Györgyike, drága gyermek

Elsõ évadja ez a színháznak. Együttes helyett innen-onnan érkezettek, választottak és adottak játszanak. Ahányan annyifelé. Nem türelmetlenség mondatja, csak megállapítandó a tény. A jellemzést vastagon kenik. A könynyeden költõi mondatokat agyonnyomatékosítják. Ami a szövegben elhangzik, azt még meg is mutatják terjengõs, vidékies színjátszással.

Observer

Kulka János és Kovács Patrícia (kép: MTI - Sándor Katalin)


A Mikár lányok hárman voltak. Kettő közülük tisztességes, a harmadik nem. Szomory Dezső színdarabjának ismertetéséhez Heltai Jenő Tündérlaki lányok kezdete idézendő. Egy mindig éhes városban a gazdag Hübner, bécsi kerámiagyároshoz kuplerozzák mohó szülők szépséges és másba szerelmes leányukat. Három felvonás, három fényűző helyszín, a Nemzeti Színház szerzője meghódítani igyekszik 1912-ben vígszínházi premierközönségét. De a szép szavak, jó illatok, lakberendezési tárgyak közül fölböffen minduntalan a kispolgári kelkáposztaszag. Csupa rejtett gúny, csipkébe burkolt gyilkos tőrdöfése az éles nyelvű költőnek, akinek csupán elomló-pihegő-alélt jelzőit szokás fölemlegetni. A Györgyike hátterébe szerzője gúnnyal kezelten belopja magánéleti indiszkrécióit. A darabban szereplő szerelmes ifjú többször emlegetett nénikéje a nemzet nagy tragikája, Jászai Mari Tersánszky Mari néven. Amikor a szőke, karcsú újságírófiúra a tizenkilenc évvel idősebb Jászai ágyában rányitott a szobalány, így sopánkodott: Szent Isten! a művésznő lebabázott! A fellengősen rajongó színinövendék Tersánszky László kínos bohózati helyzetekben meghemperedései a darab keletkezésekor húsz évvel korábbi, köztudott viszonyt visszhangozza.

A vígszínházi Szomory most visszakerült a Nemzetibe. Némi nosztalgikus magyarázata, hogy az Egyetemi Színpad hetvenes évekbeli sikere volt Szomorynak Incidens az Ingeborg hangversenyen című egyfelvonásosa. Címszereplője huszonnégy éves keszeg mérnökfiú. A kinyitott hangversenyzongorára ráolvadó rozoga bábszerűsége, ironikus művészpózolása és egyidejű szívszaggató őszintesége máig emlékezetes bemutatkozása volt a most Nemzeti Színházi vezérigazgatóként működő színésznek. A pénteki Nemzetiben megtartott Szomory-repríztől kapunk-e hasonló tartós emlékképet? Ilyen Törőcsik (Pavlits Lóri) az ázott kalap alá bújó szegény rokon szerepében, amint egy végrehajtó szakszerűségével és irigy rokoni tekintettel leltározza a lakberendezést. Ilyen mosolyos álnoksága. Meghunyászkodó potyalesése. Derűs gyűlölködése. Ilyen Kulka (Hübner Félix) kimódolatlan feszes fegyelme, tettetés nélküli egyszerű előkelősége. Sebzett vacsorára távozása, az ajtónál leheletnyi megtorpanása, mintha nyakszirtjével visszafordulna rendet tenni, de győz a neveltetés: hűvösen kimegy a hotelajtón. A szív megszakad, nyakkendő mégsem csúszik félre.

A 32 éves Béres Attila rendezése szereposztási tévedés. Szomory rendezésére nem alkalmas. É. Kiss Piroskától elfogadott három építészetileg valószerűtlen alaprajzot, játékra bejátszhatatlanul tágas tereket, szemnek visszatetsző díszlettervként a bécsi Hotel Bristol szalonját, a Lago Maggiore fölötti Pallanzában álló Hübner villa áttekinthetetlen kertjét, valamint Hübnerék bécsi kis szalonját, ahol a vitrinben Alt-Wien-porcelánok helyett festetlen, félkész Herendik sorakoznak. Aláírta Szűcs Edit jelmezterveit, aki az anyagok, színek, viseletek és színészre alkalmazott jelmezek megismerésének tanulópénzét a Nemzetivel fizetteti meg. Csiricsárén helyrepofozottak a szalongarnitúrák. Szeceszsziós télikert előtt biedermeier bútordarabok. Az újgazdag gyáros modern falai között is raktárbeli ódonságok.

Első évadja ez a színháznak. Együttes helyett innen-onnan érkezettek, választottak és adottak játszanak. Ahányan annyifelé. Nem türelmetlenség mondatja, csak megállapítandó a tény. A jellemzést vastagon kenik. A könynyeden költői mondatokat agyonnyomatékosítják. Ami a szövegben elhangzik, azt még meg is mutatják terjengős, vidékies színjátszással.

Varsányi Irén (1912), Gordon Zsuzsa (1957), Pap Vera (1991) után Kovács Patrícia a III. felvonásban rátalál Györgyikére. Lemond az első szerelemről. Helyette a megbízható anyagi körülményeket, a polgári tisztességet választja. A tisztességbe idővel belefér némi tisztes házasságtörés is. Kovács Patrícia itt eszesen gúnyosnak mutatkozik.

A darab két legélénkebb szerepe a Mikár házaspáré. Ők a pénzéhes Pest. Bárdolatlan törtetők. A férfi kávéházi sipista. Főfoglalkozású nimolista. Az anya családi leányszüzességi kofa, szüzei kiárusításából akar társasági megbecsülést. Az I. felvonás végén a Bristol szállóban Mikárné bedagadt lábára visszahúzná lakkcipőjét: „…szaladhatok a reménységeim, a légváraim után, a leányom becsülete után…Óh, iste-nem…Bécs…Bécs…Wien, mama! A Bristol hotel…Bécs!” És függöny. Ezek mollban kilehelt életfilozófiák, Molnár Piroska kispolgári willendorfi Vénuszként dúrban poentírozza, izomból, retorikus zajjal. Rutinosan randalírozik. Zajosabb, mint jellemző. Lejárt szavatosságú színészi konzerveket bontogat. Pedig ez a Prozorov lányok Moszkvába sóvárgásának pesti mása. Bécs: ott a császár, tud magyarul is, ott jó a feketekávé, ott a pénz, a tisztelet, a Sacher-torta, a társaság, a nyomasztó jó modor, udvar közeli illem, az illatos, a gazdag élet. Nemcsak kispolgári leánykereskedelemről van szó, de a Király utcai ábrándok hajótöréséről. Lejmolásnál többet akarnak: a régi világot hatalomba venni.

Hollósi Frigyes (Mikár Ferenc) nekilendülő indulattal lép színre, mindvégig azonos hőfokon és hangerővel őrzi felvett hangját, mintha egyfajta elemből öntötték volna színházi kispolgári szoborrá. Molnár és Hollósi harsan dolgoznak, szakszerűn, ahogyan szokás sokszorosítni sarzs figurákat. De nem jelenik meg formálásukban a rajtacsípett kispolgári valószerűség, a drámai igazság, csak a pályán leélt évek jól olajozott készsége.

Schell a családi szürke Hamupipőkét szürkében tartja. Keresztes Tamás színinövendék a rossz rendezői instrukciók áldozata. Vida Péter önmagához képest önmérséklettel játssza Glanz Hugót, bár még mindig több benne Fritz Rottenberg a Leányvásár operettből, mint Hugo von Glanz zászlós a marínérból.

Stefanovics Angela erős tehetsége vendégjátékán nem mutatkozott meg teljességében. Szalay Mariannának kicsúszott a színpad a lába alól. Jó és hálás kis szerepében kacérság helyett tekergőzik. Andai Kati III. felvonásbéli szobalánya szívszorító annak, aki látta a tehetséges fiatal színésznőt Zsámbéki első Szent György-rendezésében Kaposvárott Isbel hercegnőként. A nagy ígéret önként visszavonult a színpadtól, és most talán rászorultságból egymondatos szobalányszerepet old meg zárdai alázatos szolgálattal.

Selmeczi György kísérőzenéje rendszerint rossz helyen szólal meg és stílustalanul. Kivéve két helyet, ahol nem élőben, hanem gramofonra feltett lemezről hangzik. Igaz, azt Lehár Ferenc írta a Luxemburg grófjához.

NSZ - 2003. december 22. - Szerző: M. G. P.
Observer