Bál, avagy a táncos mulatság
Tóth Ágnes Veronika
Hányféle módon lehet közelíteni a tánchoz? Mire valók a mozdulatok? A közelmúltban Bozsik Yvette három egymástól radikálisan eltérõ választ fogalmazott meg három darabjában. Sejthetjük persze, hogy a koreográfus - bár könnyedén felvillantja ezeket az új stílusjátékokat - egyik mellé sem teszi le kizárólagosan a voksát, hanem csupán könnyedén kísérletezik a kifejezési formákkal. Bál, avagy a táncos mulatság
Tóth Ágnes Veronika
Hányféle módon lehet közelíteni a tánchoz? Mire valók a mozdulatok? A közelmúltban Bozsik Yvette három egymástól radikálisan eltérő választ fogalmazott meg három darabjában. Sejthetjük persze, hogy a koreográfus - bár könnyedén felvillantja ezeket az új stílusjátékokat - egyik mellé sem teszi le kizárólagosan a voksát, hanem csupán könnyedén kísérletezik a kifejezési formákkal.
Talán az önismeret fejlesztésére való a tánc, annak bemutatására, hogy milyenek vagyunk igazán a maszkjaink mögött? A társas kapcsolataink valódi természetének szimbolikus kifejezésére? A koreográfus a Csoportterápiát erre az önismereti, kommunikációs és csapatépítő tréningeket idéző felfogásra építette fel, bepillantást engedve a társulat táncosainak privát szférájába is: elvékonyítva a próba és az előadás, a magánember és az előadóművész közötti szigorú határvonalat.
A Táncterápia egészen más szemléletet sugall. Mintha a koreográfus a test lehetséges határait feszegetné. Mire képes az emberi test? Mennyire ügyes, erős, hajlékony? A skála egy artistától a testi fogyatékkal élő szereplőkig ível (a táncosoknak be kell érniük a valahol a skála közepén elfoglalt helyükkel). És hogy Bozsik Yvette vajon egyenrangú szereplőkként dolgozik-e a darabjaiban rendre felbukkanó civilekkel, vagy csupán használja a testüket a hatás kedvéért - ez egyelőre nyitott kérdés. Amennyiben ez utóbbiról lenne szó, akkor egyre inkább a "különös" testek kiállítása következik majd ezek után. De ha nem, akkor a sokféleség megmutatását célzó törekvések hozzájárulhatnak a táncszínpadokon (és nem csak ott) a testek demokráciájához, az önreprezentáció alanyi jogának felismertetéséhez.
{kozep}Jelenet az előadásból - Dusa Gábor felvétele{/kozep}
A Bál, avagy a táncos mulatság megint új koreográfusi nézőpontot tükröz, az alkotó a társastáncok standard formavilágát variálja szellemes, groteszk, egyéni megoldásokkal. Táncosai, akik a Csoportterápiában köznapi halandóként, a Táncterápiában ügyes testgépezetként tűntek fel, most elsősorban komikus színészek.
Bozsik változata - eltérően ihletőjétől, Ettore Scola azonos című filmjétől és az abból készült vígszínházi előadástól - nélkülöz bármiféle szubjektív történelemszemléletet. Ez azért meglepő, mert a koreográfus nem nevezhető éppen apolitikusnak, a Kabaré, az Állatfarm vagy a János vitéz éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. Most viszont végigutazunk ugyan a XX. századon, de inkább a slágerek, a divat, a népszerű tánclépések, mint a politika hullámhosszán. Bozsik Yvette számára ez esetben a filmbeli keret válik a legfontosabbá, nevezzük akár bálnak, bulinak, vagy ami talán a koreográfiához leginkább illik: groteszk tornatermi táncmulatságnak.
A koreográfus, mint azt már többször is bebizonyította, nagyon jó érzékkel nyúl a tömegkultúrához, szellemesen használja fel, és élvezettel építi be darabjaiba. Sőt, ez esetben a banalitás, a giccs, az egynapos trendek, az olcsó, mégis mindenki által dudorászott dallamok, a járványszerűen terjedő frizuraőrületek nem csupán atmoszféráját, hanem szerves részét alkotják a koreográfiának. A politikai szálat kihagyva ugyanis a "készen kapott" mozgásanyag, a társas táncok lépéskombinációi és a táncestek sajátosan avítt, mégis örök rituáléja kerül a középpontba.
A Táncterápiának az absztrakt tánc felé hajló eltolódása után ez a darab ismét hangsúlyosan teátrális jellegű, a társulat táncosai jól ismert, jellegzetes figurák bőrébe bújnak: van köztük balek és szívtipró, végzet asszonya és szürke kis veréb. A hangulat tánciskolát idéz: a díszlet egyszerű, csupán egy lépcsős emelvény a háttérben, és rengeteg színes, kék, sárga, zöld, piros szék. A nők és a férfiak külön kupacban érkeznek, élénk, harsány ruhák és kiegészítők kavarognak a hatvanas-hetvenes évekből, csillogó zöld ing és babydoll-szerű nejloncsoda, szőke és fekete tupírozott parókák, op-art és neccharisnya, hátsó zsebből ráadásként kikandikáló műanyag fésű.
Szellemes, ahogy az egyes mozdulatokat áthatják az egyéni manírok, ahogy egy-egy standard tánclépés jellegzetessé válik. Ugyanaz a mozgássor teljesen átlényegül, ha két különböző pár táncolja: a vastag keretes szemüveg mögé bújtatott esetlen stréber és kedvesen kacsázó hölgyeménye boldog révületben esik egymás nyakába, míg más, felkapottabb hímecskék és partnereik kegyetlen közönnyel zavarják le a számot. Jó társulatvezetőként Bozsik testhezálló, játékos szerepeket válogat táncosainak. A koreográfia rafinériája, könnyed bája onnan adódik, hogy rengeteg variáció, árnyalat társulhat egyazon formához, sőt, akár a civil mozgássorok (például cigarettázás) is tánccá szerveződhetnek.
A csiricsáré seregből ketten kilógnak, egy melankolikus, eltévedt primadonna és egy takarító külsejű, alacsony férfi. Ők azok, akik inkább régi, levitézlett gazdái, mintsem vendégei a táncteremnek. A divattal a múlt iránti nosztalgia, a banalitással a tragikum, az adott korszak jellegzetességeivel az időtlenség áll szemben. A férfi és a nő egy régi kor ott maradt őrzői, akik számára még minden tánclépés vérre és nem málnaszörpre megy.
A Bálban Bozsik Yvette nem vállal és nem teljesít többet, mint a nézők szórakoztatását, megnevettetését. Egy kellemes hangulatú este, ennyi, és nem több. Unalom, feszengés nélkül. Ha valaki kevesli, csinálja utána.
Bál, avagy a táncos mulatság (Nemzeti Táncszínház)
Díszlet, fény: Pető József.
Jelmez: Bozóki Mara.
Koreográfusasszisztens: Blaskó Borbála.
Társastánc-konzultáns: Cortes Sebastian.
Koreográfus: Bozsik Yvette.
Szereplők: Zarnóczay Gizella, Blaskó Borbála, Fülöp Tímea, Halász Anna, Krausz Aliz, Lisztóczki Hajnalka, Sándor Éva, Gantner István, Cortes Sebastian, Gombai Szabolcs, Kalmár Attila, Tokai Tibor, Vati Tamás, Vislóczky Szabolcs.