Végigkérdeztük az önálló mûhelyeket, mit terveznek az idén. Mivel túl nagy a bõség, szerkesztõségünk úgy döntött, azzal segítjük a Völgybe látogatót, ha elmondjuk, miért NE menjen el az egyik vagy másik helyszínre.
Aki még soha nem vágyott megpihenni a forgatagban, semmiképp se menjen ide. Akinek még eszébe sem jutott ellensúlyozni a nagy rohanást a lélek nyugalmával, az messziről kerülje el ezt a helyet. Ráadásul itt még a múltunkkal,a történelmünkkel is szembesítenek, ápolják a hagyományainkat. Itt még jót veszekedni sem lehet. Ugyanis a házigazdák, elsősorban Illés Sándor völgyplébános és Szőke András filmrendező ahelyett, hogy ütköztetnének a véleményeket, párbeszédet kezdeményeznek különféle gondolkodású, vallású emberek közt. Őszintén. A tényeket vizsgálva. Miközben olyan meredek kérdések fogalmazódtak meg itt tavaly is például, mikor a zsidóságról volt szó, legalább negyven-ötven ember előtt, hogy Illés Sándor az őt faggató e sorok írójának nem is hajlandó elárulni ezekről semmit. És amikor egyszer ellopták a keresztet a templom oldaláról, a látogatók faragtak újat helyette. Hát milyen hely lehet az
ilyen?
Hangos a zene - Öcs
Dübörög a zene, tömegek jönnek-mennek, igaz ugyan, hogy a festőinek mondott kőfejtőben a legnagyobbak lépnek föl, mint Lajkó Félix, Emil Rulez, Kispál és a Borz, Sziámi, stb. de hát olyan hangosak, és több ezer ember közt kell egy talpalatnyi helyet találni. Bár napközben meg is lehet itt pihenni, villámcigányt tanulni Lakatos Klárától, romákról szóló filmeket nézni, különféle zenéket hallgatni, komolyat, dzsesszt és népit, roma muzsikusoktól, vitatkozni politikai-társadalmi kérdésekről, afféle mini mindentudás egyetemén részt venni, de hát a nyár nem arra van, hogy mindenről megfeledkezve mulassunk? Micsoda furcsa ötlet madárröptetésre hívni össze művészeket, hogy aztán ki-ki a saját műfajában örökítse meg azt a pillanatot, mikor a nagy madár elindul? Érthető, persze, László Sándor lelkesedése, aki ezt az egészet néhány munkatársával kiagyalja, hisz mindehhez még hozzájön, hogy az idén Szeged a vendégváros, a programok egy részének gazdája, s ők aztán szintén soksok embert idecsődítettek, szegedi zenészeket, színészeket, festőket, s így tovább. No, de mégis! Nagyon kell vigyázni, mert a végén még jól érzi itt magát az ember...
Bárka kikötő - Pula
Bérczes - Fotó: Kassay Róbert
Képzeljék, itt napirend van! Békesség, rend! Nincs párhuzamos program! Délután négykor komolyzenei hangverseny a templomban, fél hatkor irodalom a kortársak legjavával, hétkor színház, aztán hangos koncert. Nyáron! Amikor végre nem kellene semmilyen rendet betartani! Itt mintha megállna az idő. Törzsvendégek vannak! Parti Nagy Lajos idén immár harmadszorra olvassa föl a megnyitón a Somogyi Győző térképe ihlette nyelvileg is bravúros versét a Völgyről, a záráskor pedig megint Cseh Tamás, igaz, a Vadi új dalok-kal. Azért furcsa ez a Bérczes László, aki csapatával úgy tesz, mintha az állandóságot képviselnék, közben idehív hat képzőművészt három országból - hármat a szekszárdi Forma Symposionból, két örményt és egy japánt, hogy csakis itt és most alkossanak valamit együtt, szervez igazi borversenyt, és makacs elszántsággal küzd, hogy mielőtt fölépülhessen a Pajta Színház, ahol majd nemzetközi színházi fesztiválokat lehetne rendezni. Vigyázzanak, csak álca ez a rendmánia! Itt is mindenfélék történhetnek az emberrel, ha nem figyel oda!
Sikeres Vadászat volt - Fotó: Kassay Róbert -
Hexameron - Vigándpetend
Hát ez is nagyon veszélyes hely! Képzeljék, Józsa Istvánnak, a petendi Teatro Capriccio vezetőjének jégcsapokkal van teli a mélyhűtője, melyeket télen gyűjtött össze. Ha nem hiszik, meg is nézhetik a színháza sátrában, ahol majd kiállítja őket. Mindennap újakat! De megnézhetnek másfajta kiállításokat is, pl. Szabó Ildikó nyugdíjas színésznőét (ha van ilyen, ha ebből a foglalkozásból nyugdíjba lehet menni!), aki néhány éve költözött a faluba, és gyönyörű bohócokat fest. Eközben pedig naponta új színházi bemutatók, melyek a helyben készülnek, egy-egy nap alatt, a petendi művelődési házban, mégpedig Boccaccio Dekameronjának egy-egy története alapján, sok-sok színész, zenész, rendező, dramaturg bevonásával. És mindegyik más stílusban, más szereplőkkel, más fölfogásban! Ugye, nem is lehet követni? Ha Önök józan, megfontolt emberek, és óvakodnak a váratlan meglepetésektől, akkor a Vigándpetend táblánál tapossanak bele a gázba vagy szaporázzák a lépteiket, hogy minél hamarabb sikerüljön elhagyni!
Gástya árok - Kapolcs
Az még normális, hogy hét nap alatt hét előadás, kétszer a Szarvassá változott fiú, a beregszászi társulat mellett Törőcsik Marival, kétszer a Karnyóné, Gáspár Sándorral és Eperjes Károllyal, kétszer a Sardafass és egyszer a Sólyompecsenye a Dekameronból. Közben persze a társulat átáll, ők szerelik a díszletet, de hát ennyit bírniuk kell. De hogy Vidnyánszky Attila arra gondolt barátaival, hogy színésztréninget tartanak, Moszkvából cirin énekest hívnak egyenest Vasziljev mellől, aki énekelni tanítaná a csapatot, az esti workshopokat hajnalköszöntő követné, a Karnyóné zenészei, a Pál családkoncertet adhatna, mindemellett közös főzések és evések, ez már gyanús. Azt hiszik tán, hogy az embernek mindig csinálnia kell valamit? Mert ez még mindig nem elég. Látni lehet majd az Új Színházban is dolgozó Szergej Maszlobojscsikov filmjeit, Alekszandr Belozub díszlet- és jelmeztervező sanzonestjét, és így tovább... Mert együtt lenni jó. Gondolják ők. De tán tényleg...
Mogyorók Háza - Taliándörögd
A pécsi szál. Ahogy magukat emlegetik. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti kara. Zenészek, képzőművészek, média szakosok Meg akarják mutatni magukat. És átadni a tudásukat. Efféléket terveznek: hogyan építsünk fotót? (Érti, kedves Olvasó?) Fessük meg a Völgyfreskót! (Hát ez meg mi?) És még az egyetemük is támogatja őket. Amikor a kitalálók, megszervezők Rády Hajnal és Oláh László meghirdették az egyetemen, több mint hetvenen jelentkeztek gyakorlatra. És tanárok is, előadásokat tartani. "Miért?" - kérdem értetlenül. Amikor ma mindenütt csak a pénz számít. "Nagy buli!" - feleli Oláh László. "De mi ebben a buli?" - értetetlenkedem tovább. "Jó, ha az embernek dolga van ott, ahova egyébként is szívesen jár" - legyint rám. Ha ide eljönnek, talán jól fogják érezni magukat, de inkább az a biztos, hogy nagyon fogják irigyelni ezeket a fiatalokat, akikben ennyi akarás, elszántság és önzetlenség van.
Ez nem átlátszó - Fotó: Kassay Róbert
Ipari G-pont - Taliándörögd
Ha nem szereti a bizonytalanságot, ne jöjjön ide! Itt kihúzzák a lába alól a talajt. Az a titokzatos G-pont, bárhogy is tudta eddig, ezúttal a gravitációt jelöli. Az Iparművészeti Egyetem különféle szakosai együtt mutatkoznak be - ettől még a gravitáció is megszűnik. Minden lóg majd a plafonról. Lóg a ruha, lógnak a divatbemutató modelljei. Szembeszállnak a lehetetlennel. Ha nem hiszi, hogy ez lehetséges, el ne menjen. "Téli tájat teremtünk a nyárban" - mondja magabiztosan Antalóczy Tímea szociológus, a program kitalálója, szervezője. Kézműves mesterségeket is tanulmányozhatni, s aztán építenek együtt egy nagy hajót, tíz méter hosszút, hat méter magast, három tonnásat, s ez majd színpad is lesz. És bizonyára ez is inogni fog. És alkotótábor, iparos bolt, ahol iparművészeti termékeket árulnak. Persze, hogy fogyjon a pénz! Mindemellett Bácskai Juli pszichoszínháza, ahol majd tutti, hogy elhitetik, milyen jó is itt lenni... Ne dőljön be nekik! Gyorsan álljon tovább! Még mielőtt megbánná.
Krétakör-vándorcirkusz - Monostorapáti
Hát itt meg az a baj, hogy nem lehet beférni. Pedig elég nagy ez a sátor, ezer személyes. És a cirkuszosok délelőttönként cirkusziskolát tartanak. Délután meg cirkuszműsor. Meg van itt koncert, Amorf Ördögök, Monory Andrásék, Krétakör színész-zenekar - meg a tömeg. Meg Jelenkorest, Nádas Péter is eljön, fiatal filmesbarátok, mint Pálffy György, Mundruczó Kornél, Török Ferenc friss filmjei, jó kényelmetlen padokon, cirkuszi sátorban! És ugyan a Krétakörösök épp itt temették el tavaly a Hazám, hazám című előadásukat, de képzeljék, nem volt nekik elég, idén folytatják, már most próbálják, Fekete ország lesz a címe, mint megtudom Gáspár Máté produkciós igazgatótól, és arról beszélnek majd, mi történt Magyarországon 2002 tavasza óta, mindehhez fölhasználnak többek közt például több száz WAP-sms-t, s még a zenét is a színészek írják, játsszák... És aki eljön ide, megérzi, milyen lenne, ha a Krétakörnek lenne állandó színháza. Milyen az, hogy együtt a csapat. Milyen jó együtt lenni velük... Jó, jó, na, tényleg érdekes dolgok történnek majd itt, de van kedvük tolongani ezért?
Futár a Futárban
Idén a Völgyfutár mellékleteként indul újra a Gyalogfutár, a pulai Bárka-Kikötô önálló lapja. Ebben a formájában az újság ugyanúgy szeretne egyszerre szerves része, de közben autonóm tagja is lenni a nagyobb egységnek, mint ahogy a színház is önálló köztársaságként jelenik meg programjaival a Völgyben. A Bárka "kapitánya", Bérczes Laci szerint ezt az újságot a jó értelemben vett amatôrizmus jellemzi, és arra törekednek idén is, hogy ez ne változzon meg. - Kedves és spontán, régi idôket idézô szellemben készült, szinte manufakturális módszerekkel. A Hajónapló Műhely nyolc-tíz tagja vett részt benne, húszhuszonöt év közötti hálózsákos egyetemisták, akik nálunk tanulnak kulturális újságírást. Tavaly, amikor napilapként próbáltuk működtetni, a szerkesztôség tagjai hajnalig írták az anyagokat, egész reggel fénymásoltak, és amikor már tetôtôl talpig csurom festékesek voltak, akkor reggel még motorral, biciklivel, gyalog a terjesztés gondja is rájuk hárult. Idén ebbôl feladunk valamit, hiszen egy korszerűbb rendszerbe simulunk bele, de talán sikerül majd el is különülnünk ezekkel az írásokkal. Terveink szerint szubjektív, egészen személyes hangulatú cikkek születnek - ahogy tavaly is-, amihez a témát fôképp a pulai programok szolgáltatják majd.
Stábfigurák
Az egy idôben több földrajzi helyen való lét problémája régóta izgatja az emberiséget. A Völgyben ezt a gondot már évek óta megoldja a fôvárosi Szent László Gimnázium diákjai által készített híradó, amelynek esténkénti vetítésein megnézhetjük, mirôl is maradtunk le az elôzô napon. Az utóbbi években Szentesrôl érkezô diákok is csatlakoztak hozzájuk, és így már szinte megszámlálhatatlan, hogy hány stáb kering kamerájával és mikrofonjával a Völgyben. Tanáruk, Papp László megerôsítette a véletlenül fülünkbe jutott hírt, hogy a nem kis létszámú apparátus a szentesi színjátszókkal együtt tanyázik majd a tíz nap alatt a csórompusztai bázison, és idén is, mint minden évben, Cili néni fôztjén élnek.
Mindjárt vége a stábnak, pedig még van két életem! - Fotó: Kassay Róbert
- Leköltöztetjük a budapesti gimnáziumból a számítógépeink nagy részét, és folyamatosan vágjuk és tömörítjük a videoanyagokat. Az összes kész filmünk megtekinthetô lesz a honlapunkon, amit egy régi diákunk,Vogel Kristóf fejlesztett.Dolgozunk a Taliándörögdrôl on-line közvetítô Völgyhíradónak is, de a saját összeállításunkat egészen biztosan levetítjük minden este Kapolcson. Jönnek újságíróink is, akik naponta szerkesztik a Magtárlapot. Ott lesz nagyon a szeren az egész!
Garancsi Ágnes