Emma, drága Emma! És kedves Ingrid, no és kedves Urak: Charles, Richard, Terence! Üdv abból az alkalomból, hogy ismét eljöttetek a magyarokhoz és sikerült a műfaj és a korszak közepébe kerülni!
Megengedtek egy apróságot: a honlapotokon viszont más van, az se rossz...
http://www.londonbaroque.com/
Concerts in 2009 Jul 4 Gulya (H)
Tovább itt most nem is részletezném ezt a betűjátékot, hiszen csak az y van rossz helyen - és ez semmiben nem csorbítja híreteket a világban...
A koncert elbűvölt. A saját zeném annak idején lanttal volt divatos..., ez a jó kis vonósnégyes vagy inkább trió és csembaló elragadóan szólt. Az együtthangolódás Emmával külön élmény volt nekem. Olyanok voltatok, mint ahogy elképzeltem és tudom is: a király előtt, vagy egy lord és családja jelenlétében így lehet az érzéseinket tolmácsolni. Más ez, mint a Globe, ahol hangosan üvöltöztünk, hogy hallják az emeleten is a legújabb ármányról szóló drámát.
Úgy éreztem, a közönségre nem lehetett panasz: lelkes és értő hallgatóitok dugig megtöltötték ezt a furcsa, nagy termet, ahol borús hangulatú és a nehéz sorsúakról sokat sejtető festmények vannak. A festő, Kohán György ennek a vidéknek a szószólója. Nem volt egyszerű a mi csillogó barokk zenénkkel versenyre kelni.
És ahogy dukál, este nagy buli volt, sok vendéggel, akik mind énekeltek, táncoltak. Csakhogy a szomszédban, a kedvenc helyemen, a gyulai Várszínházban ment épp a darabom. Végre nem esett, és nem fújt, szóval minden úgy történt, ahogy egy színházigazgató, meg a rendező kívánja, a szerzőről most itt nem is beszélve, röviden: Ahogy tetszik... És akkor, az előadás édes-vegyes szövegei és zenéi közé berobbant a lakodalmas. Összekeveredtek a hangok, pedig hát amúgy sem egyszerű az én kis mesém. Lett nagy háborgás és rendcsinálás, a Várból a várárok másik oldalán lévő hotelba futottak az üzenettel: csendet kérünk, előadás van...Mi eközben Kohán képei között hallgattuk Jankins, Händel, Purcell, és a többiek zenéjét. Nagy szellemek találkoztak.
És még meg is hosszabbítottuk az együttlétet, mert aláírást kértek a hallgatóság tagjai, akik valami kis korongot, meg képet nyújtottak felétek. Legközelebb rákérdezek, mi volt az...addig marad a zene, veletek és köszönet érte.
Ez a piros pull-over viseletű férfiú pedig nem más, mint az én német barátom, Dr. Rainer Wiertz, aki a Neuss-i Shakespeare Fesztivált igazgatja.
A Shakespeare-network tagja ő is: színháza igazi különlegesség, a Globe kicsinyített mása, 500 férőhellyel. Csak nyáron játszanak, épp most lett végem náluk, hát ideruccant tapasztalatot szerezni. A London Baroque is régi barátja.
A hét vége viharok és nyugalom változásában telt. A sárgabarack érik és árulják is, ha nem esik...sbarack
Az esti vihar ellenére telt házas volt a magyar Fringen győztes Kompánia Othello-előadása. Ennyi mozgás után nem vártak sokat és egy órával korábban kezdődött a koncertjük, de ez sem volt akadály: taps, jazz, siker. ha,ha,hal,hal.
Olvastam a patrióta étlapján a Kőrösi halászlevet ajánlják. Csak nem...?
Tovább az eredeti cikkhez >>>
Wilmos naplója és fotók: Ránki Júlia
Forrás: Shakespeare Fesztivál
*********
Shakespeare Fesztivál - PROGRAM
(kattintson ide >>>)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.