Még mielőtt valaki az alcím alapján a női idomokra asszociálna, szögezzük le: ez a darab a viszonyokról szól. Egy zseni harcáról a világgal, és egy másik zseni küzdelméről a harc ellen. A békéscsabai bemutató mindkét életvonalat felrajzolja, Piaf görbéje és Dietrich egyenese talán a végtelenben találkozhat újra.
A Békés Megyei Jókai Színház kortárs magyar évadjának záróakkordjaként tűzte a Stúdiószínház műsorára Pataki Éva művét. A mű kiválasztásába bizonyára belejátszott, hogy nincs hiány fiatal és tehetséges színésznőkből a Viharsarokban. A rendező Tege Antal szintén a fiatal-felnőtt korosztályt jeleníti meg a társulatban és jó szemmel választott két főszereplőt a zenés darabhoz. Kara Tünde egyszerűen tökéletesen alakít egy tökéletesnek ábrázolt nőt.
Dietrich ikon mivolta, a maga korában frivolnak számító (bi)szexualitása, mind-mind a legapróbb gesztusig lebontva-feldolgozva köszön vissza a színpadról, nincs kérdés, pont. Tarsoly Krisztina sokkal összetettebb feladatra vállalkozott Piaf karakterében. A huszonéves Piaf már jól ismerte a francia bordélyok világát innen állt fel a színpadra, erről a táptalajról lett világsztár, keresve a mindent elégető-lángoló szerelmet élete végeztéig.
Tarsoly Krisztina igen jól ábrázolja a szélsőségeket Edith Piaf személyiségében. Biztonsággal kalauzol minket végig a művész jellemfejlődésének és romlásának hullámzó szakaszain, miközben hősiesen megküzd Piaf utánozhatatlan énekstílusával is, pedig a francia és a magyar nyelv közti különbség nem teszi könnyűvé a teljes azonosulást. Így előfordul, hogy csak a dal érzelmi hátterét megértve maradunk annak hatása alatt, de a fenségest a komikustól elválasztó hajszálra láthatóan figyeltek a produkció létrehozói.
A zenei kísérettel Gulyás Levente hibátlanul teszi élővé a produkciót, míg az összes férfi szeplőt Csomós Lajos jeleníti meg a deszkákon, bravúrral, elegánsan körbejátszva a két főszereplőt. Bányai Ágota két szerepben lép elénk, mint Piaf testvére és mint ápolónő.
Amikor Piaf temetésén átadja az elhalt üzenetét Marlene Dietrichnek, az alighanem mottója lehetne ennek a darabnak, de ezért már tessenek színházba menni. Az idő nem csak azért fog jót tenni ennek az előadásnak, mert csiszolódnak az alakítások, hanem azért is, mert a fiatal - és szép - színésznőknek, még kihívás öregecske hölgyeket úgy alakítani, hogy belül is hozzácsúnyuljanak a feladathoz. A közönség azonban a Padam...Padam-ot vagy a Lili Marleen-t dúdolgatva, a szemünk láttára ellobbant életre kissé irigyen, aligha gondol ezzel az előadás után hazaindulva.
Tóth T. Eszter
zenés játék 2 részben
Piaf: Tarsoly Krisztina
Marlene: Kara Tünde
Momone, Piaf féltestvére; Ápolónő: Bányai Ágota
Leplée, bártulajdonos; Rendőrfelügyelő; Raymond, szövegíró és impresszárió: Csomós Lajos
Marcel, boksz-világbajnok; Theo, fodrász és énekes; Georges, bárzongorista: Gulyás Levente
Játéktér: Fekete Péter és Tege Antal Jelmez: Kiss Katalin és Tege Antal
Design asszisztens: Litauszki Ágnes Design asszisztens: Fábián Ágnes
Korrepetitor: Szente Éva
Súgó - Rendezőasszisztens: Bányai Ágota
Rendező: Tege Antal
Előadás időpontok júniusban:
7. vasárnap, 19.00 h
11. csütörtök, 19.00 h
12. péntek, 19.00 h
Helyszín:
Békés Megyei Jókai Színház - Stúdiószínház
Forrás: Békés Megyei Jókai Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.