Az a perc...

Karády-dalok csokrát énekli Egri Márta a Thália Új Stúdiójában. Illetõleg nem énekeli, hanem színészileg elõadja a ravaszul sorba szervezett érzékien érzelmes sanzonokat. Nem ária- és dalest. Nem retró-halmaz. Sem énekes képeslapok a II. Világháború idejébõl. Elmésen duplafedelû színházi este.
szerzõ: MGP
forrás:
Kapcsolódó fórum >>

Karády-dalok csokrát énekli Egri Márta a Thália Új Stúdiójában. Illetőleg nem énekeli, hanem színészileg előadja a ravaszul sorba szervezett érzékien érzelmes sanzonokat. Nem ária- és dalest. Nem retró-halmaz. Sem énekes képeslapok a II. Világháború idejéből. Elmésen duplafedelű színházi este.

Nemlaha György egyszemélyes színház-filmtörténeti-szórakoztatóipari intézmény. A két háború közti aljaművészet tudós ismerője és gyűjtője szerepel konzultánsként a műsorcédulákon. Ő irányította a keresést kottatárakban a hajdani könnyfakasztó giccsek kazalba szervezéséhez.

Egri Márta nem utánozza Karády Katalint. Paródiát sem csinál az örökzöld giccsekből. Finoman tartózkodó. Előkelően visszafogottsággal lelket lehel a dalokba. Igazi drámai gyöngyöket hoz föl a giccsek alól. Estje a női lélekről kidolgozott színészi tanulmány. Olyan érzékenyen írja el egy érett asszony vágyódásait, szenvedéseit, szenvedélyeit, szakításait, kibéküléseit, mintha egy megzenésített Zilahy Lajos regény volna a szobaszínházi előadás tárgya.

Fényes Szabolcs (Mindig az a legszebb perc, mit meg nem ád az élet...), Buday Dénes - Babay József (Várlak, egyszer újra visszavárlak, Szomjas a szám, Egy szív megáll), Malcsiner Béla (Hiába menekülsz, hiába futsz), Papír Viktor - Szepes Mária Orsi Mária néven (Ne kérdezd, ki voltam), Sokkal jobban szeretlek, mint máskor, A kettőnk életét, Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én, Egyszer csak mindennek vége lesz majd, Május éjszakán, Sándor Jenő (Nincs kegyelem) egymásba fűzve hangzanak el. És a giccsek telítődnek igazsággal. A könnyű dalok érzelmi mélységet kapnak. Hitelesítődnek őszinte asszonyi mondanivalóval.

Egri Márta (54) kinőtt a színészt-szürkítő naivaszerepekből. Abbahagyhatta az egy kaptafára szabott, személyiségét eltakaró kisleány szerepkört. Szép, érett színésszé gazdagodott. Mind jobban hasonlít édesanyjára, a hosszan gyönyörű és bájos Náray Terire. Mamája arcával, de saját érzelmi életrajzával, megszenvedett, kikínlódott szerelmi ismereteivel, szikár és pontos szakmai vértezetben magához bilincseli a néző szemét, fülét és érzelmeit. A produkció nyáron érlelődött a szentendrei MűvészetMalomban. Késő őszre beköltözött a Nagymező utcába Balla Margit díszletjelzései közé. A szalongarnitúra asztalán két porcolány hattyú jelképezi a szárnyaló szerelmet. Egri időnként kézbe veszi és partnerével, a magas homlokú, magas tenoron megszólaló, öltönyös-mellényes-nyakkendős Mertz Tiborral gyermekien reptetik a szerelmi szimbólumokat. A két szereplő ruháját a színésznő anyányi leánya, Kiss Kovács Panka ízléssel tervezte meg. Bodor Johanna állította be a színészi mozgásokat, a szerelmes táncokat, az érzékenyen kísérő Silló István zongoristát is a játékba bevonó minimál-gesztusokat. Almási Tóth András tapintatos rendezése engedi a két színész őszinte eleganciáját kiteljesedni, s igen finom komikus ellenpontokkal egyensúlyozza ki az érzelmi ragacs-közeli estét. A nézők felszabadult nevetéssel nyerik vissza intellektuális fölényüket...Leplezhetik meghatottságukat, valamint elfojthatatlan szomjas igényünket a búsongó dalok iránt. Nyíltan szerethetjük a színésznő jólneveltsége mögé rejtett lángoló erotikát, és a kopaszodó férfi komikus önzését.

Röviden: magával ragad a giccs, ha mögötte művészi komolyság és érzelmi tartalék halmozódik föl.

szerző: MGP
forrás:
Kapcsolódó fórum >>