M.G.P: Mesemusical gyerekeknek A Szépség és a Szörnyeteg. Naponta matinén és esti elõadáson. Hogy mást ne mondjak: már a júliusi jegyeket árusítja a pénztár. Gyermekmese a Budapesti Operettben.
Meskete, amit esténként felnőttek ámulnak végig a szerelem megváltó ereje végett. És azért, mert egy Broadway-musical megy teljes üzemi fegyverzetben, ahol a főszereplőkkel egyenrangú, ha nem fontosabb személy az ügyelő, aki kezében tartja esténként a lebonyolítás hadműveletét. (A főszereplők csereszabatosak. A feltehetően elnyúló széria miatt is szükséges tehermentesíteni őket.) Nem váltogatható azonban az ügyelő, a színpadmester, a világosítók, a díszletmunkások (időnként jelmezben is), a kellékesek, bútorosok, vagyis az egész színházi ügymenet, a teljes üzem, ahogyan az ügyelők suttogják mikrofonba finálékor: egész világ a színpadra! Az egész Nagymező utcai világ a színpadon mutatkozik: a szcenikus (Rózsa István és Lőrincz Sándor), a látvány hatások csudáinak megszervezője (David Merlini), az akció-rendező (Gulyás Kiss Zoltán), a jelmeztervező (Túri Erzsébet), a zenei vezető és karmester Silló István, a karigazgató Kéringer László, és a táncok családi figurának megtervezője Duda Éva, a mozgástervező Ernst Árpád, mindazok, akik Kerényi Miklós Gábor (szöveg), Somogyi Szilárd (dalszövegek) színpadi alapanyagát elősegítik látvánnyá, szakadatlan mozgássá, színpadi történéssé, csudákká a Musical Ensemble, a Pesti Broadway Stúdió növendékei, a színház énekkara és zenekara közreműködésével Bőhm György tábornoki utasításai nyomán. Szereplők is vannak az előadásban: Szinetár Dóra(Szépség), Homonnay Zsolt (Szörny), Imre Sebastian (Gaston), Mészáros Árpád Zsolt (szolgája), Bereczki Zoltán (gyertyatartó), Földes Tamás (falióra), Molnár Piroska pedig herendi teáskannát alakít kiskorú partnerével Rónai András teáscsészével. Siménfalvy Ágota egy komódba szorult énekesnő.
A Szépség és a Szörnyeteg (The Beauty and the Beast) a Budapesti tavaszi Fesztivál egyik ünnepi bemutatója volt. Alan Menken (zene), Howard Ashman and Tim Rice (dalszövegek), Linda Woolverton (librettó) írta musical korábban kezdődött még annál is, hogy a 46-ik utcai Lunt-Fontanne Theatre bemutatta (1996. április 18-án) Robert Jess Roth rendezésében, Matt West táncaival, Stanley Meyer díszleteivel, Ann Hould-Ward jelmezeivel, Michael Kosarin vezényletével. A világítást Natasha Katz tervezte, Jim Steinmeyer az illuzionista trükköket. A premier címszereplői: Susan Egan és Terrence Mann. A mese szórakoztatóipari életrajza elnyúlóbb.
1991-ben Gary Trousdale és Kirk Wise rendezte a rajzfilmváltozatot Alan Menken (a Rémségek kicsiny boltja komponistájának) muzsikájával. 1987-1990 között a CBS tv-sorozatát sugározzák. 1996-ban az amerikai tv filmet forgatott jégrevü-változatából. 1997-ben David Nixon koreográfiájával balett készül belőle Bizet, Britten, Debussy, Fauré, Honegger, Poulenc és Saint-Saëns zenékkel.
A történet korábbról indul. Gianbattista Basile kétkötetes mesegyűjteménye (Il Pentamerone) megjelenik Nápolyban (1634-1636). 1674-ben meséskönyvét lefordítják angolra. Straparola Tizenhárom legszebb éjszaka (Le Tredici Piacevolissime Notti, 1550, 1553) nem kifejezetten gyermekeknek szóló történetek. A szóbéli hagyományok útján terjedő mesék válogatása. Az egyik legelső európai népmesegyűjtemény. Az 1585-ben megjelent francia fordítása hatott Charles Perraultra, aki a legtöbb híres mesét végérvényes formába öntötte.
1756-ban Jeanne Marie Le Prince de Beaumont négykötetes Gyermekmagazinjában átformálja a mesét. Ebből azután La Belle et la bęte címmel (1946) Jean Cocteau szűr-barokk filmet forgatott Josette Day és Jean Marais címszereplésével. Bérard, René Moulaert és Lucien Carré fantasztikus díszleteivel. A falusi környezet a flamand Vermeer festményeinek modorában épült meg, a kastély falából meztelen férfikarok nyújtották a fáklyákat, a szörny maszkja mind Christian Bérard keze nyomát viseli magán.
Juraj Herz 1978-ban újraforgatta a szlovák hegyek között népmeseként. Szájról-szájra, kézről-kézre, írótollról számítógépre, filmről színpadra bejárta a világot. Most a Nagymező utcában a szórakoztató nagyipar kiesztergált és minden pillanatot-hatáselemet kiszámított gépezeteket olajozottan és elámítóan szuperál.
szerő: M.G.P. forrás: Magyar Színházi Portál (www.szinhaz.hu)