppen azért én azt is mondom a nézőknek hogy legalább 4-szer 5-ször nézzék meg míg ezeket a finomaságokat is majd észre fogják benne venni. De ez kétségtelen hogy ő ezt nagyon tudja hogy egy-egy világslágert mondjuk kettőt-hármat is egy-egy darabjában elrejt. És akkor azok olyan operai megfelelőként jönnek elő. Tehát mindenki bejut a köztudatba.

Mv.: - Egy biztos egyébként hogy hihetetlenül látványos előadást lehet ebből létrehozni. Nyilván a Macskák után nem is lehetet más, meg józan ember hogy gondolna arra hogy Seregit leváltani. Sajnos nincs itt Seregi László pedig mindig jó ha itt van.

Szirtes Tamás: - Ezzel mélyen egyetértek. Az hogy tulajdonképpen azt ma már ki lehet mondani a Macskák bemutatója után 19 évvel hogy a Macskák budapesti bemutatója a magyar zenés színjátszást megváltoztatta. Ebben Seregi Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak. Én nagyon büszke vagyok én vele dolgozhatok és a barátságát bírom. A Macskák bemutatója után megváltozott a zenész színészképzés. Megváltozott a gondolkodás a zenés műfajról. Egyáltalán egy olyan fiatal generáció kezdett és önszorgalomból készülni a zenés színészi pályára aki annak előtte nem érdeklődött a színészet után. Megérezték hogy a korszerű a XX-XXI. századnak műfaja már az igazi nemzetközi sikerműfaja a muzikel. És én egyetértek veled hogy csak ezt a néhány melódiát írta a Weber ebbe a darabba. Fogjunk össze írjunk egy délután néhány ilyen melódiát és aztán elöttünk a világ.

Mv.: - Hát sajnos erre még én se vagyok képes. Viszont amit most Tamás mondott. Hallom most megy a válogatás. Hát mindenki kíváncsian várja hogy mit tud a magyar művész társadalom hozzátenni ehhez a darabhoz. Ugyanis tényleg amikor az ember amerikai filmeket néz vagy amerikai videófelvételeket döbbenten látja hogy ott nem tudom ezrével, tízezrével vannak aki táncolni tud, énekelni tud. Mindent tud. És ugye hát mi meg hozzászoktunk hogy a modern színészek nem annyira.

Kocsák Tibor: - Nézd ahogy a Tamás is az előbb mondta tényleg egyrészt elindult egy olyan hullám amióta a sikres muzikeleket mi is bemutatjuk és itt talán nem csak a Madách Színház hanem a még volt Rock Színház is egy olyan gyűjtő kohó volt ami hihetetlen tehetségeket akár a rock oldalról, akár a színész oldalról akár még az Operából is voltak fiatalemberek akik éltcélul döntöttek úgy hogy később a muzikelt mint műfajt fogják népszerűsíteni. És szinte minden városban játszanak már muzikeleket. Tehát én úgy gondolom hogy nem is olyan színvonalon esetleg mint ahogy mi szeretnénk a Fantomot vagy ahogy külföldön játszák. De mindenképpen ez egy mozgatórúgó. Mi nagyon sok embert fogunk ide meghívni. Nagyon sok helyről. Különböző színi akadémiákról. Ahol zenét tanulnak. A zenés műhelyekből egészen a legnagyobb sztárokig. Én például nagy érdeklődéssel várom hogy csúnya szóval hogy néz ki most a felhozatal. Tehát ki mit tud és ki mennyire alkalmas.

Szirtes Tamás: - Az Operaház fantomjának a színrevitele az nem csak egy színháznak és nem csak egy alkotó csapatnak a magánügye. Ebben az esetben én azt ki merem jelenteni hogy ez egy városnak vagy egy országnak az ügye. Legalábis nekünk egy olyan válogatottat kell kiállítani amit ebben a műfajban Magyarország most tud. Mi igyekeztünk ezen a meghallgatáson is legszélesebbre nyitni a kaput. De minden ponton azt gondolom hogy ez csak akkor lehet fölvenni a versenyt ezzel a valóban csúcsteljesítménnyel ami ez a darab, ha itt valamennyi pontján a színdarabnak valamennyi pontján, de még beleértem ebbe a műszaki pontokat is hogyha a legjobb emberek lesznek. Úgy hogy ez a válogatásnak a szempontja. Megtalálni a jelen társulati kötelmekre nem figyelve a legjobb embereket.

Mv.: - Van itt egy pikáns dolog. Úgy hallottam hogy a Madáchon kívül más is pályázott erre a darabra. Ez hogy megy? Ki mit ígér vagy kinek milyen nexusa van Weberrel vagy hogy megy ez?

Szirtes Tamás: - Ezt én is mindig szerettem volna megtudni hogy ez hogy megy. Tulajdonképpen ez egy nemzetközi verseny volt. Az a pont hogy hol törik meg a jég. Melyik az a pont ahol először megengedik, melyik az producer rendező színház vagy színtársulat akinek először megengedi hogy ő önállóan állítsa ezt a darabot színre. Ez egy nemzetközi verseny volt.

Mv.: - Most ne haragudj hogy közbekérdezek mert sokan nem értik velem együtt hogy mi az hogy verseny? Hát ő abban érdekelt hogy a lehető legtöbb helyen bemutassák és jöjjenek a jogdíjak. Vagy nagyon hülyeséget mondtam?

Szirtes Tamás: - Ő abban érdekelt hogy az ő műve ha valahol a világon színre kerül az színvonalban az a színvonal legyen amit ő ehhez a darabhoz méltónak tart. Neki a jogdíjak jönnek, neki a bevétele úgy is olyan csillagászati. Ő nem ezen a szinten gondolkodik. Ő a minőség szintjén gondolkozik. És amikor egyszerre csak eltér az eredetitől, tehát egy másik változat van akkor nagyon-nagyon gondosan megnézi azt hogy kinek engedi meg először az ezzel való kísérletezést.

Mv.: - Referenciátok volt?

Szirtes Tamás: - Referenciák a Macskák volt, a József, a Szerelem arcai.

Mv.: - Kik voltak a konkurrensek? Operaház, Operettszínház.

Szirtes Tamás: - Ezek voltak a magyar konkurrenseink akiket mi nagyon szeretünk és nagyon tisztelünk. És nagyon büszkék vagyunk arra is hogy velük szemben is. Egyébként ez egy pályázat volt. Tehát ennek a formája egy pályázat. Be kellett adni számtalan nagyon egzakt szakkérdésre választ. Ki kellett dolgozni egy olyan produkciós tervet és nyilvn ők összevetették ezeket.

Mv.: - Gratulálok! Mikor lesz a premier?

Szirtes Tamás: - 2003 június legelején lesz a bemutató.

Mv.: - Nincs is olyan messze.

Szirtes Tamás: - Reszketek olyan közel van.

Mv.: - Köszönöm hogy eljöttetek!

Szirtes Tamás: - Mi köszönjük a meghívást!