giselle@csabai.mpeg.hu

Csabai Attila Társulatának elõadása

BEMUTATÓ: 2003. NOVEMBER 28. PÉNTEK, 19.00 ÓRA

Nemzeti Táncszínház Színházterem

A cikkben interjú olvasható Csabai Attilával!

A mai magyar kortárs táncművészet egyik legizgalmasabb, legeredetibb együttese Csabai Attila Társulata (KOMPmÁNIA Ex). A közönség és a kritikusok egybehangzó véleménye alapján, a korábban bemutatott "kihagyhatatlan", "meglepő és újat mutató előadások" eredménye alapján jött létre a Nemzeti Táncszínház támogatásával legújabb provokatív gesztusnak vélhető előadása, amely "a mai korból nézve a romantikus tánc igazi kvintesszenciájából", a "Giselle"ből építkezik.

"Mi érdekes lehet a fiatalabb generációnak a "Giselle"ben?" Számomra a "Giselle" nem csupán egy klasszikus táncmű, amely a romantikus balettet egyedülálló és utánozhatatlan magasságokba emelte. A "Giselle" - önmagam és az idő múlásával való kényszerű szembesülés. Annak szemlélése, hogy e dimenzió távlatai miképp befolyásolják egy mű értékét, vagy másképp fogalmazva, a közönséghez való viszonyát. Milyen mértékben fontosak és lényegesek, s mennyire léphetők át az adott műfaj korlátai? Mit jelenthet egy alkotás saját kora és megszületésének helyi körülményei közt, majd a későbbi korok más területeken élő nemzedékei számára? Mi minden lehet belőle fontos itt és most? Milyen mértékben, milyen módon van jogunk vagy lehetőségünk annak átformálására ma? Bár nem áll kérdőjel a végén, a számítógépes rendszerek szintaktikai szabályaiban járatos fiatalok számára e technikai zsargonból elorzott cím önmagában is több kérdést kódolhat. Vajon a "szerver" pozíciójában megjelölt koreográfus, aki az előadást mintegy "szolgáltatja", hogyan viszonyul az "MPEG" fedőnevű, esetünkben Magyarországhoz kötődni látszó entitáshoz ? Vajon információvesztéssel járó vagy teljes értékű tömörítésre/átkódolásra/átdolgozásra számíthatunk?" /Csabai Attila/

Előadók: Báder Nikolett - Csabai Attila - Domokos Flóra - Duda Éva - Gresó Nikoletta - Miriam Friedrich - Szabó Csongor - Szenczi Fruzsina - Scheer Magda - Szász Dániel - Petyi János - Pintér Gábor
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Látvány: Csabai Attila
Díszlet: Bedőcs Imre
Kosztüm: Xabay team, Völgyes Vali
Giselle kosztümök: Fehér Erika
Hangutómunka: Stúdió mixed (B) "seventy three"
Haj, smink: Lime Stúdió
Koreográfus, ötlet: Csabai Attila

Nemzeti Táncszínház
Színházterem

Előadások: November 28., 29., 30., 19.00 óra

GISELLE@CSABAI.MPEG.HU
Premier a Nemzeti Táncszínházban

A GisL-2 után újabb Giselle feldolgozás kerül a Nemzeti Táncszínház repertoárjára. November 28-án a hazai kortárs táncélet egyik legizgalmasabb csapata, Csabai Attila Társulata (KOMPmÁNIA Ex) mutatja be GISELLE@CSABAI.MPEG.HU című darabját. A produkció néhány műhelytitkába az alkotó, Csabai Attila avatott be minket.



- Először lépsz fel társulatoddal a Nemzeti Táncszínházban, a közönség azonban láthatott már ezen a színpadon...
- Igen. Április 29-én, a Tánc Világnapján itt vehettem át az Imre Zoltán díjat, ami, bevallom, nagyon meglepett, hiszen előttem számos rangos alkotó kapta meg ezt az elismerést. Akkor kért fel a színház vezetése, hogy készítsek erre a színpadra egy darabot. Amikor Török Jolán megkérdezte tőlem, mit tudnék elképzelni ebbe a színházba, szinte automatikusan jött a válasz, hogy a Giselle-t. Nekem ugyanis ez már régóta vágyott feladat.
- Mi ragadott meg a Giselle-ben?
- Számomra az ebben a nagy kihívás, hogy hogyan lehet a romantikus balettet, ezt a kvintesszenciát más formába rakni. Felvetődött a kérdés, hogy kell-e ismerni a nézőnek az eredeti darabot, utána kell-e olvasnia mielőtt beül a mi előadásunkra, s végül arra jutottam, hogy nem. A mi Giselle adaptációnkban teljesen új történet tárul a nézők elé.
- Miben térsz el a balett eredeti történetétől?
- A mi előadásunk nagyon erősen Giselle figuráját, illetve az ő őrületét állítja a középpontba. Minden az ő kétségbeesése, tragédiája körül mozog. A társadalmi rétegek különbségét, ami a klasszikus Giselle-ben a falusi nép és a polgárság viszonyaként jelenik meg, a mi előadásunkból mellőztük. Sokkal izgalmasabb volt számomra az egyén és a tömeg viszonya. Az eredeti történet elbeszélő jellege, amelyet egyébként imádok, nem izgatott különösebben, az egyént kerestem. Giselle őrületére voltam kíváncsi, a bántalmazások és sérelmek, amiket elszenved az ő személyes tragédiája. Önmagával kerül szembe, s saját énjének kell meghalnia ahhoz, hogy kibontakozzon. Hozzá kell tennem, hogy a mi darabunk több dupla csavarral próbálja meg kizökkenteni a nézőt, ebben segítségemre volt Lőkös Ildikó, dramaturg. Nem szeretnék minden poént lelőni, de annyit talán elárulhatok, hogy ebben az előadásban a női főszerepeket férfiak táncolják. Lehet, hogy elsőre döbbenetesen hangzik, de külföldi társulatoknál nem ritka, hogy a klasszikus balettekből átírt kortárs balettek főszerepeit átcserélik, és nemi identitástól függetlenül küzdenek meg férfiak és nők egymás szerepeivel. Az azonban fontos ebben a darabban, hogy ebből semmiféle szexuális zavar nincs.
- És mi a helyzet a Villikkel?
- Tudjuk a klasszikus balettből, hogy ez egy nagyon jelentős és ütős képe a második felvonásnak, s hogy kulcskérdés Myrtha személye. Nálunk Myrtha egy szellem, aki már az első felvonásban jelen van, s aki jó előre tudja ennek a tragédiának a végét. A Villikből pedig sok Giselle-t csináltunk. Egyébként a klasszikus balett előadásban is nagyon hasonlóak, ám Giselle erősen kiemelkedik közülük. A mi változatunkban ez nem így van, hiszen - a megcsalás és megcsalatottság szintjén - mindenki lehet Giselle, és mindenki átélheti az ő tragédiáját, ha csak egy pillanatra is. Azt gondolom, hogy egy mű adaptálásában rendkívül fontos az alkotói szabadság, kell, hogy a művésznek szubjektív hozzátétele legyen.
- Nyilván erre utal a darab címe is.
- Lényegesnek tartottam, hogy már a címben is vállaljam ezt a kísérletet. A Giselle utal a klasszikus történetre, valamint a zenére is, én ugyanis az eredeti zenének egy Karaján által átírt rövidített változatát használom. Az MPEG is jelzi, hogy ez egy tömörített változata a klasszikus műnek, a CSABAI jelzi a társulatomat, valamint azt is, hogy jómagam táncolom Giselle szerepét. A HU pedig Magyarországot jelenti. A darab címe ezen kívül utalhat egy nem létező e-mail címre is. Ami viszont nekem nagyon tetszett: a tárhely fogalma. Lesz-e ennek a műnek tárhelye, lesz-e értéke Magyarországon. Ez minden átírt darabnál felvetődő kérdés. Fontos volt a címnek ez a meghökkentő jellege, ez ugyanis jelzi, hogy a nézőnek olyan új történetet adunk, amely lelkileg megmozgatja, s ha az első felvonás után úgy tud majd kimenni a színházteremből, hogy éhesen kíváncsi arra, mi jöhet még a második felvonásban, akkor létrejött a találkozás közöttünk.

NO