A bábszínházban nyitott a színpad. Középen hangversenyzongora. Hórihorgas fickó frakkban: Oravecz György. Nyúlánkabb a termete és hosszabb a haja, mint Liszt Ferencnek, de Liszt valószínûleg több lélekkel és kevesebb ököllel zongorázott. Annyi csak a vigasz, hogy a Kiállításnak megszámlálhatatlanok zenekari átiratai: az orosz Tusmalovtól, Henry Woodon, a szalonzenekarra (majd zongorahármassá) átíró Giuseppe Becce-n, Leopold Stokowskyn, Szergej Gorcsakovon, Vlagyimir Askenazin át Tomitáig, aki szintetizátorra átdolgozta, orgonára Oscar Blarr, Arthur Willis, Jean Guillou, Kazuhito Yamashita gitárra, Elmar Rothe három gitárra, van dzsesszzenekari átirata, tangóharmonika-letétje és hagyományos kínai hangszerekre átszerelése. Wilhelm Plate fordításában pedig 44 zongorista 44 hangversenyzongorával és egy zajkeltõ preparált zongorával szólalt meg Musszorgszkij.
NSZ - 2004. március 22. - Szerzõ: M. G. P.
Jól jártunk, mivel most mindössze kétszer játszották el. (A zenekari felvétel karmesterét és zenekarát a színlap valószínűleg szerzőjogi furfangból elhallgatta.)
Ács János harmadszorra vagy negyedszerre rendezte színpadra Musszorgszkij művét. Bábszínpadi változata mágikus erejű lett. Balla Margit emberfeletti óriásokat és báb alatti pinduri figurákat szembesít. Használják a fekete színházat, a jávai botos bábokat, a maszkos játékot. Hajlékonyan kószálnak a bábozási lehetőségek között. A mese harcol a valóval. A szerelmi idillben rémlátomások kelnek. A boldogság felé rosszindulatú rémek nyújtanak kezet. A hétköznapi valóba belejátszik a történelmi régmúlt. A zenei tételeket átkötő sétákban mai leány, mai fiú csábul, menekül, elvarázsolódik a képzelet vagy a művészet világának beszippantó erejétől. Végül, ha jól értettük: a költött világ halálfejes túlereje elnyeli őket. A diadalmas halálfélelem estje ez a bábszínházban.
A Budapest Bábszínház bemutatójának napján a Kiscelli Múzeumban, előző este pedig a Francia Intézetben megnyílt a bábszínház egy régi dolgozójának, Márkus Annának egy-egy kiállítása. Ma ugyan már Anna Mark néven híresült el, Párizsban él évtizedek óta. Nem tudok betelni a csodálkozástól: Anna Mark - a 76 éves Márkus Anna - szép, okos, bölcs, szellemes, jóságos, nem boldogtalan ember, ráadásul nagy festő. Kétségbeesett rendet kínál képein. Gouache-i és domborművei letisztult, megbékélt, rendbe tett kísértetiességűek. Külső-belső szépsége, külső-belső jósága, emberi és művészi nagysága olyan földöntúlian emberi, mintha születésekor egy kivételesen jóindulatú tündér megajándékozta volna a legszebb tulajdonságokkal, erényekkel, képességekkel. Vagy talán ő maga is tündér.
A Műcsarnokban pedig az Elhallgatott Holocaust című, sok-sok művész alkotása között először szerepel hazai kiállításon a nyíregyházai Magda Watts néhány groteszk bábuja. Kétszer mentették meg az életét a maga készítette bábok: egyszer 14 évesen a haláltáborban, ahol vidám babákkal váltotta ki életét és kereste meg élelmét, másodjára 40 évvel később, amikor gyermekkora falusi zsidó életképeivel, eltemetett emlékeivel szabadította ki magát a mély depressziójából.
Látható: a bábok nem tréfadolgok. Csak a gyermekek tudják, mennyire nem játék a játék. A gyermekek és a művészek.
Börcsök Enikő mindkettő. Így nem meglepetés, hogy az orientalista Baktay Ervin félig emlékezet temette nevét a színésznő révén kapjuk elő. Baktay sorra fordította a valaha divatos angol professzor-író, Francis William Bain álhindu, Londonban költött szanszkrit regényeinek egyikét, A hajnal leányát. Régi szanszkrit kézirat nyomán hindu elbeszélésnek jelöli regényét Bain, de úgy szanszkrit, ahogyan Thaly Kálmán kurucai a maguk pipa mellől blöffölt dalaikkal.
Börcsök Enikő a MU Színházban "árny- és virágjáték" műfaji megjelöléssel színházi estét rendezett az Ezeregy éjszaka kanyargós elbeszélésmódjával élő múlt századfordulós meséből. Rengeteg veszély leselkedik lírai egzotikus szerelmi történetek színreviteleikor. Börcsök fölényesen leküzdött minden rémet, kivéve a hosszadalmasságot.
Milyen veszélyekre gondolok? Ott ólálkodik a színfalak mögött a mézbe mártott lírai hang. A habcsókos gyengédség. Lakodalmi torták krémtöltelékénél édesebb színészi érzelemgazdagság, mindaz, ami úgy folyik amatőrből, profiból, félamatőrből és félprofiból, mint az agyoncukrozott tejszínhab az ostyából. Gyöngédnek lenni, szerelmes hangon búgni kevesen tudnak őszintén a színpadon. Most, hogy Börcsök rendezésbe kezdett, kikerülte azt a hamis színészfohászt: na, most megmutatom, mint kell! Ugyanúgy rendez, ahogyan játszik. Igaz: ő maga is megszólal hol női, hol finoman jelzett férfihangon. Nem jön színre, csak a tapsnál kifestetlenül, oldalt, alig észrevehetően. Árnyaknak adja hangját és gesztusainak groteszk mutatóujjat emelő tanító néniségét.
Börcsök nem cifrázza sem színészként, sem rendezőként. Az egyszerű, tiszta, érthető közlés az ő szakterülete, ami lassan országos különcségnek számít, hiszen elöl ülőink is cukrászatilag szólnak államkérdésekről, vagy pláne választóikhoz. Egyenes hangon közöl. Ez nem szikkadt szárazság. Azért tud megszólalni eszményi Brecht-színészként, mert az érzelmi tőmondatok Krúdy-ízt kapnak személyiségén átszűrten. Életélvező bölcs. Hedonista szigora kiterjed arra, hogy a pityeregtető színészi locskaságnál élvezetesebb egy őszinte hang.
Az útját és párját kereső királyfit Herner Dániel játssza, a Magyar Színházi Porták ügyvezető igazgatója, ami még nem tenné színpadi szerepjátszásra alkalmassá, de shaolin harcos, testi-lelki összpontosítása hasznosítható színházi célra. Szili Katalin, az álruhás királyleány sem akar lábat rajzolni egy kígyónak. Margó Gergely megsokszorozódott árnyalakja a függöny mögött mesés hatást kelt, amikor a függöny előtt fekvő királyfi álombeli énjeként kiszolgáltatott látomásainak. A Ferenczy Károly diapozitív hátterei bájos díszletek, a háttérfüggönyön varázslatos árnyjáték működik. Koreográfusa és táncosnője az egyiptomi születésű pszichológus-hastáncosnő Moukhtar Lucia. Temesvári Balázs, Dévényi Ádám az erős zene komponistái, amit Cserepes Milka, Béni Gergely, Markó Dániel, Varga Imre, Tabboush Linda (ének, jelmez) egzotikus hatást keltve megragadóan játszanak részint hagyományos, részint villanyos hangszereiken.
Börcsök és Moukhtar Lucia előadása színházi ínyencség.
NSZ - 2004. március 22. - Szerző: M. G. P.