Mûsorváltozás a Katonában!

A nagy érdeklõdésre való tekintettel - a kiadott mûsortól eltérõen - 2004. december 15-én is lesz Puntila úr és a szolgája, Matti. December 17-én és 18-án bemutató elõtti Médeia elõadások lesznek.

A november 24-i Koccanás elõadás elmarad. Az aznapra szóló jegyek december 6-ra, hétfõre érvényesek, vagy december 2-ig visszaválthatók a színház jegypénztárában.

December 19-én tartandó következő bemutatójára készül a Katona társulata: október eleje óta egy klasszikus görög drámát próbálnak a színészek, Zsámbéki Gábor rendező irányításával. Euripidész Médeiája a férj hűtlenségét elfogadni képtelen és ezért bosszút álló asszony története. A címszerepet a Katona népszerű fiatal színésznője, Fullajtár Andrea játssza, férjét, Iaszónt Máté Gábor. Az Euripidész-szöveget az egyik legkiválóbb magyar költőnő, Rakovszky Zsuzsa újrafordította, kötetlenebb formában, mai nyelven.


Euripidész

Médeia



A próbán készült fotót
Koncz Zsuzsa készítette


szereplők:

Médeia - Fullajtár Andrea
Iason - Máté Gábor
Kreon - Bezerédi Zoltán
Dajka - Szirtes Ági
Nevelő - Szacsvay László
Aigeus - Elek Ferenc
1. nő - Bodnár Erika
2. nő - Pelsőczy Réka
3. nő - Tóth Anita
Hírnök - Hajduk Károly
Gyerekek - xxx


Díszlet - Khell Csörsz m.v.
Jelmez - Szakács Györgyi m.v.
Zeneszerző - Dargay Marcell m.v.
Dramaturg - Fodor Géza, Ungár Júlia
Rendezőasszisztens - Tiwald György
Rendező - Zsámbéki Gábor

bemutató: 2004. december 19.

Euripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ez fejtette ki a legnagyobb hatást a drámatörténetben, ennek témáját dolgozták fel a legtöbbször. Euripidész sok darabjának középpontjában áll a pusztító női szenvedély. A szerelemtől, féltékenységtől gyötört asszonyszív foglalkoztatja. A dráma- és színháztörténetben szintén nagy szerepet játszó Phaidra mellet, a legdöbbenetesebb nőalakja éppen a férje hűtlenségét nemcsak vetélytársának, hanem gyermekeiknek a megölésével is megbosszuló Médeia - értelmét legyőző indulatával, belső meghasonlottságával és harcával, szörnyű cseleivel, sárkányfogatával, amelyen démonikusan elszáll.

Egy görög tragédia történeti szellemű megidézésének a színházban nincsen értelme. Különösen nem egy olyan tragédia esetében, amelynek problémája ma is forró és véresen érvényes. A Médeiában Euripidész hatalmas feszültségeket és vulkanikus erőket kötött meg a klasszikus tragédia formájával. Ez a forma, és különösen a klasszikus nyelvi stílus, az antik retorika ma már némileg eltávolítja, lehűti a darab elementáris voltát. Ezért célszerűnek látszott az Euripidész-szöveg menetét követve, de kötetlenebb formában és mai nyelven újrafogalmazni a drámát, s ezt a mai magyar költők egyik legkiválóbbja, Rakovszky Zsuzsa tette meg, nagy empátiával, modern költőiséggel.

Egy színházi bemutató mindig kockázatos kísérlet - egy görög tragédiáé kiváltképpen az. Zsámbéki Gábor rendezése, a címszereplő, Fullajtár Andrea és a produkció minden alkotójának és résztvevőjének munkája remélhetőleg igazolni fogja: Euripidész sok ma alkotó színműírónál is inkább kortársunk.



süti beállítások módosítása