Tûzkeresztség, 2004

Kétszázharminckét pályamû érkezett be a Nemzeti Színház 2003. évi drámapályázatára. Az elsõ díj helyett kiadtak három megosztott második és két harmadik helyezést. A megosztott harmadik helyezett Háy János A Senák címû "istendrámáját" Balikó Tamásnak, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának és a Nemzeti Színház társigazgatójának bemutatkozó rendezésében vasárnap este elõadták az alagsori Stúdiószínpadon.

NSZ - 2004. május 3. - Szerzõ: M. G. P.

Fogyasztják az ötvenes évek babfőzelékét (kép: Népszabadság - Kovács Bence)



Kétszázharminckét pályamű érkezett be a Nemzeti Színház 2003. évi drámapályázatára. Az első díj helyett kiadtak három megosztott második és két harmadik helyezést. A megosztott harmadik helyezett Háy János A Senák című "istendrámáját" Balikó Tamásnak, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának és a Nemzeti Színház társigazgatójának bemutatkozó rendezésében vasárnap este előadták az alagsori Stúdiószínpadon.

Háy téeszdarabjának előzménye a Nemzeti Színházban a kiugrott pannonhalmi bencés, francia szakos Eötvös-kollégista költő, a Pester Lloyd munkatársa és a Szabad Nép főmunkatársa, függetlenített járási párttitkár, majd a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége (MKP KV) propagandaosztályának vezetője, Urbán Ernő Tűzkeresztség című drámája (1951) azzal a termelőszövetkezeti hamleti dilemmával: belépni vagy kint maradni a tszcs-ből?

Háy János anti-szocialistarealista színdarabja ellen-Tűzkeresztség, azonos motívumok, azonos figurák ellenére. Urbán "jól megcsinált" darabjának hőse Ható Ignác, ingadozó középparaszt. Ha föladja az egyéni gazdálkodást a közösért: követik a többi gazdák. Háy ellenhőse, Senák Lajos kocsmatöltelék a Pestről jött agitátoroknak ellenszolgáltatásért tippet ad, ha erőszakkal beléptetik Rák Jani kisgazdát a szövetkezetbe: félszből követi mindenki a faluból. Háy színdarabja nem törekszik történeti hitelességre. Úgy tesz, mintha az Ipolyságban játszódna a hatvanas évek elején, összekavarja a történelmi időket: az ötvenes évtized elejét és végét a hatvanas évekkel. A szerzőt modellszerűen érdekli két hőse: az elvei és élettapasztalata ellenére derekát beadó Rák Jani szégyenkező vívódása belépését követően, valamint a júdási Senák árulása és két antropomorf ló halálba taposta misztikus bűnhődése. A cselekmény nehézsége nem az, hogy két hőse van a színműnek, hanem hogy a két hős nem csak a cselekmény felszínén kapcsolódik egymáshoz.

A Senák abszurd népszínmű. Csepreghy Ferencet keresztezi Slawomir Mrozekkel. A színpadilag célszerűtlenül bőbeszédű, visszakérdező ritmusú tőmondatok irodalmi szövegek, de nem cselekvő drámai anyag. A négybetűs szavakat gépies egyhangúsággal és fölösleggel alkalmazza. (67-szer mondják a baszni ige változatosan képzett alakját.) Nem lesz hiteles tőle a szöveg, csak divatos. Néhány humoros szövegbetétje a Nyomják Krahácsot rádiókabaré-sorozat Agárdy Gábor-Csákányi László álnépi humorát idézi. ("Géza: Halottad, hogy kötelező lesz a tüdőszűrés? Jani: Mért? Géza: Hát hogy nehogy tébécés legyen az ember. Jani: Pedig az egy magyar betegség. Géza: Nem marad itt semmi. Jani: Semmi, basszák meg. Mindent elvisznek az oroszok. Géza: A tébécét is? Jani: Azt is...") A kézhez kapott anyagon a színház lelkiismeretesen dolgozott. A színészek képességeik legkomolyabb oldalát mutatták a nyilvános főpróbán.

A színházi célra elméretezett terembe Horesnyi Balázs négy egymás mellé szerelt, fekete klottal letakart Terentius-színpadot tervezett Michel Gyarmathy Folies Bergere-beli kazettás élőképei szerint. De használják az előszínpadot, a némileg bedíszített nézőteret is játékra. Horesnyi díszlete képtelenül hullámzó lejtőrendszereivel, hepehupás talajával, oldalra és előre dőlő hamis perspektíváival skanzen népszínmű és naturalista színházat paródiásan idéző szürreális színházi valóság. (Szemet szúró benne a dunyha helyetti tükörpaplan.) Jók Pilinyi Márta vadonatrégi, lehordott, művien kopatott, viseltes jelmezei.

Amíg a nézők a szünetben kávéznak, hat év telik el. Egyetlen értelme, hogy a fenyegetettség jeleneteiben a pólyába beépített hangszórós csecsemőbőgést követően egy hatéves fiúcska iskolásan fölmondott gyenge gyerekszájmondásai szuszakolják tovább a kifulladó cselekményt. László Zsolt (Rák Jani) szakasztott ugyanazon az őszinte hőfokon folytatja, mintha nem telt volna el közben az idő. Önérzetesen nyakas, méltatlankodóan megsértett férfiméltósággal. Az idő valóságos múlását Molnár Piroska anyósán mérheti le a néző. Megnőtt kilátástalanul falhoz szorított mellőzöttsége. Belesüppedt alávetettségébe. Időnként föllobban zsarnoki természetének parazsa. Molnár Piroska egy anyósgúnyoló vázlatot mélyít el a szín bal oldalán kucorogva asszonyi sorsdrámává. A parancsoló természetű özvegy házsártos természete és kiúttalan megtűrtsége között őrlődik. Nincs hová mennie. Mégsem fékezi véleményét. Gondoktól-gondolatoktól gyötrődve egyre mordabban halad a halál felé. Az első rész azzal zárul, hogy lányát oktatja a szeretet elrejtésének gyakorlati előnyeiről. Amint belegondol múltjába, elfutja a könny: férjét siratja vagy életét. Erre a sűrűn szép pillanatra fut le a függöny.

Varga Mária keményen megfogalmazott, tisztalelkű feleség, asszonyi diplomáciával tartja meg a családi egyensúlyt.

Szarvas József (Lecki Géza) népszínműderűvel megfestett szomszéd. Felelősségre vonó drámai jeleneteinek látszólagos könnyedsége mögött az igazságtalanságokba kényszerűen beletörődő meglapulása érződik.

Jó Újvári Zoltán sunyin szolgálatkész Szódás Karesz kocsmárosa, Orosz Róbert és Vida Péter két pesti agitátora. Military look pufajkában, usankában, koturnuson Barna Lajos és Barna Béla bús, középkorú, kopasz ikerpárként megjeleníti az elkonfiskált két lovat. László Zsolt gyengéd ráhajlása a ló nyakára különösen szép. A lovakat játszók bölcs, bánatos szótlansággal tűrnek jót-rosszat.

Spindler Béla a címszereplő Senák. A fifikás falubolondja hozza mozgásba a cselekményt, de azután háttérbe szorul. Nem marad játszanivalója. Csak a kiürült kocsmában füllentése a kibírhatatlan robot megszépítő elhazudásáról. Villámlás, mennydörgés, istennyila helyettesíti rendezőileg is laposan megoldott zárójelenetét. A cimbalomra hangszerelt, díszítést elfedő közzenék a népszínmű felé húzzák az előadást. Az istenítélet finálé mozgalmi induló zenei feldolgozása tisztázatlanságával zavarba ejtő.

A szocialista realista dráma jellegzetes étele Urbán Ernőtől Sarkadi Imréig, Gergely Mártától Tarr Ferencig a paprikás krumpli volt. Háynál babfőzeléket tálalnak minduntalan.

NSZ - 2004. május 3. - Szerző: M. G. P.