Portugál Miskolcon

A Portugál az elmúlt évek leggyakrabban színre vitt kortárs magyar színdarabja. Akadt olyan év, amikor hat színház is mûsorra tûzte Egressy Zoltán elsõ színpadi mûvét. Több nyelvre lefordították, és 1999-ben film is készült belõle. A csorbítatlan valóságot, egy képzeletbeli magyar falu lakóinak hétköznapjait állítja elénk a darab, mely mûfaját tekintve leginkább "szomoreszk". Mégsem az, sokkal inkább bohózat. A bajok, a kisiklott sorsok, amelyek körülvesznek bennünket, felülrõl nézve nevetni valóak is lehetnek. A közönség nem sír, sokkal inkább derül a szereplõk személyes tragédiáján.

bemutató: 2003. október 22, Miskolci Nemzeti Színház

Egressy Zoltán:PORTUGÁL
Színmű két részben




MASNI: SZIRBIK BERNADETT
BECE: CHAJNÓCZKI BALÁZS
KOCSMÁROS: FÖLDI LÁSZLÓ
RETEK: KOROGNAI KÁROLY
PAP: HALMÁGYI SÁNDOR
CSIPESZ: FANDL FERENC
ASSZONY: MÜLLER JÚLIA m.v.
SÁTÁN: HORVÁTH LÁSZLÓ
FELESÉG: JANCSÓ DÓRA
BITTNER: XXX

Díszlet-jelmez: JUHÁSZ KATALIN
Ügyelő: KRIVJÁNSZKY ISTVÁN
Súgó: REITER KRISZTINA
Asszisztens: VISKI DOROTTYA

Rendező:
KOROGNAI KÁROLY

Bemutató előadás: 2003. október 22. - Kamaraszínház



------------------------
"Budapest belvárosában nőttem fel. Amit írtam nem élettapasztalatból táplálkozik, pusztán csak képzelet. Sok parodisztikus elemmel, mert én nem nagyon bírom a melodrámát, így aztán a humor, sokszor a nyelvi humor segítségével próbálok megfogalmazni olyan dolgokat, amelyeket talán komolykodva kellene egyesek szerint. A humor nagyon fontos. Én nem szeretem, ha valaki fél az érzelmektől. Nehéz egyensúlyt találni." - vallja a szerző művéről.

------------------------

"...A darab tragikomédia az elvágyódásról és szabadságkeresésről, amely több Egressy-színdarabhoz hasonlóan az eseménytelen mindennapok világát ábrázolja. Itt sem történik igazán semmi meglepő, a szereplők életéről nem derül ki semmi különleges. Mégis úgy tudunk rácsodálkozni a nyomasztó banalitások világára, mint valamiféle egzotikus valóságra.

A cselekmény egy képzeletbeli magyar falucskában, Irgácson játszódik, pontosabban a helyi társasági élet központjában: a kocsmában. A szereplők is tipikusnak mondhatók, a kocsmáros és lánya, az erőszakoskodásért kirúgott, bunkó rendőr, az elvált alkoholista, az állandóan munkát kereső mókamester és iszákos felesége. Ebben az Isten háta mögötti mozdulatlanságban mindenki kompromisszumokból él. Mégis mindenki vár, vágyik valamire, álmai valóra váltásáért azonban senki nem tesz semmit.

Az állóvizet egy újabb álmodozó forgatja fel, aki látszólag magasabbra tette a mércét: Portugáliába indul, a melankólia földjére. Házassága unalmas hétköznapjai, gazdag felesége hisztériája elől menekülve jut el Irgácsra, ahol azonban úgy tűnik, csak újabb kötöttségek várják.

A darab groteszk, a közönség nem sír, sokkal inkább derül a szereplők személyes tragédiáján... . "

(Czinel László)