Sibylle Berg: HELGE ÉLETE (Helges Leben)
Emberélet só
fordította: Szilágyi Mária
NYILVÁNOS FŐPRÓBA: JANUÁR 13.
BEMUTATÓ: JANUÁR 14. (19.30-KOR)
További előadások: január 16., 19., 20.
HELGE APJA: Kardos Róbert
HELGE ANYJA, LÁNY, ÁPOLÓNŐ:Spolarics Andrea
HELGE FÉLELME: Seress Zoltán
TINA: Szorcsik Kriszta
TINA FÉLELME: Mezei Kinga
ISTEN ASSZONY: Varjú Olga
HALÁL: Egyed Attila
TAPÍR: Ollé Erik
ŐZ: Varga Anikó
Zeneszerző: Monori András m.v.
Díszlet- és Jelmeztervező: Gadus Erika m.v.
Színpadi mozgás: Nagypál Gábor
Dramaturg: Gyarmati Kata
Asszisztens: Kiss Réka Judit
Ügyelő: Sumonyi Gizi
Súgó/Korrepetitor: Stern Kata
Rendező: Czajlik József
---------------------------
A szerző
Sibylle Berg 1962-ben született Weimarban. Egy ideig bábjátékos volt, majd artistaképzőbe járt, volt lexikoneladó, állatpreparátor, tehergépkocsi-vezető... Jelenleg Svájcban él. A Helge élete első színdarabja, mely abszolút közönségsiker lett: számtalan színház bemutatta a német nyelvterületen, több nyelvre lefordították.
A történet
A darab 2004-ben játszódik. Emberek már nincsenek, az állatok átvették az uralmat a ’majmok bolygóján’. Isten még van, az állatok szórakoztatására képes rövid időre emberi életet teremteni, például egy színházi előadás erejéig. Szórakoztató művész, akárcsak a halál. Most épp egy tapír és nagyon attraktív őzike barátnője felkérésének tesz eleget, akik esti szórakozásként egy emberéletet szeretnének látni, a születéstől a halálig.
Isten asszony Helge életét mutatja be nekik. Helge egy szállítmányozási cégnél alkalmazásban levő férfi és egy női lap szerkesztőjének gyereke. Helgét állandóan egy titokzatos ügynökféle kíséri: a félelme. Nehéz gyerekkor után rövid ideig nagyon sikeres PR-menedzser. Aztán harmincévesen leselejtezik. Helge egyetlen társa egész életében a félelme marad... (Szilágyi Mária)
A rendező
Izgalmasnak találom azt a világot, ahová Berg vezet bennünket, mely nem csupán közhelyek szintjén, de valóságosan is embertelen, hiszen mi, mint faj már e Berg-i világban nem létezünk, vagy legalábbis nem mi vagyunk a főemlősök.
Számomra ez a fajta létállapot a lehető legtalálóbban folytatja azt az egyes rendezéseimen átívelő alkotói filozófiát, melynek utolsó állomásakor (Gombrowicz: Operett) az emberi látszatvilágot alkotó értékek szertefoszlottak, végállapotba kerültek - és mégis reményt hagytak valamire, valamilyen létezhetőségre, mely értéket teremthet magának. Azt a munkát megelőzően pedig a vakhitből vezérelt embertelen, tudatlan ember fordult ki önnön árnyékából, hogy aztán hétköznapiságában végül örömét, emberségét, megválthatóságot lelje (Slobodzianek: Ilja próféta).
Czajlik József - rendező