Mayerling

Bemutató az Operaházban 2004. április 24-én és 25-én
Mayerling
táncjáték három felvonásban


Túlélheti-e az egyén az erõszakos szenvedélyek és a politikai fondorlat közös támadását?
Bármi vezetett is Rudolf trónörökös és ifjú kedvese, Vetsera Mária 1889. január 30-án, Mayerlingben bekövetkezett kettõs öngyilkosságához, az igazság már valószínûleg sohasem fog kiderülni. Kenneth MacMillan (1929-1992), a világhírû skót koreográfus, a londoni Royal Ballet volt igazgatója, a balett nyelvén dolgozta fel a történetet. Fõhõse, Rudolf fõherceg nem kívánatos, szerelem nélküli házasság kelepcéjébe esik, politikai intrikába keveredik, és végül morfium okozta vigasz függõségében vergõdik. Liszt Ferenc muzsikája a dráma túláradó érzelmeit ábrázoló, sodró erejû zenei aláfestést nyújt. Megrázó erejû szólók és kettõsök vezetik a cselekmény szálát a tragikus végkifejletig. A darabban a táncmûvészet és a drámamûvészet új minõséget létrehozó, páratlan kifejezõ erejû formában egyesül, a nézõ a táncélmény mellett megrázó és felemelõ színházi élmény részese lesz.

Bemutató az Operaházban 2004. április 24-én és 25-én
Mayerling
táncjáték három felvonásban





Koreográfia: Sir Kenneth MacMillan
Zenéjét Liszt Ferenc műveiből összeállította és hangszerelte:
John Lanchbery
Díszlet-, jelmez- és látványterv: Nicholas Georgiadis
Világításterv: John B. Read
Szövegkönyv: Gillian Freeman
Színpadra állította: Lynn Seymour
Betanító balettmester: David Wall, Julie Lincoln
Koreológus (Benesh táncírásból): Grant Coyle
Próbavezető balettmester: Pongor Ildikó, Szakály György, Gábor Zsuzsa
Karmester: Csányi Valéria
Déri András




Túlélheti-e az egyén az erőszakos szenvedélyek és a politikai fondorlat közös támadását?
Bármi vezetett is Rudolf trónörökös és ifjú kedvese, Vetsera Mária 1889. január 30-án, Mayerlingben bekövetkezett kettős öngyilkosságához, az igazság már valószínűleg sohasem fog kiderülni. Kenneth MacMillan (1929-1992), a világhírű skót koreográfus, a londoni Royal Ballet volt igazgatója, a balett nyelvén dolgozta fel a történetet. Főhőse, Rudolf főherceg nem kívánatos, szerelem nélküli házasság kelepcéjébe esik, politikai intrikába keveredik, és végül morfium okozta vigasz függőségében vergődik. Liszt Ferenc muzsikája a dráma túláradó érzelmeit ábrázoló, sodró erejű zenei aláfestést nyújt. Megrázó erejű szólók és kettősök vezetik a cselekmény szálát a tragikus végkifejletig. A darabban a táncművészet és a drámaművészet új minőséget létrehozó, páratlan kifejező erejű formában egyesül, a néző a táncélmény mellett megrázó és felemelő színházi élmény részese lesz.

Kevés olyan balett létezik, amelynek szereplőit a koreográfus közelmúltban élt, valóságos személyekről mintázta meg. A cselekményes balettek legtöbbje vagy fiktív irodalmi témához nyúl, vagy saját ötletből származó, műfajhoz idomított szövegkönyvet követve születik meg. A nagy történelmi eseményeket ábrázoló táncjátékok is általában kitalált szereplők sorsában mutatják be a korszak jelentős történéseit vagy általános jellemzőit. Persze akad példa konkrét személyiségek "balettszínpadra léptetésére" is. Ha csak hazaiakra gondolunk, megemlíthető például Seregi László Spartacusa, de rögtön meg is jegyezendő, hogy az ókorban játszódó történet - nemcsak régi volta, hanem jellege miatt is - a mából nézve már inkább mitológiából származónak, mint valódinak tetszik. Seregi A cédrusában Csontváry Kosztka Tivadarnak állított emléket, de alakját nem realisztikusan formálta meg, hanem festményeinek hangulatát megragadva, szellemét idézte meg. Pártay Lilla a Concertójában viszont "valósághűen" igyekezett ábrázolni Bartók Bélát, mindkét feleségét, barátait és életének fontosabb szereplőit. Pártay ugyanezzel a módszerrel készítette Wolfgang AMADEUS Mozart című balettjét is. A példák ellenére elmondható: nemcsak a hazai termésben, hanem a világ balettirodalmában is ritka a megtörtént eseteket realitásigénnyel feldolgozó koreográfia. A Mayerling egyik különlegessége a valós témája, és annak - a balett nyelvén megfogalmazott - történelmileg korrekt feldolgozása.
A többi különlegesség eredője nem igényel különleges magyarázatot. Egyszerűen kijelenthető: a balettet koreográfusának páratlan tehetsége teszi egyedivé. Sir Kenneth MacMillan mestere volt a nagy ívű szerkesztésnek, de a parányi részleteket is ihletetten dolgozta ki. Mayerling-koreográfiája - főleg a pas de deux-kben - rendkívül muzikális, és hangulatilag kitűnően ellenpontozott: a cselekményszálat drámai és lírai, szenvedélyes és humoros jelenetekből fonja össze. Nem túlzó a megállapítás: a Mayerlingben tánc, zene, képzőművészeti látvány és színjátszás együtt teremt új minőséget. És mindemellett igencsak érdekes balettszínpadon viszontlátni a magyar történelem alakulásában is szerepet játszott, jól vagy kevésbé ismert személyiségeket.



A balett cselekménye

Előjáték
Temetés éjjel az ausztriai Heiligenkreuzban

I. felvonás
1. kép
A bécsi császári palota, a Hofburg bálterme
Rudolf trónörökös és a belga Stefánia hercegnő menyegzői bálján Rudolf nyíltan flörtöl Lujza hercegnővel Stefánia húgával, vérig sértve ezzel fiatal feleségét. A botrányos jelenet után összetalálkozik Larisch grófnővel és Vetsera bárónővel, aki bemutatja neki lányát, Máriát. Négy magyar tiszt érkezik. Rudolf tárgyal velük. Larisch grófnő visszatér, és megpróbálja felmelegíteni korábbi, a trónörököshöz fűződő intim kapcsolatát. A császár felháborodottan utasítja fiát, hogy térjen vissza a feleségéhez.
2. kép
A császárné lakosztálya a Hofburgban
Rudolf, mielőtt ifjú hitveséhez menne - boldogtalan házassága miatt együttérzést remélve -, meglátogatja anyját.
3. kép
Rudolf lakosztálya a Hofburgban
A nászéjszakára készülő Stefánia elbocsátja a szolgálóit. Rudolf kegyetlenül megtréfálja félénk feleségét: halálra rémiszti egy koponyával és egy pisztollyal.

II. felvonás
1. kép
Egy rossz hírű kocsma Bécsben
Évekkel házasságkötésük után az álruhás Rudolf és Stefánia - Bratfisch, Rudolf hűséges fiákerese kíséretében - betér a kocsmába. Stefánia undorodik a helytől, ezért Rudolf elküldi. A mulatozás tetőfokán razziázó rendőrök lepik el a kocsmát. A trónörökös és a szeretője, Kasper Mici elrejtőzik. Taaffe gróf jelenik meg a színen. Mici átadja neki a trónörökös által írt kormányellenes pamfletet.
2. kép
A kocsma előtt
Larisch grófnő bemutatja Rudolfnak a felcseperedett Vetsera Máriát.
3. kép
A Vetsera-ház
Mária ábrándozva nézi Rudolf arcképét. Larisch grófnő kártyát vet neki. A szerelmes lány levelet ír a trónörökösnek.
4. kép
Hofburg
Ferenc József császár születésnapját ünneplik. Taaffe a pamflet miatt magyarázatot követel Rudolftól. Erzsébet egy festményt ajándékoz Ferenc Józsefnek, amelyen Schratt Katalin színésznő, a császár szeretője látható. A vendégek kivonulnak megnézni a tűzijátékot, Erzsébet és Middleton kettesben marad. Gyengéd kapcsolatukat, szerelmes csókjaikat Rudolf kilesi. Anyja hűtlensége lelki beteggé teszi a trónörököst. Larisch grófnő visszahozza az életkedvét: átadja neki Mária levelét.
5. kép
Rudolf lakosztálya a Hofburgban
Mária és Rudolf először találkozik kettesben. Szenvedélyes együttlétük közben többször foglalkoznak a halál gondolatával.


III. felvonás
1. kép
Császári vadászat
A császári család és vendégei vadászaton vesznek részt. Rudolf kezében véletlenül elsül a puska, a golyó megöl egy udvaroncot, és majdnem megsebesíti a császárt.
2. kép
Rudolf lakosztálya a Hofburgban
Rudolf kérleli Máriát: haljanak meg együtt.
3. kép
A mayerlingi vadászkastély
Rudolf vadászbarátainak, Hoyos grófnak és Coburg hercegnek jelzi, hogy rosszul érzi magát, és szeretne egyedül maradni. Megérkezik Bratfisch Máriával. Rudolfot elborítja az izzó szenvedély, vadul szeretkezik Máriával, majd morfiuminjekcióval csillapítja felborzolt idegeit. Még egyszer - utoljára - karjába zárja Máriát, majd lelövi. A lövés zajára berohan Hoyos, Coburg és Loschek, az inas, de Rudolf megnyugtatja őket. Amikor egyedül marad, végez magával.

Utójáték
Temetés éjjel az ausztriai Heiligenkreuzban