A Katona-Sufni elsõ bemutatójáról

Tar Sándor szocio-realizmusának tömör remeke a Túlélési gyakorlat. Magára maradt munkanélküli apa az igazságos társadalmi elosztás nevében zsarolni és stricinek oktatja fiúgyermekeit.
Drámát végsõ soron írók is írhatnak, és jobb, ha színészek játsszák a szerepeket.

Bezerédynek már alvadtvér-szín köpönyege kétértelmû: középkori kámzsát hord vagy frottír fürdõköpenyt visel? A múltból kísértõ bolygó lélek, vagy átigazolt napjainkba a legendák ködös idejébõl? Történelmi régmúlt frivolságaival huncutkodik, vagy a frivol jelen pátoszszal kezelése fellé billen érzékeny játéka? Biztos arányérzékkel ekvilibríroz zsebébõl kilátszó WC-papírtekerccsel sejtelmes regélés és huncut paródia között.

Forrás: Observer 2003. november 26.

Tar Sándor szocio-realizmusának tömör remeke a Túlélési gyakorlat. Magára maradt munkanélküli apa az igazságos társadalmi elosztás nevében zsarolni és stricinek oktatja fiúgyermekeit. Tar tömörsége, konok igazságtérképezése szikár költészetével a magyar prózában Nagy Lajosra emlékeztet. Bán János színészként a végletes társadalmi képből nem a száraz szociális felháborodást, hanem a melodramatikus lehetőségeket hangsúlyozza. Egy mai Tiborc indulatával fortyogja el lázító keserűségét. Erre a szöveg alkalmat is ad, hiszen Tar vendégszövegként beilleszti Katona Józseftől a jobbágy felhördülését: Te szánsz?! Tar a mindennapi rémségeket kiszáradt szemmel lajstromozza. Nem prédikál igazságot, sem morált moráltalan közegben. A tények megrendülés nélküli tárgyilagos szemrevételezését képviseli méltósággal. Bán színészileg színez, hangsúlyoz, mérlegel, értékel, kritikával ítél. Szociálisan fölháborodott.

Bezerédynek már alvadtvér-szín köpönyege kétértelmű: középkori kámzsát hord vagy frottír fürdőköpenyt visel? A múltból kísértő bolygó lélek, vagy átigazolt napjainkba a legendák ködös idejéből? Történelmi régmúlt frivolságaival huncutkodik, vagy a frivol jelen pátoszszal kezelése fellé billen érzékeny játéka? Biztos arányérzékkel ekvilibríroz zsebéből kilátszó WC-papírtekerccsel sejtelmes regélés és huncut paródia között.




A színház új helyiségének fölavatása alkalmából a Katona bajtársi összetartozói egymás keze alá dolgoztak. Kalákában szolgálták egymást. A képzőművésznek indult színész Szabó Győző megszervezte a takarékos térben működni képes jelszerű látványt. Bevilágította. Működő harcba küldte az elemeket. Czakó Klára, a hajdani lokáltáncosnő és jellemszínésznő (jelenleg súgó-ügyelő) működtetik a színház a színházban új formációját Tóth Lászlóval és Török Tamarával. Örömmel jelenthetjük, új helye született a szabad próbálkozásnak. Szabad kockáztatni. Szabad emelt fővel megbukni is. Szabad tehetségesnek lenni.

Úgy fest a dolog, mint az egyszeri zsidóval, aki halálos ágyán elárulja fiainak a titkot: Bort szőlőből is lehet készíteni!

Drámát végső soron írók is írhatnak, és jobb, ha színészek játsszák a szerepeket.

MGP

Forrás: Observer 2003. november 26.