A kárhozat kertje

A Mozgó Ház Alapítvány új elõadása

A 2002-ben H.U.D.I. társulat néven újjáalakult Mozgó Ház 2004. január 22.-én, a Millenárison mutatta be "A kárhozat zsoltárai" címû darabját, amely Racine drámák és zsoltárszövegek felhasználásával készült.

2004. március 12.-én a Trafóban ugyanennek az elõadásnak egy bõvített, komplex változatát adják elõ "A kárhozat kertje" címmel, amely a zene mellett a tánc és a videó formanyelvét is használja.

Az előadás egy különleges színházi kísérlet, ahol a színház, tánc, zene és a videó egymást erősítve, egy időben és egy térben vannak jelen, teljesen egyenrangú társként. Az előadás szövegét Racine drámái, illetve a Zsoltárok könyve és az apokrif iratok szövegeiből merítették. Mindhárom forrásban a szerelem, a szerelem okozta szenvedés és szenvedély a közös - ez fogta meg a rendezőt és a Társulatot is. A mű vezérmotívuma a paradicsomi állapot (vagy Paradicsomi Állapot) megszűnése, illetve, hogy minden szenvedésünk a bűnbeeséstől fogant. A darab ennél nem megy tovább; nem nyújt feloldozást. "Csupán" bemutatja a szenvedést a maga valóságában és puritánságában.



A darab egésze alatt két táncos, a színészek és egy vonósnégyes van jelen a színpadon, amely a Gryllus Samu által írt zenét játssza. A klasszikusokon túl azonban megszólalnak a kor hangszerei is: az elektronikus zenét Barna Balázs szolgáltatja. A két zeneszerző együtt írta a Hukkle című film zenéjét, illetve számtalan színházi produkció zenei anyaga fűződik a nevükhöz.

A Trafó-beli bemutató után a Társulat franciaországi turnéra indul Liliom c. előadásukkal.


A Kárhozat Kertje

A címben szereplő kert nem természeti objektum, hanem egy tér, ahol Racine különböző történeteiből elszármazott, véletlenszerűen egymás mellé került hősei jelennek meg. Ez a tér cirkuszi porond, ahol a szereplők összezsúfolt, éhes vadállatokként emésztik fel magukat és egymást. Nem emberi értelem, nem családi boldogság, nem társadalmi rend, de még csak nem is egyedi történetük határozza meg őket, hanem csupán a testileg-lelkileg felemésztő, vak szenvedély, ami a végzetük.
A Kárhozat Kertje egy belső, konfliktusokkal terhes világ szenvedélyes sokszínűségét jelenti. Ez válik láthatóvá és hallhatóvá a színpadon. A díszlet végsőkig kifinomult, hideg és funkcionális, futurisztikus design-t jelent. A színészek hamisítatlan barokk kosztümökbe öltözve jelennek meg. A tér halott ürességét, letisztult hidegségét a képalkotás fokozott jelenléte ellensúlyozza, melynek költőiségét az erős zeneiség támasztja alá. Ennek elérése érdekében ebben a darabban minden hang erősített hangként jelenik meg, ami által a színész élő hangjából és a zenei közegből egyfajta montázs alakul ki, amit élő keverésben állítanak elő. Így a térben megjelenő költői képek rétege hangköltemények rétegével párosul, ami a rendező azt a törekvését jelzi, hogy az érzékek lehető legszélesebb skáláján adjon élményt a nézőnek. A színészek gesztusaikban egyszerre képviselik korunk konkrétságát, másfelől azt az elvont gesztusrendszert, amit például a NO színház színészei használnak.


Közreműködők:

SZÍNHÁZI és ZENEI RENDEZÉS: HUDI LÁSZLÓ
DRAMATURG: IMRE ZOLTÁN
ZENESZERZŐK: BARNA BALÁZS, GRYLLUSZ SAMU
TECHNIKAI VEZETŐ: SZIRTES ATTILA
MŰVÉSZETI ASSZISZTENS és VIDEÓ: VAJNA BALÁZS
PRODUKCIÓS ASSZISZTENS: BOR ADRIEN
SZÍNÉSZEK: GŐZ ISTVÁN, KÖVESDI LÁSZLÓ, KŐVÁRI ESZTER SÁRA, PERESZLÉNYI ERIKA, PINTÉR GÁBOR, SZABÓ RÉKA, URBANOVITS KRISZTINA
TÁNCOSOK: SZÁSZ DÁNIEL, RÉTI ANNA



H.U.DI. TÁRSULAT
Mozgó Ház Alapítvány

A Mozgó Ház Alapítvány 1996 óta létezik, elnöke Hudi László. A szintén általa vezetett Mozgó Ház Társulat az elmúlt 7 évben 6 új előadást alkotott, és e darabokat összesen 250 előadáson játszotta Magyarországon és szerte a világon. A mozgás és a tánc elemeit is felhasználó modern színházi produkciókat több mint 70000 néző láthatta Berlintől San Antonió-n át Újvidékig, összesen 18 országban. A különböző fesztiválokon a társulat rengeteg díjban részesült, és a magyar színjátszás történetében először, 2000-ben a felléptek az Avignoni Fesztiválon, ahol egy évvel később újra szerepelhettek.

A csapattagok 2002-ben H.U.D.I. társulat néven alakultak újjá, és bemutatták Molnár Ferenc Liliomja nyomán készített produkciójukat, "No. 16473" címen, amely 2003-ban franciaországi és olaszországi turnén vett részt. Ugyanebben az évben Hudi Lászlót az Alternatív Színházak Szövetsége elnökének választották.


A 2002-től vezetője nevét viselő Mozgó Ház Társulat az elmúlt években 3 földrész 17 országának 48 városában az alábbi előadásokat tartotta:

1995. Jeanne d'Arc
1996. Rómeó és Júlia
1997. Beckett-dalok
1998. Cseresznyéskert
1999. Plan secance dance (Xantus János rendezésében)
2000. Az ember tragédiája
2001. Don Juan

... az alábbi városokban: Berlin, Újvidék, Prága, Zágráb, Bécs, Szarajevó, Bázel, Zürich, Rotterdam, Amsterdam, München, Ljubljana, Brüsszel, Aarhus, San Antonio, Antwerpen, Carracas, Rakvere (Észtország), Bonn, Avignon, Polverigi, Cividale (Olaszország), Burgos, London, Philadephia, Torino, stb...

... az alábbi fesztiválokon: Berliner Festspiele, Bonni Biennále, Hamburg, Bécsi Festwochen, Caracasi Nemzetközi Fesztivál, londoni LIFT, Arhus, Basel, Cividale, Polverigi, Antwerpen, Brüsszel, Amsterdam, Groningen, Münster, Freiburg, philadelphiai Fringe Fesztivál, Ljubljana, Prága, Zágráb, Szarajevó, stb...

... és a következő díjakat nyerte: Európai Fesztiválok díja, Szarajevói Nemzetközi Fesztivál legjobb előadás díja, San Antonio Fesztivál legjobb rendezés, díszlet, előadás díja, stb.