Újra indul a Bárka Filmklub

Tarkovszkij, Bergman és Buñuel után Orson Welles nyolc filmjét vetíti le a Bárka Színház, - filmklubjának keretein - belül a Bárka Stúdiójában. A filmek után meghívott elõadók osztják meg gondolataikat az alkotásokról. A sorozat 2004 november 23 - án indul.

ORSON WELLES SOROZAT

November 23. (kedd) 18 óra
ARANYPOLGÁR (1941) Citizen Kane
Elõadó: Gelencsér Gábor


"...sokkal több, mint egy szép film vagy egy lebilincselő show. Egy olyan művészeti terület erejét tárja fel, amely alig-alig kezdte lehetőségei vizsgálatát. A szakkönyvek 1941 kiemelkedő műveként fog szerepelni. Ugyanakkor valószínűleg egy korszak kezdetét is jelzi."(New York Herald Tribune, 1941.)


Aranypolgár


***


December 7. (kedd) 18 óra
A CSODÁLATOS AMBERSONOK (1942) The Magnificent Ambersons
Elõadó:



A film egy gazdag család történetét meséli el, amely a déli államok egyik kisvárosában él, s amelynek a társadalomban való felsőbbrendűségét egyre inkább veszélyeztetik az Európából és Észak-Amerikából beáramló ipari kezdeményezések. A csodálatos Ambersonokban a halál a dráma központi magva, szinte szimbóluma egy nagy család, egy társadalmi osztály eltűnésének. Isabella halálát, aki nem láthatta viszont Morgant, minden átmenet nélkül, szinte brutálisan követi George nagyapjának, Amberson őrnagynak a haláltusája, aki mint a család feje, felelős George neveltetéséért. George Amberson vad, egocentrikus, "kane"-i alkat, akiben magának Wellesnek a vonásai is megtalálhatók.


A csodálatos Ambersonok

***

December 14. (kedd) 18 óra
AZ ÓRA KÖRBEJÁR (1944) The Stranger
Elõadó:

"... ez a legrosszabb filmem. Semmi sincs benne belőlem. John Huston átdolgozta a forgatókönyvet, azért forgattam le a filmet, hogy megmutassam: vagyok olyan jó rendező, mint bárki más. Bár a film egyáltalán nem érdekelt, nem csináltam cinikusan, sőt: minden tőlem telhetőt megpróbáltam. Az egyetlen, amit valóban szeretek a filmben, az apró eseméynek sora, a város és a gyógyszerész rajza." (Orson Welles)


Az óra körbejár


***


A SANGHAI ASSZONY (1945) The Lady from Shanghai
Elõadó:

Története nincs tökéletesen felépítve, A sanghaji asszony mégis olyan cselekményt mutat, amelyben az erők nem a felszínen, hanem valahol a mélyben húzódnak. Ami számít, az a szereplők viszonya egymáshoz, s főként szimbolikus morális jelentésük. Ezek a wellesi etika leglényegibb rögeszméiről tanúskodnak: mindenekelőtt a különösképpen jelenkori érzékenységről azzal kapcsolatban, hogy szabadon választhatjuk-e a jót vagy a rosszat. (André Bazin)


A sanghaji asszony


***


MACBETH (1947) Macbeth
Elõadó:

A szereposztás néhány egyenetlensége ellenére a Macbeth különlegesen lebilincselő mű, shakespeare-i és színházi szempontból legalább annyira, mint filmművészeti szempontból. A tudatosan vállalt szegénység, a markáns eszközök, a felvállalt színpadiasság, a kosztümök nevetséges barbársága, a papírmasé díszletek kemény stílusa s a világítás meghökkentette a kritikusokat. (André Bazin)

Macbeth


***



OTHELLO (1952) Othello
Elõadó:

Bizonyos, hogy az Othello egyike Welles legkarakterisztikusabb és legszemélyesebb filmjeinek, stílusa szempontjából pedig a leginkább ellentétes az Aranyolgárral és a Macbethtel is. Az Othelloban a mesterségesség a nyílt színre helyeződik, és egészében természeti anyagokból kiindulva teremtődik újjá. Az Othello a szabad ég alatt játszódik, de mégsem a természetben. A falak, a folyosók, a boltívek csak visszaverik, visszatükrözik, megsokszorozzák - akár a tükrök - a tragédia szövegének ékességét. (André Bazin)


Othello

***

A GONOSZ ÉRINTÉSE (1957) Touch of Evil
Elõadó:

Alapkérdéseit tekintve A gonosz érintése - bűnügyi jellege ellenére - Welles fő művének tűnik. A forgatókönyvben egymással szemben áll egy öreg, rossz hírű felügyelő, aki meg van győződve a gyanúsított bűnösségéről, és egy fiatal tökéletes munkatársa, aki megpróbálja legyőzni. Ami a rendezést illeti, A gonosz érintése szintén nem elhanyagolhatóbb Welles egyéb filmjeinél. A film vágása sajátosan szédítő; az állandóan mozgó szereplők gyorsasága a kép belsejében rárakódik a montázs gyorsaságára, amely szintén állandó mozgásban van. (André Bazin)


A gonosz érintése

***


A PER (1962) The Trial
Elõadó:

"A per a legjobb film - mai megítélésem szerint -, amit valaha készítettem. Az ember csak akkor ismétli önmagát, ha fáradt, s én nem voltam az. Nagyon boldog voltam, amikor A pert rendeztem... Kafka írása remekmű. Azok közül való, amelyek legjobban fejezik ki a saját korukat. A történetet viszont átültettem 1962-be. Egy nagyon aktuális rémálmot, lidércnyomást akartam megjeleníteni a rendőrségről, a bürokráciáról, a gépezet hatalmáról, az egyén elnyomásáról a modern társadalomban." (Orson Welles)



A per

***

A további vetítések időpontjai és az elõadók még szervezés alatt.