Író: Michael Mackenzie
Rendező: Bérczes László
Fordító: Török Tamara
Színész:
Madame - Spolarics Andrea
Komorna - Szabó Márta
Zenész - Faragó Béla
Munkatárs - Kecskés Mihály
Zeneszerző: Faragó Béla
Díszlettervező: Paseczki Zsolt
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Fénytervező: Pallagi Mihály, Kovács "Jackie" József
-----------------------------------------------------------
Spolarics diktafonnal
Tulajdonképpen évek óta vártam egy ilyen jó kis elszöszölős, matatós munkára. A Bárkán nem volt még ilyen jellegű munkám - ez egy elmélyedős, csöndes, elhúzódó műhelymunka. A Bárkának nagy álma volt, hogy ilyen előadások szülessenek, ami aztán részben a külső körülmények miatt, részben miattunk nem valósult meg. Ha egy színházban van egy karizmatikus rendező, másképp dolgozunk.
Azt akarom, hogy nagyon személyes legyen ez az előadás. Annyi mindent eljátszottam már, tényleg szélsőséges dolgokat, és rá kellett jönnöm, hogy semminek sincs akkora ereje a színpadon, mint a személyességnek. Engem mint nézőt csak az fog meg igazán, ha olyan színészeket látok, akikben érzem a személyiség átsütését, átsugárzását... Az izgat, hogy azt a csomó dolgot, ami a darab kapcsán letisztázódott bennem, hogyan tudom majd magamon átmosva megszólaltatni... Meg kell találni a közös pontokat a szereplő személyisége és a saját személyiségem között, de a lényeg az, hogy a darabban úgy legyek végig jelen, hogy egy néma jelenléttel ugyanannyit fejezzek ki, mint akár negyven oldal monológban... Egyáltalán, mennyire lehet érdekes két nő a térben, akik együtt játszanak? Mert én tényleg játszani szeretnék, nem alakítani. Semmi olyat nem akarok csinálni, amitől valamiféle fiktív személy lennék. Őszintén szólva nem is igazán színházat szeretnék...
Tovább>>