Nem értik az Állatfarmot Kínában

Csalódott a kommunista diktatúrákat is parodizáló Állatfarm kínai változatának rendezõje. A George Orwell mûvét bemutató Sang Cseng-dzsunt nem a cenzorok, hanem a közönség ejti kétségbe. A november közepe óta épp, hogy félházzal játszott Orwell-darab nézõinek reakciói, Sang szerint, teljes értetlenségrõl árulkodnak.

"Nem 'fogják' a darab mondanivalóját" - értékelte az Állatfarm kínai közönségének magatartását Sang Cseng-dzsun rendező, aki szerint a jelenség oka, hogy a hosszú ideig elszigeteltségben élő kínai társadalom még csak most ismerkedik a külföldi kultúrával. Az Állatfarm előadásán a közönség általában csak az önmagukban is komikus, bohóckodásnak látott jeleneteken nevet, amivel egybecseng, hogy a darab után megkérdezett látogatók azt nyilatkozták, egyáltalán nem értették a történetet és Orwell regényéről sem hallottak korábban. Az egyik 20 éves drámahallgató jelentett csak kivételt, szerinte "kissé reakciósnak tűnik" a darab.



Sang az értékeléssel kapcsolatban elmondta, az előadásra veszélyt jelenthet, ha a közönség, értetlenség vagy dicséret helyett, bírálni kezdi a látottakat, és ez a cenzorok fülébe is eljut. "Tulajdonképpen nagyon aggódunk, ha nem tetszik nekik, nem mehet tovább a darab" - utalt a bizonytalan helyzetre Sang. A máskor szigorú kínai kulturális kormányzat ennek ellenére szinte azonnal, a kérelem után három nappal engedélyezte George Orwell művének színrevitelét. Han Csia, a darab producere, aki egyben a rendező felesége, úgy véli, a gyors engedélyezés oka, hogy a cenzorok csak a forgatókönyv egyes részeit olvasták, amiben nem találtak hibát, emellett azt gondolták, mivel az Állatfarm könyv alakban megjelenhetett, a színdarab is elfogadható.

Az Orwell-művek kínai fogadtatásának történetéhez tartozik, hogy míg a nagyobb ismertségnek örvendő 1984-et Kínában is szabad olvasni, az Állatfarmból csak egyes részletek, és azok is csupán hétezer példányban jelenhettek meg. Az első széria után ugyanis a kiadó figyelmeztetést kapott, így a kifejezett tiltás hiányának ellenére is elmaradt a folytatás. "Hivatalos személyek közölték velünk, hogy az Orwell több írását tartalmazó kötetben feltűnt Állatfarm-részletek publikálása helytelen volt, mert a mű terjedése nem tesz jót a Kínai Kommunista Pártnak" - mesélte a kiadó képviselője. Az 1984 iránti nagyobb megértésben része lehet annak is, hogy a Nagy Testvér (Big Brother) kifejezésnek, ami az Orwell-műben a mindent látó diktátor neve, Kínában hivatalosan pozitív jelentést tulajdonítanak. A kínai művészek helyzetét egyébként nemcsak a hatalommal szembeni taktikázás kényszere nehezíti, hanem a piac változása is. Egyre kevesebb a kultúrára fordított állami támogatás, így sokszor csak szponzorok segítségével valósulhat meg egy-egy előadás, film, vagy könyv. A támogatók viszont csak olyan műre adnak pénzt, ami biztosan nem kerül tiltólistára.

A kínai cenzorok által végül útjára bocsátott Állatfarm eredeti történetében három disznó átveszi az uralmat az állatok felett, később pedig a Napóleon nevű vérengző kan egyeduralomra jut. Orwell a forradalmár disznókkal a szovjet vezetés három vezéralakját, Lenint, Sztálint és Trockijt gúnyolta, Sang azonban úgy döntött, a jobb érthetőség kedvéért, némileg változtat a szerepeken. A kínai viszonyokhoz alakított változatban az egyik disznó nőnemű, és a vezér felesége, ami utalásként értelmezhető a kommunista Kína alapítójára, Mao Ce-tungra, illetve házastársára, Csiang Csingre. Az asszony nevéhez fűződnek a kulturális forradalom legvadabb kilengései. A Nagy Kormányos halála után, mint a négyek bandájának tagját, a kultuszminisztersége alatt elkövetett gyilkosságok miatt, perbe fogták és halálra ítélték. Később azonban életfogytiglani börtönre enyhítették a büntetését.



Az Állatfarm történetének módosítása ellenére Sang a darabról adott nyilatkozatában kerülte a kommunista Kína bírálatát. A rendező szerint a színpadi mű nem a kínai politikáról mond véleményt, hanem általában az önelégültségről; Sang azt állítja, az előadás emellett a társadalmi problémák fontosságára felhívó egyetemes figyelmeztetés is. "Ez a fajta lelki beállítódás ugyanúgy megvan Európában és Amerikában. Aláveted magad az elnyomásnak és feladod a jogaidat" - magyarázta a darab értelmezését a rendező.

[origo]