Barry Dave a magyar és finn nyelvek kapcsolatáról

"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erömmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. A színházban, ahol két estét töltöttem, az idegen szavak áradatát nemcsak közönyös zajként engedtem magamra hatni. Tölem telhetöleg figyeltem, amint zenét hallgatunk, vagy helyesebben, amint a vakember végigtapogat egy érmet, hogy legfinomabb körvonalait is megkülönböztesse.

"Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erömmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. A színházban, ahol két estét töltöttem, az idegen szavak áradatát nemcsak közönyös zajként engedtem magamra hatni. Tölem telhetöleg figyeltem, amint zenét hallgatunk, vagy helyesebben, amint a vakember végigtapogat egy érmet, hogy legfinomabb körvonalait is megkülönböztesse.

Aztán, mivel jól tudtam, hogy nyelvészeti atyafiság füzi össze a finn meg a magyar nyelvet, emlékezetembe idéztem egyik hasonló kísérletemet, melyet Helsinkiben tettem, s próbáltam rájönni, vajon ez a nyelvészeti rokonság megnyilatkozik-e az én fülemnek érezhetö hasonlóság által. Be kell vallanom, hogy ilyesmit nem észleltem. A két nyelv zenéje külsöleg meröben másnak tetszett.

A finn nyelvnek van valami sajátos varázsa: állandóan cseng, mint a drágaköfüzér, melyet egy kéz mozgat a mellen, vagy a fürge csermely, mely kavicsokat görget. Csillingelésében van valami semmihez hasonlítható frisseség. Minden nyelv közül, melyet hallottam, a finn nyel érzékelteti meg leginkább a gyermekkor kellemét, egy ösi tavaszi ünnep vidámságát.

Ezzel ellentétben úgy éreztem, hogy a magyar nyelv csupa erö. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias. Az önök szótagjaiban van valami az izmok kemény nekiduzzadásából, néha rekedt és rövid lihegés emeli fel öket, amint a szilaj indulat felemeli a mellkast."


(21 47 145 - Nyelvtan-nyelvmüvelés 306-321 o.)

Barry Dave

süti beállítások módosítása