A Színikritikusok Díja

Ahány szavazó, annyi kis magándíjátadás. Aztán ezekbõl mégis kirajzolódik valami "közakarat". Vagy mégsem. Az idén több kategóriában mégsem.

Nem mintha nem lett volna díjazásra méltó színészi alakítás a férfi mellékszereplõk körében például. Épp ellenkezõleg, tán túl sok is volt. A tizenhét szavazólapon összesen huszonhét név vetõdött föl, huszonhét potenciális díjazott. Hogy ilyen sok lehet, az nem csalás, nem ámítás, hanem a néhány éve választott metódus eredménye, amely szerint minden kategóriában három jelölt nevezhetõ meg, s a sorrend egyben rangsor is: az elsõ hely 3, a második 2, a harmadik 1 pontot ér. (Ezt minden évben el kell mondani, ha tetszik, ha nem, az újszülöttekre is gondolva. Miként azt is, hogy legalább hetven látott elõadás jogosít csak fel a szavazásra.) Van ebben némi Don Quijote-i heroizmus is: sokszor a "vereség" biztos tudatában töltetnek ki a rubrikák, tudván, hogy nem lesznek "találatok", hogy az egyéni voksok nem fognak belesimulni a "közakaratba" (mert például kevesen voltak szemtanúi az adott színházi eseménynek). De talán éppen ez adja ennek a makacs vállalásnak, a személyességhez való ragaszkodásnak az értelmét: hogy az egyéni szavazatok közzétételével felhívható olyan jelenségekre, teljesítményekre is a szakma s a közönség figyelme, amelyek egyébként tán észrevétlenek maradnának; egyszeruen becsempészhetõek a köztudatba.

A Színikritikusok Díja



A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu

A legjobb előadás: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb rendezés: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb alternatív előadás: Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka)

A legjobb férfi mellékszereplő: -

A legjobb díszlet: Ambrus Mária (Medea, Radnóti Színház; A törpe, Magyar Állami Operaház)

A legjobb jelmez: Benedek Mari (Medea, Radnóti Színház; A törpe, Magyar Állami Operaház)

A legígéretesebb pályakezdő: -

Különdíj: Mátyás Irénnek a Zsámbéki Nyári Színházért

A Fővárosi Önkormányzat Különdíja: Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs)



Ahány szavazó, annyi kis magándíjátadás. Aztán ezekből mégis kirajzolódik valami "közakarat". Vagy mégsem. Az idén több kategóriában mégsem.

Nem mintha nem lett volna díjazásra méltó színészi alakítás a férfi mellékszereplők körében például. Épp ellenkezőleg, tán túl sok is volt. A tizenhét szavazólapon összesen huszonhét név vetődött föl, huszonhét potenciális díjazott. Hogy ilyen sok lehet, az nem csalás, nem ámítás, hanem a néhány éve választott metódus eredménye, amely szerint minden kategóriában három jelölt nevezhető meg, s a sorrend egyben rangsor is: az első hely 3, a második 2, a harmadik 1 pontot ér. (Ezt minden évben el kell mondani, ha tetszik, ha nem, az újszülöttekre is gondolva. Miként azt is, hogy legalább hetven látott előadás jogosít csak fel a szavazásra.) Van ebben némi Don Quijote-i heroizmus is: sokszor a "vereség" biztos tudatában töltetnek ki a rubrikák, tudván, hogy nem lesznek "találatok", hogy az egyéni voksok nem fognak belesimulni a "közakaratba" (mert például kevesen voltak szemtanúi az adott színházi eseménynek). De talán éppen ez adja ennek a makacs vállalásnak, a személyességhez való ragaszkodásnak az értelmét: hogy az egyéni szavazatok közzétételével felhívható olyan jelenségekre, teljesítményekre is a szakma s a közönség figyelme, amelyek egyébként tán észrevétlenek maradnának; egyszeruen becsempészhetőek a köztudatba.

A "legjobb férfi mellékszereplő" kategóriájában most ez a legtöbb, amit tehetünk; csak lélekben adhatja át ki-ki a maga díját. Testületileg kötnek a magunk szabta törvények, amelyek értelmében legalább öt szavazat (mindegy, hány pontos) kell a díj odaítéléséhez. Ezért tudjuk most csak így, írásban, az egyéni voksok által felhívni a figyelmet az általunk legígéretesebbeknek látott pályakezdőkre is, mind a huszonegyre, mert nem akadt öt kritikus, aki egyet gondol. Félreértések elkerülése végett, a pályakezdő fogalmába szabályaink szerint a legfeljebb három éve végzettek tartoznak, tehát nemcsak az újonnan pályára kerültek/kerülők, hanem a már néhány éve bizonyítottak is. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert minden tettünkkel, a legjobb indulatú gesztusunkkal is érzékenységeket sérthetünk, és a tapasztalatok szerint olykor sértünk is - akaratlanul. Márpedig a díjazás szándékaink szerint örömforrás, és a tisztelet kifejezésének lehetősége. Az említett okokból az idén csak az egyéni megnyilatkozások szintjén muködhet ez a "legjobb gyerekelőadás" esetében is.

A most hiányzó díjakért némi kárpótlást jelent - legalább a mi számunkra -, hogy a "legjobb férfi főszereplő" és a "legjobb női mellékszereplő" kategóriájában viszont, az azonos pontszámok okán, két-két díjazott is van. Mert bármily hihetetlen, Kritikus-díjat adni is öröm...

Szucs Katalin Ágnes
A Kritikusok Céhe elnöke

Bogácsi Erzsébet
Népszabadság




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: -

A legjobb előadás: -

A legjobb rendezés: -

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: -

A legjobb alternatív előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: -

A legjobb férfi főszereplő: Kamarás Iván (Boldogtalan hold, Budapesti Kamaraszínház) - Mihályfi Balázs (Catullus, Szolnok)

A legjobb női mellékszereplő: Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara)

A legjobb férfi mellékszereplő: Kőrösi Csaba (A revizor, Veszprém)

A legjobb díszlet: -

A legjobb jelmez: -

A legígéretesebb pályakezdő: Meisitz Fáni (Úri muri, Zalaegerszeg)

Különdíj: -



Voltak idők, amikor örömest jelöltem a jobbnál jobbakat. Majd jöttek évek, amikor már keservesen találtam érdemeseket. Azután felhagytam a hiábavaló fejtöréssel, s immár esztendők óta hiányosan töltöm ki e szavazólapot. Mostanra pedig megelégeltem azt is, hogy magyarázgassam, miért nincsenek olyan előadások, alakítások, amelyek igazán lebilincselnének. Mert itt nem a derékhadat kellene méltatnunk, ugye?

Bóta Gábor
Magyar Hírlap




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: Forgách András:A görény dala - Tasnádi István: Hazámhazám - Kárpáti Péter: A negyedik kapu

A legjobb előadás: Cseresznyéskert (Kolozsvár, rendezte: Vlad Mugur) - Nem fáj! (Szabadka, rendezte: Ilan Eldad) - Sirály (Komárom, rendezte: Telihay Péter)

A legjobb rendezés: Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma˘niutiu) - Slussz (Színház- és Filmmuvészeti Egyetem, rendezte: Szász János) - Csehov-egyfelvonások (Színház- és Filmmuvészeti Egyetem, rendezte: Zsámbéki Gábor)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Valahol Európában (Eger, rendezte: G. Béres Attila) - Az Operaház fantomja (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás) - Ibusár (Komárom, rendezte: Telihay Péter)

A legjobb alternatív előadás: A görény dala (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás) - Vérszívók (R-klub, rendezte: Dulay László) - Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Vári Éva (Rose, Radnóti Színház) - Ráckevei Anna (Sirály, Komárom)

A legjobb férfi főszereplő: Bogdán Zsolt (Cseresznyéskert; Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Garas Dezső (Legenda a lóról, Vígszínház) - Fodor Tamás (A görény dala, Stúdió K.)

A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Vicei Natália (Nem fáj!, Szabadka) - Takács Kati (Ilja próféta, Bárka Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: -

A legjobb díszlet: Kentaur (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Antal Csaba (őszi álom, Kamra) - Helmuth Stürmer (Cseresznyéskert, Kolozsvár)

A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Dobre-Kóthay Judit (Portugál, Szatmárnémeti) - Orosz Klaudia (Szöktetés a szerájból, Kolibri Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Nagy Alfréd (Romeo és Júlia; Partok, szirtek, hullámok; A csoda, Sepsiszentgyörgy) - Béres Attila (Valahol Európában, Eger) - Ollé Erik (Sirály, Komárom)

Különdíj: Mátyás Irén a zsámbéki programokért - A Csend Színháza a jelbeszédes Liliomért - A Valahol Európában gyerekszereplői



Persze megint, mint rendesen, lehet szentségelni, hogy milyen vacak szezont hagytunk magunk mögött. Nem volt erős évada a Katonának, és a Medea kivételével a Radnóti sem mutatta a legjobb formáját. A Színmuvészeti viszont átlagon felüli jó produkciókkal rukkolt elő. Máté Gábor végzős osztályának eddigi teljesítménye alapján különdíj is adható lenne. A Slussz, Szász János szenvedélyesen szép Platonov-verziója olyan előadás, amelynek mindenképpen tovább kellene élnie. De a Leskelődők címu Goldoni-vígjáték is, ha nem is nagy dobás, igazán üdítő móka. Másodévesek ritkán rukkolnak elő olyan érett produkcióval, mint amilyen a három különböző Csehov-darab egy-egy felvonása, mely összességében önálló színpadi alkotássá kerekedik. A bábos osztályban Ács János rendezésében az Egy kiállítás képei hosszú idő óta a legfantáziadúsabb hazai bábos "attrakció".

És itt vannak a határon túli társulatok, melyek közül néhány mind jobb és jobb. Nem lehet azt mondani, hogy például Kolozsvárott véletlenül jött ki a lépés. Ebben a színházban fiatalok, idősek és a középgeneráció megtalálja a közös hangot, azonos stílusban játszik, nagyszeru rendezők vezetésével. Pillanatnyilag a kolozsvári együttes az egyik legjobb, ha nem éppen a legjobb magyar színházi csapat. A Cseresznyéskert olyan fájdalmasan komikus, hogy az egészen elementáris. Igaz, hogy több évvel ezelőtti bemutató Vlad Mugur rendezése, de tavaly ősszel vendégszerepelt először Magyarországon, és a határon túliaknál ez az időpont számít a szavazásnál. A Nem fáj! olyan intenzitású játék, másodszorra nézve is annyira átütő, hogy nem érdekelnek a dramaturgiai és egyéb hibái. A Sirály komáromi előadásában az évekkel ezelőtt is még eléggé gyengélkedő teátrum muvészei futnak igen jó formát. A komáromi Ibusár meglehetősen mulatságos, szintén Telihay Péter rendezésében, és feltunő benne Sárbogárdi Jolánként a vadó-can nyers Molnár Xénia, aki annak ellenére, hogy nehéz alkat, az ígéretes pályakezdők közé is sorolható lenne. A sepsiszentgyörgyi színház ifjú muvésze, Nagy Alfréd ritkaságszámba menően három egymást követő előadásban: A csodában, a Romeo és Júliában és a Partok, szirtek hullámokban is remek volt. Bogdán Zsolt pedig jelentős muvésszé érett. A legjobb alakítások között szívesen szavaztam volna még Bertók Lajos teljesítményére az Egy őrült naplójában. De nagyon tetszett Csákányi Eszter és Kulka János is közös estjükön. És vitatható, de pezsdítően eleven bohóctréfának tartottam a Krétakör Hazámhazám címu pamfletjét.

A Valahol Európában azért állt hozzám különösen közel, mert zsigerien populáris, de mégis magától értetődően jó színház. Kerüli a szirupot, és talán éppen ezért megkönnyeztet. A zenés kategóriában Az Operaház fantomja gigantikus vállalkozás, érezhetően mindenki beletett apait-anyait, még ha a sok eredmény mellett maradtak is megoldatlan részletek. A zenés kategóriában méltánytalanul nem fért fel a szavazólistára Kovalik Balázs opera szakos hallgatókkal bemutatott Mozarteum-, illetve Jancsi és Juliska-produkciója, melyekben a színészi teljesítmények is izgalmasak. Szokásomtól eltérően kevés gyerekeknek szóló produkciót láttam, így ebben a kategóriában bunbánóan nem szavaztam.

Igaz, hogy sok átlagos, élettelen rutinnal lebonyolított, üzemszeru előadás untatott az elmúlt szezonban. Bőven akadt azonban érték is, ami újra visszaadta olykor fogyóban lévő hitemet a színházban.

Bőgel József
Színháztechnikai Fórum




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: Pintér Béla-Darvas Benedek: Parasztopera - Ágota Kristóf: Nem fáj! - Háy János: A Herner Ferike faterja

A legjobb előadás: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Egy őrült naplója (Budapeti Kamaraszínház, rendezte: Sopsits Árpád)

A legjobb rendezés: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Sirály (Komárom, rendezte Telihay Péter)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Az Operaház fantomja (Madách Színház, rendezte Szirtes Tamás) - Mozart (Budapesti Operettszínház, rendezte: Kerényi Miklós Gábor) - Valahol Európában (Eger, rendezte: G. Béres Attila)

A legjobb alternatív előadás: A görény dala (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás) - Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán) - Hazámhazám (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád)

A legjobb gyerekelőadás: Angyalok a tetőn (Új Színház, rendezte: Nagy Mari) - Szöktetés a szerájból (Kolibri Színház, rendezte: Szívós Károly) - Noé bárkája (Budapest Bábszínház, rendezte: Kovács Géza)

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Udvaros Dorottya (Jelenetek egy kivégzésből, Madách Kamara) - Börcsök Enikő (Nyaralók, Vígszínház)

A legjobb férfi főszereplő: Gálffi László (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház) - László Zsolt (Bánk bán, Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Széles Zita (Vízkereszt, Nyíregyháza)

A legjobb férfi mellékszereplő: Gáspár Sándor (Úri muri, Zalaegerszeg) - Benkő Géza (Sirály, Komárom) - Haumann Péter (Az idióta, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: Kentaur (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Ambrus Mária (A törpe; Várakozás, Magyar Állami Operaház) - Antal Csaba (Borisz Godunov, Madách Kamara)

A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Füzér Anni (Jelenetek egy kivégzésből, Madách Kamara) - Labancz Klára (Két nő közt, Marosvásárhely)

A legígéretesebb pályakezdő: Koltai M. Gábor (Romeo és Júlia, Tatabánya) - Járó Zsuzsa (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Tompa Klára (Két nő közt, Marosvásárhely)

Különdíj: János vitéz (Vajdasági Tanyaszínház, rendezte László Sándor) - Brestyánszki Boros Rozália (adaptáló, dramaturg, Szabadka) - Színházi Dramaturgok Céhe, a Nyílt Fórum megrendezéséért

A díjak megadásának egyik alapfeltétele határon belül és határon túl mintegy kétszáz előadás megtekintése, lehetőleg a fonto-sabbakat, az értékhordozókat értve ezeken. Másik alapfeltétele a két válogató fórum - a POSZT és a Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiválja - válogatásának, programjának és lebonyolításának mérlegelése. Az első az utóbbiak tekintetében a legellentétesebb véleményekkel járt: egyesek szerint szolgálhatott volna ünneplésre, játékra, kollegiális találkozásokra, mások szerint alkalmat adhatott volna szakmai, muvészi lelkiismeret-vizsgálatra, évadösszegzésre. Más vélemény szerint a pécsi találkozó cserkész-összejövetel. Az adófizetők pénzéből tíz napig nézik egymást, akik látni sem bírják a másikat, s a magát szakmának tekintő muvészeti csőcselék körülpöröli Németh Ákos döntéseit.

Jelentékeny véleményként alakult ki, hogy a POSZT vitatható válogatása, nagyon is vitatható körülményei, a szakma legkülönbözőbb erőinek, csoportjainak, trendjeinek szembeállítása és összeveszítése ellenére összmuvészeti fesztivál volt, sok értéket is felmutatott, de végül is a hegemónná vált bohém teátrális tradíció komolytalan ünnepévé vált. Mindennek ellenére most már világos, hogy a számtalan pályázat, drámaírói verseny, fiatal vagy idősebb drámaíróknak adott támogatás, a Nyílt Fórum 2003 vitái, bemutatói, darabjai mellett a kortárs magyar dráma helyzete, fejlődése bizonytalan, motiválatlan. Elég gyakori a stúdiószínházakba, alternatív színházakba való "leutalás", kipipálás, jelentékenyebb közönségsiker nélkül. A figyelemre méltó sikerek kis kézmuvesmuhelyekben jöttek létre: Pécsi Harmadik Színház, Stúdió "K", Szabadkai Népszínház, Magma Társaság, Krétakör Színház, Pintér Béla Társulat.

A POSZT és a körülötte lezajlott viták, összecsapások azt jelezték, hogy a befejezett évad fáradt volt, kevesebb értéket teremtett, paradigmák, színházi formációk, struktúrák képviselői között gazdasági érdekektől is motivált harcok zajlottak le, miközben megtörtént a Nemzeti Színház birtokbavétele, s tovább lehetetlenült a legtehetségesebb alternatív színházi társulás (Krétakör Színház) muködése, jövője, s más ilyenek (a Szkéné és társulatai, az Artus, a Közép-Európa Táncszínház) sem jártak jobban. Felmerült a kérdés, hogy olyan rossz volt-e az évad, mint a pécsi színházi találkozó versenyprogramja.

A dilemmát némiképpen feloldotta a másik válogató fórum, a szerencsére (?) ezúttal (a pécsihez képest) öt nappal később indult Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiválja. Itt a válogatás értékközpontú volt, nemzedékekre, stílustrendekre való tekintet nélkül. Jól muködött a fesztiválmuhely: a válogatást Darvay Nagy Adrienne és Szucs Katalin Ágnes végezték, akik jól ismerik a hazai és a határon túli magyar színjátszás muhelyeit, irányzatait. Volt szigorúan szakmai zsurijük (Fodor Tamás, Urbán Balázs, Kézdy György, Söptei Andrea, Schlanger András, Nánay István vezetésével, moderátori szerepkörével), továbbá szakmai ítélkezéstől mentes közönségzsurijük. Volt eleven szellemiségu fesztiválújságuk, a Kisvárdai Lapok, sok információval a színházakról, kritikával a produkciókról. Voltak gondosan, megfontolva lebonyolított produkcióviták, ostorozás, ledorongolás nélkül.

Megállapíthatták több részről, hogy megerősödött a határon túli magyar színházak jó része, beleértve a képzést, utánpótlást, ráadásul új színházi formációk is létrejöttek. Az is igaz, hogy ezúttal kevesebb reveláció volt. Mindenesetre Kisvárda több tekintetben felülmúlta Pécset.

Budai Katalin
NKÖM




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: Pintér Béla-Darvas Benedek: Parasztopera - Visky András: Júlia

A legjobb előadás: Nem fáj! (Szabadka, rendezte: Ilan Eldad)

A legjobb rendezés: A csoda; Romeo és Júlia (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb alternatív előadás: A görény dala (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Kovács Lajos (Holdfény, Bárka Színház) - Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház)

A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Takács Kati (Ilja próféta, Bárka Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: Bodrogi Gyula (Nyaralók, Vígszínház; Kabaré, Budapesti Operettszínház) - Haumann Péter (Az idióta, Katona József Színház)

A legjobb díszlet: Adriana Grant (Hamlet, Temesvár) - Ambrus Mária (Medea, Radnóti Színház)

A legjobb jelmez: Adriana Grant (Hamlet, Temesvár) - Füzér Anni (Az idióta, Katona József Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Csányi Sándor (Medea; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Pálfi Ervin (Nem fáj!, Szabadka)

Különdíj: Zsótér Sándor évadbeli munkáiért - Mátyás Irén a Zsámbéki Nyári Színházért

Csáki Judit
SZÍNHÁZ




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu - Forgách András: A görény dala - Háy János: A Herner Ferike faterja

A legjobb előadás: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)

A legjobb rendezés: A törpe (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) - őszi álom (Kamra, rendezte: Ascher Tamás) - Getting Horny (Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Kabaré (Budapesti Operettszínház, rendezte: Alföldi Róbert) - Az Operaház fantomja (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás) - Valahol Európában (Eger, rendezte: G. Béres Attila)

A legjobb alternatív előadás: A világ feleségei (Trafó, rendezte: Zsótér Sándor) - Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Fullajtár Andrea (Az idióta, Katona József Színház) - Vári Éva (Rose, Budapesti Kamaraszínház)

A legjobb férfi főszereplő: Gálffi László (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház)

A legjobb női mellékszereplő: Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara; A világ feleségei, Trafó) - Takács Katalin (Ilja próféta, Bárka Színház) - Pap Vera (Nyaralók, Vígszínház)

A legjobb férfi mellékszereplő: Szabó P. Szilveszter (Kabaré; Mozart, Budapesti Operettszínház)

A legjobb díszlet: Kentaur (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Ambrus Mária (A törpe; Várakozás, Magyar Állami Operaház) - Gadus Erika (Ilja próféta, Bárka Színház)

A legjobb jelmez: Benedek Mari (Medea, Radnóti Színház; A törpe, Magyar Állami Operaház) - Szakács Györgyi (A bosszú, Katona József Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Szandtner Anna (Leskelődők, Színház- és Filmmuvészeti Egyetem; A mi erdőnk alján, Madách Kamara) - Sztankay Orsolya (Aranysárkány, Sopron)

Különdíj: A Csend Színházának a "jelelt" Liliomért - Darvas Ivánnak Kertész Imre Sorstalanság címu regényének felolvasásáért - Mátyás Irén a Zsámbéki Nyári Színházért


Dömötör Adrienne




--------------------------------------------------------------------------------



A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu - Pintér Béla-Darvas Benedek: Parasztopera - Forgách András: A görény dala

A legjobb előadás: Sirály (Komárom, rendezte: Telihay Péter) - Ilja próféta (Bárka Színház, rendezte: Czajlik József) - A negyedik kapu (Radnóti Színház, rendezte: Forgács Péter)

A legjobb rendezés: Egy őrült naplója (Budapesti Kamaraszínház, rendezte: Sopsits Árpád) - őszi álom (Kamra, rendezte: Ascher Tamás) - Tuzmadár; Bolero (Szegedi Kortárs Balett, rendező-koreográfus: Juronics Tamás)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: -

A legjobb alternatív előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - A görény dala (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás) - A hideg gyermek (Krétakör Színház, rendezte: Wulf Twiehaus)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Ladányi Andrea (Orfeusz, Közép-Európa Táncszínház) - Gubik Ági (Sirály, Komárom)

A legjobb férfi főszereplő: Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház) - Csányi Sándor (A negyedik kapu, Radnóti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Fullajtár Andrea (Az idióta, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő: Szervét Tibor (Három nővér; Bástyasétány 77., Radnóti Színház) - Cserhalmi György (A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Gyabronka József (Hazámhazám, Krétakör Színház)

A legjobb díszlet: Gadus Erika (Ilja próféta, Bárka Színház) - Füzér Anni (Alhangya, Vígszínház; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Csanádi Judit (Jövedelmező állás, Új Színház)

A legjobb jelmez: Zeke Edit (Sirály, Komárom) - Benedek Mari (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Kovács Andrea (Ilja próféta, Bárka Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Csányi Sándor (Medea; A negyedik kapu, Radnóti Színház)
Különdíj: Darvas Benedek, a Parasztopera zenéjéért




Gabnai Katalin
Színház- és Filmmuvészeti Egyetem

A legjobb új magyar dráma: -

Legjobb előadás: Doktor faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma˘niutiu) - Alhangya (Vígszínház, rendezte: Forgács Péter) - Íphigeneia auliszban (Csíkszereda, rendezte: Parászka Miklós)

A legjobb rendezés: MEDEA (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - A BOSSZÚ (Kamra, rendezte: Ascher Tamás) - VÍZKERESZT (Nyíregyháza, rendezte: Novák Eszter)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: PARASZTOPERA (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - VALAHOL EURÓPÁBAN (Eger, rendezte: G. Béres Attila) - IBUSÁR (Honvéd Táncszínház, rendezte: Novák Eszter)

A legjobb alternatív előadás: BOLONDOK ISKOLÁJA (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: B. FÜLÖP ERZSÉBET (Íphigenia Auliszban, Csíkszereda) - CSOMÓS MARI (Medea, Radnóti Színház) - UDVAROS DOROTTYA (Jelenetek egy kivégzésből, Madách Kamara; Ibusár, Honvéd Táncszínház)

A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (Az idióta, Katona József Színház) - GÁLFFI LÁSZLÓ (Borisz Godunov, Madách Kamara) - BOGDÁN ZSOLT (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár)

A legjobb női mellékszereplő: BÉRES ILONA (Rejtett játékok, Pesti Színház) - CSOMA JUDIT (Holdfény, Bárka Színház) - MOLNÁR ERIKA (Bolondok iskolája, Maladype Találkozások Színháza)

A legjobb férfi mellékszereplő: HONTI GYÖRGY (Vízkereszt, Nyíregyháza) - MÁTÉ GÁBOR (A bosszú, Katona József Színház) - KULKA JÁNOS (Három nővér, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet: KENTAUR (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - É. KISS PIROSKA (Valahol Európában, Eger) - SZERGEJ MASZLOBOJSCSIKOV (Úrhatnám polgár, Új Színház)

A legjobb jelmez: VÁGÓ NELLY (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - FÜZÉR ANNI (Borisz Godunov, Madách Kamara; Az idióta, Katona József Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: MÉSZÁROS BÉLA (A bosszú, Katona József Színház); Az idióta, Katona József Színház) - HAJDUK KÁROLY (Csehov-egyfelvonások, Színház- és Filmmuvészeti Egyetem) - LAJOS ANDRÁS (Csehov-egyfelvonások, Színház- és Filmmuvészeti Egyetem)

Különdíj: A VILÁG FELESÉGEI (Trafó, rendezte: Zsótér Sándor) - CSÖND SZÍNHÁZ (Liliom - süketnémáknak; Csányi Sándor, Pokorny Lia, Pelsőczy Réka, Bakos Éva, Baksa Imre, Domokos László) - Mátyás Irén a Zsámbéki Nyári Színházért



A legfontosabb mozzanatok: Gosztonyi János filozófiatanárként az Úrhatnám polgárban (Új Színház) varázslatos szakmai tudással kihímezett hosszú percben szavak nélkül mond el mindent a mai kor tanárairól s a tanítói lét keserveiről. Megáll az idő. S Gosztonyi szálkás, apró testu, démoni öregembere segítségével élő és lüktető mai magyar dráma játszódik le az amúgy Maszlobojscsikov által megbolondított színpadon.


Rezes Judit a Kamrában A bosszú cselekményének egész ideje alatt szolgál eszement nagyurakat, ám van egy félpercnyi fölhorgadása, mikor mást nem tehetvén férje és saját maga érdekében, minden rejtett dühét szabadon eresztve, egy pillanat alatt fúriává változva megzsarolja a megkergült várurat, s mintegy nyakára lép annak. Remek.


Lázár Kati összeszorított szájú Anyuskája az Ibusárban, amikor a sparhelt mellett ülve, értő módon olvassa leánya, Sárbogárdi Jolán muszkadrámáját. S ugyanitt Udvaros Dorottya, amint vonítva, ököllel püföli gyermektelen, "üres" hasát. Hunyadkürti György remegő hallgatása a kaposváriak Egerek és emberekjében, míg az öreg kutyáját kivégző pisztolylövés hangját várja.


S két ölelés: Wéber Kata és Szabó Zoltán shakespeare-i ikrei Novák Eszter nyíregyházi Vízkeresztjében az utolsó pillanatokban elzárják maguktól a világot, mert meglelték azt az elveszettnek hitt másikban. Sólyom Kati és Jordán Tamás sokat próbált lengyel színészeinek találkozása Az imposztor pécsi produkciójában szívet melengetően igaz és többhéjú pillanat. A reménység maga, hogy még létezik ilyen ölelés.


őrzöm Kocsó Gábor félrehajtott feju "kisebbik fiú" figuráját, amint a Radnóti Zsótér által rendezett Medeájában nézi, csak nézi gyönyöru anyját, Csomós Marit.
Trill Zsolt Samukája a beregszásziak áradó Karnyónéjában halott csókáját dajkálja, röptetni próbálja, majd a játék végén röpteti is, a ringlispíl láncába szorítva, körbe, föllendítve a magasba. Fölszáll vele a grifftestu előadás is. B. Fülöp Erzsébet bizarr, XXI. századi Klütaimnésztrája a csíkszeredai előadásban Íphigeneia feláldozása után, utoljára vet egy vészjósló tekintetet Fülöp Zoltán Agamemnónjára. Az évad egyik legsurubb pillanata volt ez Kisvárdán.


S a legfelemelőbb? Hihetetlen körülmények között állt elő: a viharokban gazdag Vidám Színpad egyik problémákban dúskáló bemutatója volt Az ördög nem alszik címu játék. Ennek főszereplője, Agárdy Gábor mint habókos, magát holtnak hitető öregúr, helyrehozza, kibogozza a maga által keltett bonyodalmakat. Tapsrend. Ujjongás. Premierboldogság. S egyszer csak - honnan, honnan nem - Agárdy egy nyakba akaszthatós dobbal jelenik meg, s azt pergeti, ahogy kell, az ünneplő taps ritmusára. A fényben szinte úgy tunik, nem is a dobverőket, hanem láthatatlan szárnyait mozgatja ütemre. S ez az a pillanat, amikor semmi más nem számít. Se a darab, se a díszlet, se a stílusát nehezen találó este. Egyedül ez az ősz hajú ember, egyedül ő. Csak az fontos, hogy Agárdy Gábor ott masírozik a sor elején, veri a dobot, s mind, akik látjuk, tudjuk: így, dobverőstül - halhatatlan.




Koltai Tamás
SZÍNHÁZ

A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu - Kiss Csaba: Hazatérés Dániába - Forgách András: A görény dala

A legjobb előadás: A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Hazámhazám (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - őszi álom (Kamra, rendezte: Ascher Tamás)

lA legjobb rendezés: A törpe (Magyar Állami Operaház); Medea (Radnóti Színház; rendezte: Zsótér Sándor) - Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - A komédiaszínház (Veszprém, rendezte: Anca Bradu)

Alegjobb szórakoztató/zenés előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - Az Operaház fantomja (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás) - Mágnás Miska (Eger, rendezte: Bagossy László jr.)

A legjobb alternatív előadás: Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán) - Osiris tudósítások (Artus Színház, rendezte: Goda Gábor)

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Moldvai Kiss Andrea (Medea, Radnóti Színház) - Kolti Helga (Hazatérés Dániába, Veszprém)

A legjobb férfi főszereplő: Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház) - Garas Dezső (Legenda a lóról, Vígszínház)

A legjobb női mellékszereplő: Vicei Natália (Nem fáj!, Szabadka) - Békés Itala (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka)

A legjobb férfi mellékszereplő: Hunyadkürti György (Egerek és emberek, Kaposvár) - Lukáts Andor (őszi álom, Kamra) - Honti György (Vízkereszt, Nyíregyháza)

A legjobb díszlet: Kentaur (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Antal Csaba (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Ambrus Mária (Medea, Radnóti Színház)

A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Benedek Mari (A törpe, Magyar Állami Operaház) - Florica Malureanu (A komédiaszínház, Veszprém)

A legígéretesebb pályakezdő: Balázs Zoltán, a Bolondok iskolája rendezéséért
Különdíj: Horváth Károly, Az idióta, a Hazatérés Dániába és A komédiaszínház zenéjéért - Mátyás Irén a Zsámbéki Nyári Színházért




Kovács Dezső
Kritika

A legjobb új magyar dráma: Háy János: A Herner Ferike faterja

A legjobb előadás: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Romeo és Júlia (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Az idióta (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)

A legjobb rendezés: Hazámhazám (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád) - King Kong lányai (Kamra- Eger, rendezte: Bagossy László)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Valahol Európában (Eger, rendezte: G. Béres Attila) - Faust (Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)

A legjobb alternatív előadás: -

A legjobb gyerekelőadás: -

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Fullajtár Andrea (Az idióta, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház) - Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház)

A legjobb női mellékszereplő: Kovács Patrícia (Valahol Európában, Eger)

A legjobb férfi mellékszereplő: Elek Ferenc (King Kong lányai, Kamra-Eger) - Nagy Ervin (Az idióta, Katona József Színház) - Egyed Attila (Vízkereszt, Nyíregyháza)

A legjobb díszlet: Ambrus Mária (Medea, Radnóti Színház) - Kentaur (Az Operaház fantomja, Madách Színház)

A legjobb jelmez: Füzér Anni (Az idióta, Katona József Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: -

Különdíj: A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)




Metz Katalin
Magyar Nemzet

A legjobb új magyar dráma: -

A legjobb előadás: Lír király (Színház- és Filmmuvészeti Egyetem, rendezte: Zsótér Sándor) - Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Az idióta (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor)

A legjobb rendezés: Lír király (Színház- és Filmmuvészeti Egyetem); Medea (Radnóti Színház); A világ feleségei (Trafó, rendezte: Zsótér Sándor) - Az idióta (Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor) - Godot-ra várva (Pesti Színház, rendezte: Tompa Gábor)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Az Operaház fantomja (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás)

A legjobb alternatív előadás: Éjfél után (Jel Színház, rendezte: Nagy József)

A legjobb gyerekelőadás: Cigánymesék (R. S. 9. Stúdiószínház, rendezte: Lábán Katalin)

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház) - Udvaros Dorottya (Anyám, Kleopátra, Nemzeti Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház) - Bubik István (Úrhatnám polgár, Új Színház) - Tordy Géza (Caligula helytartója, Nemzeti Színház)

A legjobb női mellékszereplő: Sztárek Andrea (Catullus, Szolnok) - Béres Ilona (A világ feleségei, Trafó) - Börcsök Enikő (A világ feleségei, Trafó)

A legjobb férfi mellékszereplő: Haumann Péter (Az idióta, Katona József Színház) - Hunyadkürti György (Egerek és emberek, Kaposvár) - Rajhona Ádám (Godot-ra várva, Pesti Színház)

A legjobb díszlet: Both András (Godot-ra várva, Pesti Színház) - Alekszandr Belozub (Bánk bán, Nemzeti Színház) - Szergej Maszlobojscsikov (Úrhatnám polgár, Új Színház)

A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Az Operaház fantomja, Madách Színház) - Füzér Anni (Az idióta, Katona József Színház) - Balla Ildikó (Úrhatnám polgár, Új Színház)

A legígéretesebb pályakezdő: Mahó Andrea (Az Operaház fantomja, Madách Színház)
Különdíj: Horváth Csaba (Barbárok-koreográfia, Közép-Európa Táncszínház)




NÁNAY ISTVÁN

A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu - Háy János: A Herner Ferike faterja - Visky András: Júlia

A legjobb előadás: Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - Sirály (Komárom, rendezte: Telihay Péter) - Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Maa˘niutiu)

A legjobb rendezés: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - A csoda; Romeo és Júlia (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Bánk Bán (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila)

A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - A törpe; Várakozás (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) - A megmentett város (Magyar Állami Operaház, rendezte: Halász Péter)

A legjobb alternatív előadás: Osiris tudósítások (Artus Színház, rendezte: Goda Gábor) - Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán) - A görény dala (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás)

A legjobb gyerekelőadás: Médea gyermekei (Kolibri Színház, rendezte: Novák János) - Noé bárkája (Budapest Bábszínház, rendezte: Kovács Géza) - Csipkerózsika (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás)

A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara; A világ feleségei, Trafó) - Takács Katalin (III. Richárd, Szegedi Szabadtéri Játékok; Ilja próféta, Bárka Színház; Jövedelmező állás; Úrhatnám polgár, Új Színház)

A legjobb férfi főszereplő: Bogdán Zsolt (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - László Zsolt (Bánk bán, Nemzeti Színház; őszi álom, Kamra) - Honti György (Vízkereszt, Nyíregyháza)

A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Békés Itala (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Bandor Éva (Sirály, Komárom)

A legjobb férfi mellékszereplő: Trill Zsolt (Bánk bán, Nemzeti Színház; Karnyóné, Beregszász) - Benkő Géza (Sirály; Szentivánéji álom; Ibusár, Komárom) - Gosztonyi János (Úrhatnám polgár, Új Színház)

A legjobb díszlet: Ambrus Mária (A törpe; Várakozás, Magyar Állami Operaház; Medea, Radnóti Színház; Getting Horny, Katona József Színház) - Antal Csaba (Borisz Godunov, Madách Kamara; őszi álom, Kamra) - Vereckei Rita (A tavasz ébredése, Zalaegerszeg)

A legjobb jelmez: Benedek Mari (A törpe; Várakozás, Magyar Állami Operaház; Medea, Radnóti Színház; Getting Horny, Kamra) - Füzér Anni (Szentivánéji álom, Komárom; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Dobre-Kóthay Judit (Romeo és Júlia, Sepsiszentgyörgy)

A legígéretesebb pályakezdő: Ollé Erik (Szentivánéji álom; Sirály, Komárom) - Márkó Eszter (Portugál, Szatmárnémeti) - Nagy Alfréd (A csoda; Romeo és Júlia; Partok, szirtek, hullámok, Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely)

Különdíj: Darvas Bence a Parasztoperához és más előadásokhoz készített zenéjéért - Barabás Olga a kollektív színházi forma következetes kimunkálásáért, különös tekintettel a Partok, szirtek, hullámok címu előadásban megformálódó eredményekért - A tatabányai Oroszlánkirály stábja a gyerekeknek gyerekekkel készített előadástípus meghonosításáért

Bár hatvanhárom fővárosi, harmincöt vidéki, huszonhét határon túli, tizenkilenc külföldi, ötven alternatív és tánc-, valamint huszonnégy báb- és gyerekprodukciót láttam az évadban (harminchárom régebbi bemutatót pedig újra megnéztem), két-három fontos premierről lemaradtam, ez természetesen - mint hiány - szavazatomban is tükröződik.


Voksaimhoz - indoklás és évadértékelés helyett - néhány kiegészítést szeretnék fuzni. A legjobb új magyar dráma rubrikámban Baráthy György Algebrája, Körösi Zoltán Galambokja és Hamvai Kornél Kitty Flynnje mellett a Parasztopera, a Hazámhazám és A görény dala szerepelt még.
A szavazatot kapott rendezők közül Zsótér Sándor sok jelentős előadást jegyzett, a kategóriákban megjelölteken kívül a Phaedra szerelmét vagy A világ feleségeit említem. Vidnyánszky Attila Bánk bán-rendezése megoldatlanságaival együtt is jelentős értelmezési kísérlet.
Az előadások és rendezések nagy kategóriájából azonban sokan kimaradtak. Többek között Novák Eszter (Ibusár, Honvéd Muvészegyüttes; Vízkereszt, Nyíregyháza), Czajlik József (Ilja próféta, Bárka Színház), Forgács Péter (Szentivánéji álom, Komárom; A negyedik kapu, Radnóti Színház), Barabás Olga (Partok, szirtek, hullámok), Parászka Miklós (Íphigeneia Auliszban, Csíkszereda), a Nem fáj! (Szabadka, rendezte: Ilan Eldad), a Két nő közt (Marosvásárhely, rendezte: Alexandru Colpacci), az Úrhatnám polgár (Új Színház, rendezte: Szergej Maszlobojscsikov), a Hazámhazám (Krétakör Színház, rendezte: Schilling Árpád).


Nagyon fontos kezdeményezés a Bárka Színház Pál utcai fiúkja (rendező: Vidovszky György) vagy a tatabányaiak gyerekekkel és Horváth Lajos Ottóval létrehozott Oroszlánkirálya (rendező: Honti György). Az alternatívok közül kimaradt a díjazhatók sorából az Orfeusz (Kelet-Európa Táncszínház, koreográfus: Horváth Csaba), A hetvenkedő katona (Teatro Capricco, rendezte: Józsa István), az El nem küldött levelek ([m]Színház, rendezte: Illés Edit) és az Algebra (Artéria Színházi Társaság, rendezte: Baráthy György).


A színészek között csak hajszálnyi különbség döntött abban, hogy melyik három nevet írom a szavazólapra; további jelöltjeim között szerepelt például Ráckevei Anna (Sirály), Tompa Klára (Két nő közt), Udvaros Dorottya (Ibusár; Anyám, Kleopátra), Schell Judit (Három nővér), Panek Kati és Kézdi Imola (Doktor Faustus), Vicei Natália (Nem fáj!, Toll), Molnár Xénia (Ibusár), Csíky András (Doktor Faustus), Szélyes Ferenc (Két nő közt), Kulka János (III. Richárd, Három nővér), Horváth Lajos Ottó (Oroszlánkirály, Az üvegcipő, Egy őrült naplója), Bertók Lajos (Egy őrült naplója), Czintos József (Falstaff).
A díszlet- és jelmeztervezők közül Füzér Annit és Vereckei Ritát mindkét kategóriára javasolhattam volna - a praktikum diktálta, hogy melyiküket hol jelöltem. Szívesen díjaznám Gados Erika és Kovács Andrea munkáját a bárkabeli Ilja prófétában vagy Bartha József sepsiszentgyörgyi Romeo és Júlia-díszletét, vagy Zeke Edit munkáit, mindenekelőtt a komáromi Sirály díszletét és a nyíregyházi Vízkereszt jelmezeit.




Sándor L. István
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu - Háy János: A Herner Ferike faterja
A legjobb előadás: Bánk bán (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) - Vízkereszt (Nyíregyháza, rendezte: Novák Eszter) - Partok, szirtek, hullámok (Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely, rendezte: Barabás Olga)
A legjobb rendezés: A csoda; Romeo és Júlia (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Getting Horny (Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs)
A legjobb szórakoztató/zenés előadás: -
A legjobb alternatív előadás: Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán) - Ketten (Orfeusz I. rész, rendező-koreográfus: Horváth Csaba, Ladányi Andrea)
A legjobb gyerekelőadás: Paprika Jancsi (Maskarás Céh, Pályi János) - Csipkerózsika (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás) - Az égigérő fa (Márkusszínház, rendezte: Pilári Gábor)
A legjobb női főszereplő: Fullajtár Andrea (Pokol, Játékszín) - Csoma Judit (Holdfény, Bárka Színház) - Varjú Olga (Oidipusz, Nyíregyháza)
A legjobb férfi főszereplő: Fodor Tamás (A görény dala, Stúdió "K") - Szélyes Ferenc (Két nő közt, Marosvásárhely) - Kovács Lajos (Holdfény, Bárka Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Tóth Anita (King Kong lányai, Kamra-Eger) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Máhr Ági (Csontzene, Zsámbék)
A legjobb férfi mellékszereplő: Bezerédi Zoltán (Az idióta; A bosszú, Kamra) - Hujber Ferenc (Shopping and fucking, Thália Színház) - Katona László (Nézőmuvészeti Főiskola, Krétakör Színház)
A legjobb díszlet: Antal Csaba (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Gombár Judit (Bolondok iskolája, Maladype Találkozások Színháza) - Ambrus Mária (Medea, Radnóti Színház)
A legjobb jelmez: Földi Andrea (King Kong lányai, Kamra-Eger) - Füzér Anni (A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Zeke Edit (Vízkereszt, Nyíregyháza)
A legígéretesebb pályakezdő: Balázs Zoltán (Bolondok iskolája, Maladype Találkozások Színháza)
Különdíj: Bányai Tamás az őszi álom fényterveiért (Kamra)



Szucs Katalin Ágnes
Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma: Háy János: A Herner Ferike faterja - Pintér Béla-Darvas Benedek: Parasztopera
A legjobb előadás: A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma ˘niutiu) - Nem fáj! (Szabadka, rendezte: Ilan Eldad)
A legjobb rendezés: A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma˘niutiu) - Partok, szirtek, hullámok (Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely, rendezte: Barabás Olga)
A legjobb szórakoztató/zenés előadás: Valahol Európában (Eger, rendezte: G. Béres Attila)
A legjobb alternatív előadás: Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerekelőadás: Csipkerózsika (Stúdió "K", rendezte: Fodor Tamás) - Cigánymesék (R. S. 9. Stúdiószínház, rendezte: Lábán Kati)
A legjobb női főszereplő: Vári Éva (Rose, Budapesti Kamaraszínház) - Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház) - Bogdán Zsolt (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Tóth Anita (King Kong lányai, Kamra-Eger)
A legjobb férfi mellékszereplő: Hunyadkürti György (Egerek és emberek, Kaposvár) - Trill Zsolt (Karnyóné, Beregszász) - Pálffy Tibor-Váta Loránd (A csoda, Sepsiszentgyörgy)
A legjobb díszlet: Cristian Rusu-Mihai Ma˘niutiu (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Füzér Anni (Alhangya, Vígszínház) - Csanádi Judit (Jövedelmező állás, Új Színház)
A legjobb jelmez: Nagy Fruzsina; SOSA (Állatfarm, Katona József Színház) - Zeke Edit (Sirály, Komárom)
A legígéretesebb pályakezdő: Csányi Sándor (Medea; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - G. Béres Attila (Valahol Európában, Eger) - Pálfi Ervin (Nem fáj!, Szabadka; János vitéz, Újvidék)
Különdíj: Mátyás Irén a Zsámbéki Nyári Színházért - Darvas Bence a Parasztopera zenéjéért

A szavazatok, úgy érzem, önmagukért beszélnek. Ezek magyarázata helyett inkább felsorolom még azokat a muvészi teljesítményeket, amelyek megnehezítették a döntést.
Nagyon pontos, érzékeny produkció volt a kaposváriak Kelemen József rendezte Egerek és emberek-előadása, amelynek két főszereplője, Gula Péter és Lecső Péter felfedezés a számomra, de mindenki végtelen odaadással, intenzitással, muvészi hitellel volt jelen a színpadon. Ugyancsak az előadás egésze, kitunő színészi alakítások tették emlékezetessé a kamrabéli King Kong lányait, abban is mindenekelőtt Elek Ferenc és Mészáros Máté játékát a szavazólapon már kiemelt Tóth Anitáé mellett. A most végzett Mészáros Máté egyébként kitunő volt a Valahol Európában egri előadásában is - ezt a teljesítményét a produkcióra adott voksomba betudtam, mint ahogy osztálytársáét, Kovács Patríciáét is. És ha már ennél az idén végzett, Máté Gábor vezette osztálynál tartunk, ugyancsak fel kellett figyelni a Madách Kamara Jevgenyij Svarc-bemutatójában, A sárkányban Máthé Zsoltra (aki azért észrevehető volt persze már más előadásokban is, az Attackban például). Vagy a Katona József Színház előadásaiban: Az idiótában, A bosszúban Mészáros Bélára. És még mindig a fiataloknál, a pályakezdőknél maradva: elementáris ereju jelenség volt Molnár Xénia a komáromi Ibusárban. S ha Komárom, akkor eszembe jut Benkő Géza tanítója a Sirályban vagy ugyanebben az előadásban Ráckevei Anna Arkagyinája és Bandor Éva Másája. És most már kicsit csapongva: komoly fájdalmam, hogy a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában nem fért már a listámra Gáspár Sándor remek Csörgheő Csulija, amely valójában főszereppé lett a zalaegerszegi Úri muriban. És szép, finoman önironikus, szarkasztikus volt Garas Dezső alakítása a Legenda a lóról vígszínházi előadásában, és kitunő karakter Hegedus D. Gézáé ugyanebben a produkcióban.


És van még némi hiányom a látottakban is: csak hallomásból ismerem sajnos a Maladype legújabb sikerét, a Bolondok iskoláját vagy Zsótér Sándor trafóbeli rendezését, A világ feleségeit. Úgyhogy a szavazás utáni lelkiismeret-furdalás örök...




Tompa Andrea
Színházi Intézet, Világszínház

A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu
A legjobb előadás: Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma˘niutiu) - Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb rendezés: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - A törpe; Várakozás (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) - Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb szórakoztató/zenés előadás: A törpe; Várakozás (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) - Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - Faust (Szegedi Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb alternatív előadás: Artfabric (Katona József Színház, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerekelőadás: -
A legjobb női főszereplő: Kézdi Imola (Doktor Faustus tragikus históriája; Dybbuk, Kolozsvár) - Ráckevei Anna (Sirály, Komárom) - Csomós Mari (Medea, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: Bogdán Zsolt (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Pálffy Tibor (A csoda, Sepsiszentgyörgy) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Bandor Éva (Sirály, Komárom) - Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara)
A legjobb férfi mellékszereplő: Haumann Péter (Az idióta, Katona József Színház) - Benkő Géza (Sirály, Komárom) - Trill Zsolt (Karnyóné, Beregszász)
A legjobb díszlet: Ambrus Mária (A törpe; Várakozás, Magyar Állami Operaház; Medea, Radnóti Színház) - Cristian Rusu és Mihai Ma˘niutiu (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Bartha József (A csoda, Sepsiszentgyörgy)
A legjobb jelmez: Zeke Edit (Sirály, Komárom) - Benedek Mari (Borisz Godunov, Madách Kamara)
A legígéretesebb pályakezdő: Kézdi Imola (Doktor Faustus tragikus históriája; Dybbuk, Kolozsvár) - Márkó Eszter (Portugál, Szatmárnémeti)
n Különdíj: A komáromi Jókai Színház magas színvonalú munkájáért - Ungár Júlia Medea-fordításáért



URBÁN BALÁZS

A legjobb új magyar dráma: Kárpáti Péter: A negyedik kapu
A legjobb előadás: Doktor Faustus tragikus históriája (Kolozsvár, rendezte: Mihai Ma˘niutiu) - A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Sirály (Komárom, rendezte: Telihay Péter)
A legjobb rendezés: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor); Getting Horny (Katona József Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Borisz Godunov, (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - Vízkereszt (Nyíregyháza, rendezte: Novák Eszter)
A legjobb szórakoztató/zenés előadás: -
A legjobb alternatív előadás: Bolondok iskolája (Maladype Találkozások Színháza, rendezte: Balázs Zoltán) - Osiris tudósítások (Artus Színház, rendezte: Goda Gábor) - "N 16 473" (H.U.D.I, rendezte: Hudi László)
A legjobb gyerekelőadás: -
A legjobb női főszereplő: Csomós Mari (Medea, Radnóti Miklós Színház) - Molnár Piroska (Száz év magány, Eger) - Kézdi Imola (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár)
A legjobb férfi főszereplő: Bertók Lajos (Egy őrült naplója, Budapesti Kamaraszínház) - Bogdán Zsolt (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Fekete Ernő (Az idióta, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: Karna Margit (Nem fáj!, Szabadka) - Béres Ilona (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Bandor Éva (Sirály, Komárom)
A legjobb férfi mellékszereplő: Gáspár Sándor (Úri muri, Zalaegerszeg) - Cserhalmi György (A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Hegedus D. Géza (Legenda a lóról; Nyaralók, Vígszínház)
A legjobb díszlet: Cristian Rusu-Mihai Ma˘niutiu (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Ambrus Mária (Getting Horny, Katona József Színház; Medea, Radnóti Színház) - Csanádi Judit (Jövedelmező állás, Új Színház)
A legjobb jelmez: Benedek Mari (Medea, Radnóti Színház; Getting Horny, Katona József Színház) - Zeke Edit (Sirály, Komárom) - Balla Ildikó (Úrhatnám polgár, Új Színház)
A legígéretesebb pályakezdő: Csányi Sándor (Medea; A negyedik kapu, Radnóti Színház) - Nagy Alfréd (Partok, szirtek, hullámok, Sepsiszentgyörgy-Marosvásárhely) - Wéber Kata (Vízkereszt; Autótolvajok, Nyíregyháza)
Különdíj: -

Az utóbbi idők leggyengébb évadján vagyunk túl; nem egy kategóriában gondot okozott a jelölés (s nem is feltétlenül azért, mert nem láttam színvonalas teljesítményeket, hanem mert kevés valóban kiemelkedő, revelatív eseményt jegyezhettem fel). Gyerekelőadást (sajnos) szokásomhoz híven, zenést a szokottól eltérően keveset láttam, e kategóriákban ezért nem tudtam szavazni. A többi rubrikát igyekeztem kitölteni, ám hazudnék, ha azt állítanám, valamennyi jelöltemhez egyformán ragaszkodom. A negyedik kapu például egészen bizonyosan nem Kárpáti Péter legsikerültebb drámája, de ebben a mezőnyben számomra nem volt vetélytársa (Verebes Ernő Kioldása izgalmas, önálló irodalmi értékkel is bíró előadásszöveg, de drámának azért aligha mondható).


A listáról éppen csak leszorultak sora azért így sem rövid, bár az esetek többségében kimaradásuk inkább azért okozott némi szívfájdalmat, mert csak nüánszokkal maradtak el jelöltjeimtől. Az előadások közül talán éppen a fent említett, beregszászi-zsámbéki Kioldás (rendezte: Vidnyánszky Attila) és a Barabás Olga rendezte sepsiszentgyörgyi-marosvásárhelyi Partok, szirtek, hullámok hiányzik leginkább, de számos problémája ellenére fontosnak tartottam a szintén Vidnyánszky által rendezett nemzeti színházi Bánk bánt is, Pintér Bélának pedig véleményem szerint eddigi legjelentősebb produkciója a Parasztopera. Az Ascher Tamás által színre vitt őszi álomból szerző és rendező eltérő realizmus-igényéből fakadó jótékony feszültség hozott létre izgalmas előadást, a Krétakör Színház bemutatója, A hideg gyermek pedig egy tőlem kétségtelenül távol álló szöveg és stílus magas színvonalú megvalósítása. Szerethető és színvonalas (csak talán a kelleténél kicsit kisebbet ütő) bemutató volt a Vígszínház Forgács Péter rendezte Alhangyája, színészi egyenetlenségei ellenére is szerettem a marosvásárhelyi Két nő közt-et (rendezte: Alexandru Colpacci) és az új színházi Úrhatnám polgárt (rendezte: Szergej Maszlobojscsikov). Ugyanakkor idén a számos középszeru mellett minden korábbinál több elrettentően alacsony színvonalú előadást is abszolválnom kellett.


Abban nem vagyok egészen bizonyos, hogy az évad rendezése Zsótér Sándoré volt, ám a több, másképpen jó vagy érdekes előadást létrehozó alkotó egyértelmuen az évad rendezője volt számomra. E kategóriában szavaztam a nyíregyházi Vízkeresztre is, mert a bemutatót minden döccenőjével, egyenetlenségével együtt a társulatépítés és a muhelymunka szempontjából egyaránt fontosnak vélem. Az Egy őrült naplója pedig elsősorban Bertók Lajos kivételes alakítása révén marad ugyan meg az emlékezetben, de színész és előadás erejéhez, hatásához nagyban hozzájárult a rendező, Sopsits Árpád invenciózus munkája.


Végezetül kommentár nélkül a listáról éppen csak lemaradt alakítások: Garas Dezső (Legenda a lóról), Csendes László (Száz év magány), Pálffy Tibor, Váta Loránd (Partok, szirtek, hullámok; A csoda), Jordán Tamás (Az imposztor), Gálffi László, Horváth Virgil (Borisz Godunov), Kulka János, Szervét Tibor (Három nővér), Honti György, Szabó Zoltán (Vízkereszt), Bezerédi Zoltán (A bosszú), Ollé Erik, Tóth Tibor, Benkő Géza (Sirály), Hatházi András (Doktor Faustus tragikus históriája), Trill Zsolt (Kioldás; Karnyóné), Tóth Attila, Csöre Gábor (Alhangya), Pokorny Lia (Az üvegcipő), Fullajtár Andrea (Az idióta), Moldvai Kiss Andrea (Medea), Gubik Ágnes, Ráckevei Anna (Sirály), Tompa Klára (Két nő közt), Hámori Gabriella (A bosszú), Udvaros Dorottya (Anyám, Kleopátra).




Zala Szilárd Zoltán
Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma: Garaczi László: Brahms és a macskák - Mikó Csaba: Apa, avagy - Kárpáti Péter: A negyedik kapu
A legjobb előadás: Medea (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - A csoda (Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) - Egerek és emberek (Kaposvár, rendezte: Kelemen József)
A legjobb rendezés: Bánk bán (Nemzeti Színház, rendezte: Vidnyánszky Attila) - A bosszú (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) - Cseresznyéskert (Debrecen, rendezte: Galgóczy Judit)
A legjobb szórakoztató/zenés előadás: A törpe; Várakozás (Magyar Állami Operaház, rendezte: Zsótér Sándor) - Parasztopera (Szkéné Színház, rendezte: Pintér Béla) - Lohengrin (Debrecen, rendezte: Horváth Zoltán)
A legjobb alternatív előadás: Borisz Godunov (Madách Kamara, rendezte: Kovalik Balázs) - Phaedra szerelme (MU Színház, rendezte: Zsótér Sándor) - Rómeó és Júlia (Debrecen, rendezte: Jámbor József)
A legjobb gyerekelőadás: -
A legjobb női főszereplő: Oláh Zsuzsa (Cseresznyéskert, Debrecen) - Vári Éva (Rose, Budapesti Kamaraszínház)
A legjobb férfi főszereplő: Bogdán Zsolt (Doktor Faustus tragikus históriája, Kolozsvár) - Vass Gábor (Paraszthamlet, Kecskemét) - Fillár István (Hamlet, Pécs)
A legjobb női mellékszereplő: Moldvai Kiss Andrea (Medea, Radnóti Színház) - Dobos Judit (Rómeó és Júlia, Debrecen) - Lapis Erika (Cseresznyéskert, Debrecen)
A legjobb férfi mellékszereplő: Honti György (Vízkereszt, Nyíregyháza) - Gáspár Sándor (Úri muri, Zalaegerszeg) - Deme Róbert (Hazatérés Dániába, Veszprém)
A legjobb díszlet: Ambrus Mária (Zsótér-összes) - Túri Erzsébet (Lohengrin, Debrecen) - Huszthy Edit (Hamlet, Pécs)
A legjobb jelmez: Zeke Edit - minden, amihez hozzányúl - Benedek Mari - minden, amihez hozzányúl - Gyarmathy Ágnes (Lohengrin, Debrecen)
A legígéretesebb pályakezdő: Wierdl Eszter (A törpe, Magyar Állami Operaház) - Gula Péter (Egerek és emberek, Kaposvár) - Király Anna (A megmentett város, Magyar Állami Operaház)
Különdíj: "Színház haladóknak" (Borisz Godunov, Madách Kamara) - Beavató színház (Debrecen, Jámbor József); a Rómeó és Júlia dramaturgi és átdolgozási munkájáért és színészneveléséért

Vonzásaim és választásaim szükségképpen elfogultak, szubjektívak, igazságtalanok (véletlenszeruek is, hiszen nem láttam minden fontos és szóba jöhető előadást). Ez az én listám.


Meg kell vallanom, kedvelem Garaczi és Toepler közös "filológiai és filozófiai dzsungelét". Másrészt imponált az a vita, melyet Mikó Csaba Apa, avagy... címu darabjának Cserje Zsuzsa rendezte (debreceni, diptichon jellegu) előadása váltott ki a pécsi Nyílt Fórumon. A szöveg költői erejéről tanúskodik, hogy sok színházi alkotómuvész érdeklődését már ott felpiszkálta.


Ez az év, akárki akármit mond, Zsótér Sándor éve a magyar színházi életben. Sokat dolgozott az idén különböző helyszíneken, különböző társulatokkal, sokféle stílben. A nagy tekintélyu Koltai Tamás tavasszal azt írta az ÉS-ben: akárhová megy színházba, és ott jót lát, arról kiderül, hogy Zsótér rendezte. A kritikusok "benjáminja", Jászay Tamás pedig generációs Zsótér-rajongásról számol be egyik kritikájában, melyet A világ feleségeinek trafóbeli előadásáról írt.


A Nemzetiben is született nagy előadás: a Bánk bán. Vidnyánszky Attila a mítoszok, a mesék s a kollektív tudattalan termékeny talaján sikerrel értelmezi Katona történetét, és sajátos, ritmusteremtő időgazdálkodásával engem valósággal lenyugözött. Asche