Sardaffass, a hímboszorkány

Jótékonysági akció a beregszászi színház javára

Mint ismeretes, a Független Magyar Mûvészeti Alapítvány civil kezdeményezést indított a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház tíz éve romos épületének felépítésére. Március 1-én a Bárka Színház Vívótermében lép fel a beregszászi együttes, Sardafass, a hímboszorkány címû elõadásukkal. Az est bevétele a beregszászi színházat szolgálja majd.

Mint ismeretes, a Független Magyar Művészeti Alapítvány civil kezdeményezést indított a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház tíz éve romos épületének felépítésére. Március 1-én a Bárka Színház Vívótermében lép fel a beregszászi együttes, Sardafass, a hímboszorkány című előadásukkal. Az est bevétele a beregszászi színházat szolgálja majd.



Szelené titokzatos körülmények között Pántól fogant torzszülött fiának, Sardaffassnak a története az előadás. Írásonkívülisége, saját testi különbözősége, és a születésére magyarázatot találó történetek szövevényében egyre különösebb gyógyító, vajákos képességeket fedez fel magának, ami azonban nem segíti abban, hogy az emberek elfogadják különbözőségét, sőt, egyre számkivetettebb üldözötté válik saját környezetében. Végül már csak egyetlen dolog foglalkoztatja: hogyan, milyen Tettet véghezvive kerülhetne be az Írásba.

A mítikus alap a költő újrafogalmazásában álmítoszt szül, furcsa hangulatokkal, fantasztikus helyszínekkel, igazi nagy szenvedélyekkel, titkokkal és humorral.
Az előadás a táncszínházi és prózai színházi elemeknek nem a szokványos együttes illusztrálását szolgáló párhuzamba állítása, hanem kísérlet a kétféle eszköz ötvözésére.

A darab egy fiatal vajdasági magyar költő és zeneszerző, Verebes Ernő műve, aki közreműködőként is részt vesz az előadás létrehozásában. A több verseskötetet megjelentetett szerző egyik elbeszélő költeménye alapján készült el a színpadi változat, melynek zenéjét is ő írta.

A szerző írja darabjáról: ... hogyan találhatja meg helyét egy kitalált hős, más, olyan szereplők között, akik szintén a képzelet szüleményei, de már benne foglaltatnak az Írásban: a mitológiában, vagy éppen a Révai lexikon meséket idéző lidércalakjai között? A napjainkban már izzadságszagú valóságként szabadalmaztatott fikció úgy él a képzelet leleményességével, ahogy egyes hősök a mi reálisnak vélt létünket befolyásolják azzal, hogy tudatalattinkban ágyaztak meg maguknak s mi néha az ő tüsszentésükre ébredünk. Sardaffass, a hímboszorkány, a régmúltban kitalált mitológiai alakok között (Szeléné, Pán, Hliodárszásza, Buttadeus) még idegen, hisz egy egészen friss, ma kiötlött legenda hőse. Helyét keresi valamilyen Írásban, bizonyítani szeretne, akár mindenki más, éljen itt vagy ott, határokon kívül vagy belül. S hogy mindez sikerül-e - a darabban vagy azon kívül - egy, a Faust-legendán is átívelő, egészen a ma középkoráig húzódó, immár létező hímboszorkánynak s társainak tánc-regéje során derül ki. Sardaffass, egy hős parafrázisa, az alkotógárda, a táncosok, színészek között járkált végig a próbák során. Most is ott van, mert ő a "véres kaland". Mert itt van otthon. Szintén az ő szájából hallottam nemrég: "Ahol a batyuban is a határ van, ott az őshazában vagyok."

Az előadás különlegessége, hogy szereplői a beregszászi színház társulatának színészei és a Közép - Európa Táncszínház művészei . A megvalósításban azonban nem válik szét az előadás csak színészként és csak táncosként közreműködőkre, hanem a kétféle eszköztár szerves kapcsolatának megtalálása a cél. Az előadás rendezője Vidnyánszky Attila, a beregszászi színház főrendezője, koreográfusa pedig Szögi Csaba, a budapesti Közép-Európa Táncszínház vezetője. Díszlettervezője felvidéki, szerzője és zenei közreműködői vajdaságiak. Esély teremtődik tehát újra arra, hogy a színházi nyelv más-más ízeit hordozó művészek közös útkeresése olyan előadást szüljön, amely érdemes a figyelemre.