Színházi törvény - tervezet

A színházi törvénytervezet emailben jutott el hozzánk Pozsgai Zsolttól. Mivel "vitaanyag", ezért felkérjük a Színház.hu olvasóit, hogy olvassák el, és a kapcsolódó fórumban írják le véleményüket.

Vitaanyag





Törvénytervezet a magyar színházi intézmények működtetéséről, színházi jellegű intézmények alakításáról, megszüntetéséről, gazdasági, szervezeti kérdésekről.





Összeállította
Pozsgai Zsolt


Szakmai konzultáns
Szikora János







Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
2003-04-16
Alapelvek


A magyar színházi struktúra múltunk és jelenünk pótolhatatlan művészeti közvetítője, a nemzeti és kulturális örökség egészének elválaszthatatlan része: szellemi birtokbavétele minden ember alapvető joga. A színházi fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

A színházi struktúra működtetése kiemelt jelentőségű, a színházi rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. A jelenlegi működő színházi struktúra megőrzendő és megerősítendő.

A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségek színházi hagyományainak megőrzése, méltó folytatása a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenység – az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke.

Ezen alapelvek érvényesítésének érdekében a következő törvénytervezetet szándékozunk az Országgyűlés elé vinni:


Általános rendelkezések

A törvény célja

-rendelkezni a nemzeti színjátszás, színházi hagyományok megóvásáról, továbbviteléről, működési feltételeinek alapjairól.

-szabályozni a színházi működési rendszer tevékenységének feltételrendszerét.

-meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai és finanszírozási alapelveket.

Általános alapelvek

Az e törvényben meghatározott jogok érvényesítése során tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés. E jogok minden személyt megilletnek nem, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Az állami és helyi önkormányzati fenntartású színházi intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.


Mindenkinek joga, hogy

-megismerhesse a színházi jellegű örökség javait.
-igénybe vehesse a színházi intézmények szolgáltatásait.
-színházi jellegű közösségeket hozzon létre, s e törvényben meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen.



A törvény hatálya

E törvény hatálya kiterjed

-a színházi jellegű örökség fogalomkörébe tartozó intézményekre, javakra, az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre.

-a színházi tevékenység megvalósulásában részt vevőkre, a színházi intézmények fenntartóira, működtetőire és alkalmazottaira.

-nem terjed ki az országhatáron túl működő magyar nyelvű színházakra, intézményekre, ezeket adott esetben államközi megállapodások szabályozzák.



Színházi intézmények


A színházi tevékenységgel összefüggő, e törvényben meghatározott célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a színházak.

A színházak a feladatellátás veszélyeztetésével nem vonhatók össze más intézménnyel.

E törvény erejénél fogva védelem alatt állnak a színházi intézményekben elhelyezett kulturális javak.

A színházi intézmények leltárában szereplő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a kulturális kormányzat engedélye szükséges.



Színházi intézmények alapítása és megszüntetése

Színházi jellegű intézményt – az e törvényben meghatározott kivétellel- bármely jogi és természetes személy alapíthat.

Ilyen intézmény alapításához, már létező színházi intézmény működtetési formájának megváltoztatásához a miniszter engedélye szüksége /továbbiakban: működési engedély/

A működési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, valamint elhelyezkedését.

A működési engedélyben foglaltak megváltoztatása csak a működési engedély módosításával lehetséges.

Működési engedély csak akkor adható, ha a színházi intézmény tulajdonosa /fenntartója/ biztosítani tudja – a miniszter által kiadott szakmai normatíváknak megfelelő- folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket. Ezen feltételrendszer a törvénytervezet függelékében kap helyet.

A színházi intézmény szakmai besorolásától /állandó társulattal rendelkező intézmény, befogadó színházi intézmény, utazó társulat, stb./ minősítésétől függően a miniszter a működési engedély kiadását pénzügyi biztosíték adásához kötheti.

A működési engedélyeket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tartja nyilván. A működési engedélyeket, illetőleg azok változásait a minisztérium hivatalos közlönyében közzé kell tenni.

A működési engedélyben foglaltak betartását a minisztérium, illetőleg a miniszter által megbízott szakfelügyelő ellenőrzi.

E törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a színházi intézmények-korábbi jogszabályok alapján kiadott-működési engedélyeit.

-a működési engedéllyel nem rendelkező azon intézmények, amelyek a színház elnevezést használták hivatalos irataikban, egy törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül kötelesek megváltoztatni elnevezésüket.

Állami költségvetési támogatás a minisztérium nyilvántartásában szereplő színházi intézmény számára adható.

A színházi intézmény működési engedélyét a miniszter visszavonhatja, ha az intézmény eltér:

-a működési engedélyben meghatározottaktól

-a rá vonatkozó szakmai előírásoktól,

-ha az intézmény megszűnik.

Színházi intézmény megszüntetéséhez a miniszter engedélye szüksége.

A színházi intézmény megszüntetésével egyidejűleg a tulajdonos /fenntartó/ köteles gondoskodni az ott őrzött értékek biztonságos elhelyezéséről.

Amennyiben a tulajdonos /fenntartó/ a színházi intézmény megszüntetésekor nem az előző bekezdésben meghatározott módon jár el, az értékek elhelyezéséről –pénzügyi biztosíték felhasználásával, annak hiányában a tulajdonos költségére- a minisztérium gondoskodik.

Színházi intézmények alapításánál és megszüntetésénél az ezekre az intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

Amennyiben fenntartó kezdeményezi a színházi intézmény megszüntetését, a minisztérium /akkor is, ha ő a fenntartó/ köteles szakmai bizottságot létrehozni, melynek tagjai a színházi érdekvédelmi szervezetek delegáltjai. Fenntartó köteles tudomásul venni, hogy a megszüntetésre vonatkozó szándéka csak akkor valósulhat meg, ha ezen szakmai bizottság kétharmados többsége támogatja a színházi intézmény megszüntetését. E bizottság döntését a miniszter, de csakis ő - felülbírálhatja.

Színházi működési engedélyt a minisztérium határon túli magyar nyelven játszó színházi társulásnak nem adhat. A támogatási formákat az adott állammal kötendő külön kulturális megállapodásban kell rögzíteni.

Többtagozatos színházi intézmény esetében a tagozatok átszervezése illetve megszüntetése, új tagozatok felvétele csak a miniszter írásos engedélye alapján lehetséges, erről az intézmény vezetője, vagy a fenntartó önállóan nem rendelkezhet.



Színházak

A színházak a nemzeti és egyetemes színházi értékek, alkotások, törekvések rendszeres bemutatására szerveződött intézmények, alkotói közösségek.

A színházak feladata az (1) pontban meghatározottak közvetítése a minél szélesebb értelemben vett közönség, a befogadó felé.

A színház rendelkezik az e feladatok ellátásához a szakmai normák szerint szükséges tárgyi és anyagi feltételekkel, megfelelő épülettel, szakirányú felsőfokú végzettségű vezetőkkel, alkalmazottakkal.

Színház elnevezést hivatalosan csak e törvény alapján működési engedéllyel rendelkező színházak használhatnak.



Egyéb, színházi jellegű intézmények

A hivatásos nyári színházak működéséhez a törvény megfelelő cikkelyei az irányadóak, az ott lefektetett törvényi szabályozást kell alkalmazni, figyelembe véve a speciális helyzetet, mind a költségvetési támogatás, mind a pályáztatás, foglalkoztatottak viszonyában.

A színházi kultúra termékeinek, dokumentációjának, tudományos eredményeinek feldolgozása, gyűjtése, adott esetben szakmai képviselete – ezen szakmai háttérintézményekre szintúgy vonatkoznak a törvényben meghatározott általános dekrétumok. A törvény nem tartalmazza ezen intézmények működési feltételeit a fenntartó és az intézmény által korábban létrehozott működési és szervezet szabályzatok az irányadóak, ezek törvényi szabályozása nem szükséges..

A színházi nevelés az oktatási törvényben előírtak szerint, ezen kérdéseket jelen törvény nem tárgyalja, azokra az oktatási törvényekben előírtak vonatkoznak.

A dokumentációs szolgáltató intézmények és múzeumi jellegű intézmények az 1997. évi CXI. Törvény szellemében működnek tovább. /Törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről…/

A Színházi Intézet és csatolt intézmények működtetése a minisztérium hatáskörébe tartoznak, törvényi szabályozásuk nem indokolt.





A minisztérium által fenntartott színházak fogalma,
működtetése, vezető kinevezése

A minisztérium által fenntartott színházak ellátják a miniszter által jogszabályban rájuk ruházott szakmai feladatokat.

A minisztérium által fenntartott színházak vezetőjét – igazgatóját, illetve főigazgatóját- a miniszter nevezi ki és menti fel. A minisztériumnak az adott a minisztérium által fenntartott színház vezetőjének kinevezésével nincs pályáztatási kötelezettsége. A miniszter a szakmai szervezetekkel, külön törvényileg szabályozott módon a vezető személyéről egyeztet, véleményt kér ki, állásfoglalást kér és fogad – de a döntés maga miniszteri hatáskör.

A minisztérium által fenntartott színházak állandó foglalkoztatottjai közalkalmazottak, a közalkalmazotti törvényben előírtak vonatkoznak rájuk.



Önkormányzati fenntartású színházak fogalma, működtetése, vezető kinevezése

Az önkormányzati fenntartású színházak ellátják az önkormányzatok által jogszabályban rájuk ruházott szakmai feladatokat.

A színházat fenntartó önkormányzat szakmai kérdésekben egyeztet a minisztérium erre kijelölt főosztályával, osztályával, a minisztérium által megbízott esetleges miniszteri megbízottal.

Vitás esetekben a minisztérium biztost nevezhet ki, mely közvetít az intézmény és a fenntartó között.

Az önkormányzat az általa működtetett színház vezetőjét saját hatáskörben, vagy pályázati úton választja és nevezi ki. Az önkormányzatnak pályáztatási kötelezettsége nincs. A megbízási idő minimálisan kettő, maximálisan öt év lehet. Az önkormányzat, amennyiben a vezetői állást megpályáztatja, a pályázati kiírásban megjelölt döntési időpontot köteles az új igazgató által irányított színházi évad első felére, de legalább ezen színházi évad második felének első hónapjára tenni.

Az önkormányzat maga határozza meg, milyen jellegű szakmai testülettel, ad hoc bizottsággal, szakértői testülettel véleményezteti a kinevezési szándákát, illetve a pályázatokat, véleményezteti-e egyáltalán. Az önkormányzat a döntést egyezteti a minisztérium e célra kijelölt megbízottjával. Az önkormányzati fenntartású színház vezetőjének megbízatása csak akkor érvényes, ha azt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere ellenjegyezte. E nélkül az igazgatói megbízatás érvénytelen. Amennyiben a miniszter ellenjegyzése nem valósul meg, az önkormányzat köteles új lejárást indítani.





Egyéb fenntartású színházak

A minisztérium által kiadott működési engedéllyel rendelkező magán, vagy alapítványi, stb. formában működő színházak vezetőit a tulajdonos, fenntartó nevezi ki saját hatáskörben, a minisztériumnak ebben az esetben is véleményezési joga van. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nincs biztosítva a színházszerű működtetés, hasonlóan a minisztérium által fenntartott és önkormányzati színházakhoz, a működési engedély visszavonható.





A nemzeti színház

A nemzeti színház a Nemzeti Színház Rt. A fenntartói jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja.

A nemzeti színház önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv.

A nemzeti színház alapfeladatai

-a nemzeti színjátszás eredményeinek felmutatása.

-a kortárs magyar dráma eredményeinek felmutatása, a kortárs dráma fejlődésének elősegítése kortárs művek előadásának színrevitelével, pályázatokkal, a kortárs dráma tárgykörébe tartozó kutatásokkal. A nemzeti színház minden évadjában köteles legalább két kortárs drámai művet műsorába iktatni, ezek közül legalább egyet nagyszínpadi megvalósításban. Amennyiben ezt elmulasztja, fenntartó az évados támogatását arányában megfelelő részét visszatarthatja.

A nemzeti színház kiemelten kezeli a magyar drámatörténet alkotásait, ezeknek bemutatását.






A színházak fenntartása, irányítása

A minisztérium illetve az önkormányzatok /továbbiakban fenntartó/ az törvényben foglaltak alapján

-meghatározza a színház feladatait

-kiadja az alapító okiratot, jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatát,

-biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek alapján figyelembe veszi a miniszter által meghatározott szakmai követelményeket és normatívákat.

-jóváhagyja a színházak fejlesztésére vonatkozó terveket

-szakértők közreműködésével értékeli a színház szakmai tevékenységét

-biztosítja a színház szakmai önállóságát.

-ellátja a színház fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

-ösztönzi a színházak működésének összehangolását.

-szakfelügyelet keretében ellenőrzi e törvény, a színházi tevékenységre vonatkozó jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását és a központi támogatások felhasználását.







A színházak finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei


A színháznak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. Ezen feltételeket a fenntartó köteles biztosítani. A színház a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatai ellátásáról. A színház fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

Fenntartó köteles szerződésben rögzíteni a színházi intézménnyel, az intézmény fenntartásával kapcsolatos kérdéseket. Így az épületek fenntartási költségeit és működtetési, rezsiköltségeket, a művészeti foglalkoztatottak lakhatási támogatását, annak formáit. A biztosítékokat a rendeltetésszerű működtetés megvalósulásához. A szerződés magában foglalja az éves támogatás összegét, ezen összeg változását az inflációs ráta figyelembe vételével. Ezen szerződés időtartama nem meghatározott, de legalább öt éveként felül kell vizsgálni. A fenntartó és a színházi intézmény közötti szerződést a minisztérium, mint a szakmai felügyeletet gyakorló szerv, ellenjegyzi.

A színházak finanszírozásához a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:

A nemzeti színház és nemzeti opera esetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben.

A minisztérium a Nemzeti Kulturális Allapprogramon keresztül pályázati lehetőséget nyújt.
Minisztériumi fenntartású színházak esetében

-a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni, figyelembe véve az intézmény által működtetett tagozatok számát, a bemutatók számát, a társulat nagyságát, előadásszámot, egyéb speciális kérdéseket.

-a minisztérium és az általa fenntartott színház vezetése közösen előzetes költségvetést készít, melyet a tárgyévadot megelőző évad első felében rögzít. A közös jóváhagyás után ezen költségvetés az irányadó. Ettől a fenntartó a későbbiekben negatív irányban nem térhet el. Az intézmény vezetésére ezen költségvetést munkája során érvényesíti. Amennyiben az intézmény vezetése ezen költségvetéstől eltér –leszámítva valamely indokolt, rendkívüli helyzetet - és ennek következtében anyagi vagy egyéb hátrány éri a fenntartót, vagy az intézményben foglalkoztatottakat, az intézmény vezetése ezen kárért büntetőjogi felelősséggel tartozik.


Önkormányzati színházak esetében

-alapvetően a működési támogatás biztosítása az adott önkormányzat feladata. A fenntartó tekintettel van az intézmény tagozatainak számára, az ott dolgozók élet és munkakörülményeire, az épület üzemeltetési lehetőségeire, bemutatók számára.

-a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetési fejezetében pályázati támogatást kell előirányozni, melyre az önkormányzatok által fenntartott színházak pályázhatnak.

-a helyi önkormányzatok támogatása a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében központosított előirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési, megyei színházak támogatását tartalmazza.

-az önkormányzat, mint fenntartó és a színházi intézmény előzetes költségvetési tervet készít a tárgyévadot megelőző évad első felében. A költségvetés elfogadása után ettől a fenntartó negatív irányban nem térhet el. Az intézmény vezetése, amennyiben különlegesen indokolt esetet kivéve eltér, felelősséggel tartozik, hasonlóan a minisztérium által fenntartott színházak e tárgykörben levő szabályozásához.

-az önkormányzati támogatás nagyságát nem befolyásolhatja az esetleges központi támogatás növekedése, vagy csökkenése.


Kapcsolattartás

A minisztérium és a fenntartó önkormányzatok rendszeres konzultációt szerveznek a színházi intézmények fenntartásának egyes kérdéseiről, folyamatosan tartják a kapcsolatot gazdasági és művészeti kérdésekben.





A színházi intézményekben alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdései

A minisztérium által fenntartott és önkormányzati fenntartású színházi intézményekben a foglalkoztatottak létszámának meghatározásánál a fenntartónak figyelembe kell vennie az e törvény hatálya alá tartozó intézmények jogszabályban előírt alapfeladataiból, az ezek teljesítéséhez szükséges feltételekből, valamint szervezeti és működési rendjéből adódó foglalkoztatási követelményeket.

A minisztérium által fenntartott és önkormányzati fenntartású színházi intézményekben alkalmazottként csak

-büntetlen előéletű

-a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazható.

Az /1/ bekezdésben meghatározott intézményekben a szakfeladatok ellátása szakképesítéshez kötött.

A szakképesítés alól jogszabályban meghatározott módon felmentés adható.

Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet.

A a minisztérium által fenntartott és önkormányzati fenntartású színházi intézményekben magasabb vezetői beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló bízható meg.

Az előző két bekezdés kötelezettségi szabályozások alóli felmentést kizárólag a miniszter írásbeli engedélye adhat.

Fenntartó a művészeti állományú foglalkoztatottak esetében - amennyiben a foglalkoztatott nem kap más színházi intézménynél olyan szerződést, mely a folytonosságot biztosítja –meghatározott idejű felmondási idővel él. A fenntartó által kinevezett intézményvezető köteles nyilatkozni a művészeti állományú foglalkoztatottak felé minden tárgyév január 15-ig, hogy szerződését meg kívánja-e újítani. Amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztja, és a foglalkoztatott sem jelzi ilyen irányú igényét, a szerződés automatikusan érvényben marad a következő színházi évad időszakára.

A fenntartó és a foglalkoztatottak közötti szerződésben megállapított díjazás a két fél megállapodásának kérdése. A fenntartó azonban köteles megállapítani egy normatívát, mint minimumot, amely a fenntartó és a színházi intézmény előzetes megállapodása alapján történik. A színházi intézmény ezen normatívát köteles figyelembe venni a szerződések megkötésénél.







Vegyes rendelkezések

A színházi intézmény a már meg levő kollektív szerződésekben a törvény hatályba lépését követően az itt leírtakat érvényesíti.

Fenntartó köteles lakhatási lehetőséget biztosítani azon művészeti állományú foglalkoztatottaknak, aki a fenntartó működési helyén állandó agy ideiglenes lakhellyel korábban nem rendelkeztek. A lakhatási lehetőség jelentheti a színészházi elhelyezést, az albérleti hozzájárulást, illetve szolgálati lakás meghatározott időre való juttatását. A munkavállaló a foglalkoztatottal kötendő szerződésben köteles szerepeltetni a lakhatási lehetőséget. A foglalkoztatott, amennyiben szerződése az intézménynél megszűnik, és azonnali hatállyal nem köt szerződést más színházi intézményhez, a szerződésben meghatározott ideig, de legalább fél évig gyakorolhatja a szerződésben kikötött lakhatási lehetőségét.

Fenntartó kiköti és ellenőrzi, hogy a színházi intézményekben egyedileg meghatározott taglétszámú művészeti tanács működjön, melyben képviseltetik magukat a színházi intézmény valamennyi területén dolgozó foglalkoztatottak. A művészeti tanácsnak véleményezési joga van az igazgatóválasztásokon a fenntartó felé. Érdekképviseleti ügyekben a színházi intézmény vezetősége felé. Fenntartó kérésére állást foglal belső kérdésekben. Döntési joga van az intézmény működési szabályzatában meghatározott szociális kérdésekben.

A fenntartó, amennyiben pályázatot ír ki a költségvetési támogatásra, vagy céltámogatásra, azt köteles az adott színházi évad megkezdését megelőző nyolc hónapnál előbb kiírni. Az elbírálást legalább az adott évad /nyári színházak esetében az adott bemutató időpontja / előtt legalább hat hónappal megtenni. Ez vonatkozik az egyéb színházi pályázatot kiírókra is, így a Nemzeti Kulturális Alapprogram megfelelő szakkollégiumainak kiírásaira is.

A fenntartó fokozott figyelmet fordít a színházi tevékenységgel összefüggő szerzői jogi kérdések megfelelő képviseletére.

A fenntartók felügyeleti szervei – a Belügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tartalékalapot hoznak létre arra az esetre, ha a fenntartó nem tudja valamely ok miatt – az önkormányzati költségvetések nem várt módosulásai, stb- a színházi intézménnyel szerződésben megállapított támogatást átmenetileg biztosítani. Fenntartó ezen összeget köteles egyedi megállapodás alapján ezen központi alap részére visszafizetni.

A színházi intézmények törvényi kötelezettsége, hogy a produktumok képi archiválásáról azok tárolásáról gondoskodjon. A tárolás történhet az intézményen belül, illetve a megfelelő színházi háttérintézmények gyűjteményeiben, könyvtáraiban.

A törvény kimondja, hogy a fenntartóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a fiatalabb generációk számára készítendő produkciókra, biztosítva ezzel a lehetőséget, hogy a közönség-utánpótlás megtörténjen. Ennek céljából a minisztérium részben saját költségvetésében, részben a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretében elkülönít meghatározott összeget, melyhez évente pályázati úton tudnak hozzájutni az intézmények.

A minisztérium a saját és önkormányzati fenntartású színházakba művészeti konzultánsokat nevez ki. A konzultáns feladata a minisztérium szakmai felügyeletének képviselete, a kapcsolattartás a minisztérium illetve a fenntartó, illetve a színházi intézmény igazgatója, főigazgatója között. Figyelemmel kíséri a részére egyedileg meghatározott színházi intézmények működését. Művészeti kérdésekben állást foglal, tanácsokat ad, ajánlásokat fogalmaz meg. A művészeti konzultánsok egyedi megbízással rendelkeznek, tiszteletdíjat kapnak, melyet a minisztérium folyósít. A művészeti konzultáns megbízatása egy év, ennek lejártával új konzultánsokat kell felkérni.



Tudnivalók

A törvényelőkészítés ezen szakaszában a fentieket a minisztérium vitaindítónak szánja, ezen tervezetet megküldi a szakmai szervezetek képviselőinek, a minisztériumi és önkormányzati fenntartású színházak igazgatóinak.

A nemzeti opera kérdése ezen anyagból hiányzik. Az egyeztetések a speciális helyzet kérdéséről folynak.

A későbbi nemzeti színházi jellegű kérdések esetében /nemzeti táncszínház, nemzeti bábszínház, stb./ további egyeztetések indokoltak.

A törvényelőkészítés menete:

-ezen tervezet megküldése az érintetteknek
-a vélemények begyűjtése
-személyes konzultációk
-közös konzultációs lehetőség, tanácskozások az érintettek meghívásával.
-a közösen elfogadott változat törvényalkotásban jártas jogi szakértők elé kerül. A szakértőket a minisztérium keresi föl, bízza meg.
-a törvénytervezet megszövegezése
-a megszövegezett törvénytervezet újbóli megküldése a fentiekben felsoroltaknak.
-korrekciók
-a törvénytervezetet a minisztérium a Magyar Országgyűlés elé terjeszti.


A benyújtás várható határideje : 2004 tavasza.

Kapcsolat:



Pozsgai Zsolt
NKÖM
Tel: 484-7187
06-30-919-3282
pozsolt@vnet.hu