Általános iskolások figyelmébe:
2004. április 5-én 11 és 15 órakor a Komáromi Jókai Színház
Romhányi József-Fényes Szabolcs: Hamupipõke
címû zenés mesejátékát mutatja be
a Thália Színházban
2004. április 5-én 11 és 15 órakor a Komáromi Jókai Színház
Romhányi József-Fényes Szabolcs: Hamupipőke
című zenés mesejátékát mutatja be
Az előadásról:
Az egyik legszebb és legnépszerűbb Grimm mesét, Hamupipőke történetét most csodás-verses-zenevarázslatos, szellemes és humoros feldolgozásban láthatják a legfiatalabb és legkritikusabb nézők. Romhányi József újragyúrta az eredeti mesét. Verseinek a játékosságon túli, ezzel egyenrangú erénye: gazdagítja a gyermekek szókincsét. Az író úgy ültette át mai nyelvre a világirodalom egyik legismertebb, legszebb és legkedvesebb meséjét, hogy a líraiságot és a humort művészi egységbe ötvözte.
A feldolgozáshoz Fényes Szabolcs komponált gyerekszívet (is) melengető zenét, hogy aztán a színpadon a játék és a zene varázsolja el mindazokat, akik részesei lesznek a mese örömének.
Az előadást a magyarországi Kiss József állította színpadra a Jókai Színház nálunk is népszerű társulatával.
Rajzpályázat:
Természetesen a budapesti előadás nézői is részt vehetnek a Jókai Színház által meghirdetett rajzpályázaton. Feladat: Rajzolják le azt, aki vagy ami a legjobban tetszett az előadásban. Beküldési határidő: 2004. május 15. Cím: Komáromi Jókai Színház, 945 01 Komárno, Petőfi utca 1.
Részlet a rendezővel készült interjúból:
Ez a színpadi feldolgozás elég régen született, vagy negyven évvel ezelőtt, amikor a mai gyereknézőknek talán még a szülei sem éltek. Akkoriban szinte mindent megzenésítettek. Hamupipőke örök meséjéből is zenés darab született. De azelőtt és azóta is készültek feldolgozások. Miért éppen ezt a zenés változatot választották most Komáromban?
Általában magam sem kedvelem a megzenésítéseket. De ha nagyon tehetségesen végzik, akkor sikerülhet a dolog. Romhányi József és Fényes Szabolcs zeneszerző jól tudták, hogy ennek a történetnek nem fog ártani, ha kedves, szellemes lírai dalok is vannak benne.
A komáromi előadásban nem a csodákat emelte ki a rendezés a történetből, hanem mintha sokkal inkább a szereplők emberi kapcsolatainak, az egymáshoz való viszonyának a bemutatására törekedett volna. S mindennek a megjelenítése csodálatos díszletek között történik.
Olyan díszletet kellett tervezni, hogy a mesejátékot Komáromon kívül még nagyon sok helyen, sok faluban, sok városban is bemutathassa a színház. Remélem, olyan előadás született, amit a felnőttek és a gyerekek egyaránt élveznek majd.
(Bárány János: Hamarosan hozzánk is ellátogat Hamupipőke)
Részletek a sajtóban megjelent kritikákból:
A Hamupipőkét senki nem dramatizálta át, senki nem akart a jóból még jobbat alkotni.
A rendező (Kiss József) felfogásában a mese az, ami: kedves, egyszerű történet.
Hübschné Dráfi Anikó: Hamupipőke, Szabad Újság, 2003. december 3.)
A hamupipőke komáromi előadásán jól éreztük magunkat. Az egyes képek színesek, ötletesek, meseiek, mindehhez jól társulnak a jelmezek. Ezúttal a zenei vezetéssel (Zsákovics László) sem volt gond, s az általunk eddig jószerivel csak ťcsepültŤ koreográfiák után e téren is ťvillantottŤ a társulat.
(Cipőpróba a Jókai Színházban, Új Szó, 2003. november 25.)
Szereposztás:
Hamupipőke Holocsy Katalin
Hétzsákné Benes Ildikó
Gyöngyike Holocsy Krisztina
Aranyka Molnár Xénia
Gáspár királyfi Kukola József
Boldizsár, öreg király Ropog József
Szakács-Takács-Kovács Benkő Géza
Pitvarmester Pőthe István
2. Galamb / Szitakötő Olasz István
1. Galamb / Aranypók Bernáth Tamás
Továbbá Ágh Erzsébet, Balaskó Edit,
Pavlovič Petra, Hajnes Roland,
Nagy Zsolt, Nagy László
Díszlet: Gráfel György
Jelmez: Dobis Márta
Zenei vezető: Zsákovics László m. V.
Korrepetíció: Kalmár Zsuzsa m. V.
Koreográfia: Benkő Géza
A rendező asszisztense: Miklós László
Rendező: Kiss József m. V.