Nitsch, a színpadtervező

A még mindig divatos rendezõi színház érthetetlen találóskérdés-cirkuszáról nem vagyok túl jó véleménnyel

Reviczky Katalin MHonline 2005-05-31
 

Hermann Nitsch osztrák képzőművészt a magyar közönség leginkább a Kiscelli Múzeumban rendezett, nagy port kavaró kiállításáról ismerheti. Most Renato Zanellának, a bécsi operaház posztjáról távozó balettigazgatójának a búcsúelőadására alkotott megdöbbentő színpadképet. Az Orosz Balett legendás koreográfusa, Szergej Gyagilev tiszteletére előadott balett egyik részének, egy állatmesének Nitsch agresszív akciószínháza adja a hátteret. A művész holnap Budapestre érkezik az akciószínházáról szóló könyvének bemutatójára. Bécsben nyilatkozott lapunknak.  
 


Milyen ars poeticát követ az állatmese illusztrálásában? Hogyan tervez díszletet a képzőművész?
A még mindig divatos rendezői színház érthetetlen találóskérdés-cirkuszáról nem vagyok túl jó véleménnyel. A képzőművész vendég dolga, hogy saját alkotói műhelyének szellemével gazdagítsa az operát, balettet. Ez esetben Renato Zanella érzéki koreográfiáját.

Miért épp a film eszközével él?
A film műfaja régóta foglalkoztat, a technikai feltételek azonban csak mára értek meg. Az orgia-misztérium-akciójáték vetített háttérrel mutatja meg az emberi lélek mélyében rejtőző állati ösztönvilágot, párhuzamba állítva Zanella emberi tulajdonságokat is mutató állatvilágával: a mese főhőse a róka, aki alantas ösztöneit rejtve hatalomra tör a többi állat felett, gonosz csapdájának azonban saját maga esik áldozatul. Egy négyórás akciószínház tömörített képsora tudatalattink agresszióit, pszichénk sötét mélységeit teszi láthatóvá tizenkét percbe tömörített, gyorsított vetítéssel.
És mennyire tekinthetjük koncepcióját a mai társadalom kritikájának?
A reális világunk csupán lelkünknek az egyik szintje. A másik a gonosz természet, mely erősebb, mint a vulkán, és ugrásra kész bennünk. Ezért lesz ellensége egyik ember a másiknak, és ez mérgezi a társadalmat és a politikát.

A balett tragikus végén megjelenik az önnél megszokott keresztre feszített Krisztus is, ezúttal modern ábrázolásban, sőt mintha egy nem éppen közkedvelt politikusra is emlékeztetne.
Ez a fantázia játéka csupán, tudja, hogy nem politizálok. Ez a Krisztus Matthias Grünwaldot, a késő gótika német festőjét idézi, melynek eredetije Colmar katedrálisában látható. A Krisztus-szimbólum nem más, mint az, hogy minden halálban benne van az ő szenvedése és halála. Bár én az életet nagyon is igenlem, erre a tragédiára emlékeztetnem kell.

Hogy fér össze az állati véráldozattól kísért orgia- és misztériumjáték a vallással?
Történelmileg! Úgy, ahogy az emberi lélek útvesztőiben is sok minden megfér egymással.

Az ön akciójátékának kiállítása a Kiscelli Múzeumban néhány éve botrányba fulladt. Miért nem értette meg művészetét a magyar publikum?
Mert az osztrák egyház ellenem indított hecckampánya a magyar légkört is megmérgezte. 
 
Reviczky Katalin 

süti beállítások módosítása