III. Richárd a Tower autóparkolójában

Kísérlet a Nemzeti Színház Shakespeare-felújítása: sikerül-e szabadtéri elõadást átültetni zárt színházi körülményekre? Valló Péter 2002 nyarán, Szegeden megrendezett III. Richárdja módosított szereposztással áthurcolkodott a Nemzetibe. A színház technikai felszereltsége teljességében kihasznált.
szerzõ: M. G. P.

A sülylyeszthető színpadi utcákat, az emelhető-dönthető síkokat (a díszlettervezést is vállaló) Valló szaporán sétáltatja. Lifteznek helyszínek. Fölhúzódnak-lemerülnek hátterek. Ásító szakadékok megnyílnak a deszkákon. Vetítővászon a fenékfal: rajta az elmúlt XX. század híradófelvételei láthatóak dr. Allende gyermekorvos Chiléjétől a magyar Országgyűlés néhai híradóiig, Teleki Pál temetése meg a Vörös téri katonai szemle, udvari bál, a királyi testőrség archív anyagával. Melis László színházi kísérőzenéje muzikálisan fedi a gépezetek működésének zaját. Benedek Mari elegáns grafitszürke öltönyökbe és nagyestélyikbe öltöztette a társulatot. Egyazon ruhagyár nagyban felvásárolt árujába burkolja a Piros meg Fehér Rózsák hatalmi vetélkedését.



Mercedesek gördülnek be a színpadra. Riasztóan megkergetik a derék londoni polgárokat. A kigyújtott reflektorú gépkocsik a hatalom szorongató jelenlétét hivatottak közölni. A fenyegető autók úgy érkeznek meg hajnalban egy-egy főúr háza elé, mintha az ÁVH jönne letartóztatni és házkutatni. A kivégzéseket golfütőkkel hajtják végre, hogy a legújabbkor is hangsúlyozódjék a rendező lassanként mind hangsúlytalanabb kozmikus történelemszemléletében. Richard Loncraine angol filmrendező fasisztaellenes modernruhás, mozi-Richárdjának (1995) gyilkos értelmezése helyett Vallónál a történelem kizárólag dekoráció. A színpadot rendezi színész helyett. A szereplőgárda technikai kellék. A színészek java megértette dolgát: lépegető exkavátor vagy anyakirálynő-csavar lelkesedésével mondja Vas István fordítását. Új színházi közhelyek csoportosítása, zártláncú tévéközvetítések kivetítése, a beszédeknél tv-stáb színpadi alkalmatlankodása, új szövetekkel áthúzott színészek és a gépezetek működtetése helyett, színházban csak a gondolat lehet modern.

A színészben kifejeződő. Kulka modern trónbitorló. Jelenkori törekvő, ellenfeleit láb alól eltevő. Nem az ortopédiai járóka teszi azzá, nem is Benedek Mari ravasz öltönye, elálló ingnyaka és a ruha alatt viselt gyógyászati fűző. Richárd külső burkánál izgalmasabb Kulka fölényes játékossága, higgadt latolgatása aljasságok között, és amint feltarthatatlanul előretolat a nála butább, erőtlenebb megalkuvók között.

Monológjaihoz lefut a revüfüggöny. Rávetítődik Kulka arcának nagyközelije. Szobahangon sző terveket. Ironikusan kezeli a világot és önmagát. Személyisége súlya fölmenti a szavalati erőlködéstől. Középhangon tervez, elemez, átlát, szemrevételez. Nem a szörnyeteget hangsúlyozza teátrálisan. A hétköznapi aljasságot teszi ismerőssé, magával ragadóvá. Király Attila realista bénabalettként tervezte meg mozgását. Nehézkes járását. Önállósuló lábát. Néha csak pár cipője látszik a színpad szélén. Fölbukásai után sértetten riadt és bosszúszomjasan vizslatja: ki vette észre megalázott helyzetét. Lady Annával (Schell Judit) kusza, verekedve hempergő szeretkezési jelenetet állított be Király. Minden mozdulat kétértelmű. Vonzás-taszítás között ellenségesen megadó a hercegi, haszonleső liba. Kulka egy álló óra hoszszat uralja a színpadot. Méltó utóda az utolsó hazai (értékelhető) III. Richárdnak, Major Tamásnak. Bírja szusszal, vonzerővel, dikcióval, gondolattal, színészi tudással, ördögi kellemmel. Betölti a színpadot személyisége ereje. Azután - Brechttel szólva - "az ipari fellendülés áldozata" lesz. "A fürge béna�" A technika legyőzi a színpadon az embert. Legyőzi a címszereplőt. Lejátssza az ismert angol szerzőt.

Modernek az előadásban, vagyis a mai élet krónikásai: a két kerékpározó, kisipari bérgyilkos szakember, a lelkiismeret nélkülien derűs Szarvas József, és a vissza-visszariadó Újvári Zoltán. Spindler Béla (Lord Stanley) egyidejűleg elszánt szolgalélek, következményektől szepegő bátortalan, undorodva engedelmeskedik a hasznot hajtó hatalomnak. Kaszás Attila magabízón nagyképű Buckingham: elbizakodottságának lesz áldozta. Csankó Zoltán az Írnok monológjának második felét kortársi szenvedéllyel mondja. Gazsó György Hastingsként a húsosfazék körül óvatosan ólálkodó kisember ábrázolásával jeleskedik. Benedek Miklós méltóságteljes bábpolitikus, akinek széles mellénye csak a tv-kamerák előtt van. Marton Róbert Richmond grófja, a majdani IV. Henrik a záróképben átveszi Kulka helyét egy fénykörben. Belesántul a győzelembe. És Richárd dongalábain elbiceg a szín mélye felé, azzal a magvas újdonsággal, hogy Nie kommt ein besseres nach. A rendszerváltás csupán csöbörből vödörbe kerített.

Népszabadság - M. G. P. - 2004. november 8.