Jöttek, láttak, gyõztek! Ez a három szó jellemzi legjobban a Budapesti Operettszínház észak-amerikai turnéját, amelynek során a társulat hét városban mutatta be Vienna - Budapest - Paris, Operetta Extravaganza címû koncertmûsorát.
A turné utolsó állomását május 22-én Chicagóban, a helyi szimfonikusok otthonát képező Orchestra Hallban tartották, ahol a sikeres előadást követő hatalmas ovációtól megremegtek a masszívra tervezett épület falai. A nagyméretű, 2522 személyt befogadó termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, akik először láthatták Chicagóban a mai magyar operett művészet legkiválóbb sztárjait. Az előadás előtti napokban már kaptunk hírt New York, New Brunswick és Toronto városaiból, ahol szintén átütő sikerről tudósítottak megbízott "kémeim".
A fent említett városok mellett Pittsburgh, Kitchener és Milwaukee voltak a turné állomásai, mindenütt zsúfolt ház és hatalmas siker volt a jellemző. Mikor jönnek újra? - hangzott a kérdés a magyar könnyűzene nagyköveteihez. Jobb befektetést nemigen találhat a mindenkori magyar kormány a turizmus fellendítésére, minthogy nagyszerű operett diplomatáit küldi szerte szét a nagyvilágba. 1984-ben az osztrák állam költségén Amerikában járt a Bécsi Volksoper társulata, akik április 10 és május 20 között negyven napon át New Yorkban, Chicagóban, Washingtonban és Pasadenaban 42 előadáson adták elő Lehár Ferenc A víg özvegy, Johann Strauss Denevér és Kálmán Imre Csárdáskirálynő című komplett operettjeit. Mindezek mellett, míg a színház egy része Amerikában turnézott, Bécsben is megtartották a szezon előadásait. Persze Ausztria gazdag ország, mi magyarok pedig szegények vagyunk, a sajátos kultúránk a vagyonuk, amelyet rajtunk kívül kevesen ismernek. It’s about time, hogy megismerjék Amerikában is.
A Budapesti Operettszínház honlapjáról idézem Kerényi Miklós Gábor igazgató-főrendezőt: "A Budapesti Operettszínház alapvető célja, hogy a méltán világhírű magyar operettek nemzetközi ismertségét és elismerését tovább fokozza, olyan színvonalas produkciók létrehozásával, melyek különböző nyelvi környezetben is tökéletes zenés színházi élményt és önfeledt szórakozást kínálnak. Ezért új, és megújult előadásainkat több nyelven, látványos szcenikával, különlegesen színvonalas előadói gárdával állítjuk színre...Színházunk számára fontos, hogy ezt az eredeti magyar műfajt..régi rangjára emelje. Fontos..,hogy Kálmán és Lehár művei több nyelven szólaljanak meg....,hogy az eredetit, az eredeti forrásból a legmagasabb szinten tudjuk átadni Önöknek és a világ nagyközönségének."
Mielőtt rátérnék a koncert ismertetésére szeretném leszögezni, hogy bár az operett műfajt különlegesen szeretem, ugyanakkor a koncertszerű előadásokat már sokkal kevésbé. A 80-es években, a pesti Vigadóban látott, főképp a külföldi turisták számára készített előadások vették el a kedvemet a nagyszabású operett koncertektől, most a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Operetta Extravanganza visszaállította a hitemet a műfaj ilyesfajta ábrázolásában. Ötletes és ízléses rendezéssel, nagyszerű koreográfiával, kiváló zenészekkel továbbá sztár színészekkel és táncosokkal parádés előadást kreáltak, amely mindenhol magával ragadta úgy az amerikai, mint a kanadai közönséget. Külön kiemelném, hogy a Chicagóban 25 éve működő Light Opera Works (közép-nyugat Amerika egyetlen operett-musical) társulatának vezetői Bridget McDonough igazgató és Rudy Hogenmiller művészeti igazgató, valamint a színház szponzorai az előadást követően fogadást rendeztek a budapesti művészek tiszteletére. A chicagói operettszínház magyar kapcsolata évekkel ezelőtt kezdődött, amikor 1998-ban bemutatták Kálmán Imre Chicagói hercegnő című operettjét, amelyet 1928-ban játszottak utoljára Budapesten. Az előadáson jelen volt Hegyi Árpád Jutocsa a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgató-főrendezője, aki később 2001-ben a Marica grófnő, majd 2002-ben Lehár Cigányszerelem című operettjét rendezte a Light Opera Works társulatánál. A rendező mellett két magyar koreográfus Majoros István és Krámer György is részt vett a magyar operettek színre állításában, főként az autentikus csárdások betanítása kapcsán. A magyar operettek bemutatása idén augusztusban folytatódik, amikor augusztusban Lehár A víg özvegy című operettje kerül bemutatásra, a Cahn Auditoriumban, de szóba jött a Csárdáskirálynő felújítása az elkövetkező szezonban magyar rendezővel és elképzelhetően egy-két magyar énekessel.
Az utóbbi két évben, magyarországi vakációnk során a Budapesti Oprettszínház Nagymező utcai szentélyben volt szerencsém látni Kálmán Imre Marica grófnő, valamint Lehár Ferenc Luxemburg grófja előadását, melyekről részletes beszámolót közöltem lapunkban. Kalocsai Zsuzsa és Nyári Zoltán játszották a primadonna és bonviván szerepeket a két operettben és mindketten nagyszerű alakítást nyújtottak. Kalocsai Zsuzsa királynői alkatú szívdöglesztő primadonna, aki mindemellett jól játszik és szépen énekel. Vilja-dalát nem felejtik egyhamar azok, akik látták és hallották a chicagói előadást.
Nyári Zoltán jó kiállású bonviván, aki Tasziló gróf: Hej, cigány kezdetű áriájával és Daniló belépőjével egy csapásra összetöri a hölgyszíveket Budapesten és Chicagóban egyaránt. Kettőjük - Rosalinda és Eisenstein -, Óra duettje a Denevérből bravúros énekszám és egyben nagyszerű színészi alakítás. Fischl Mónika operai képzettségű szoprán, aki a primadonnaszerepek - Szilvia, Angela Didier, Marica grófnő - mellett, az Magyar Állami Operaházban is énekel. A Kacagó ária a Denevérből ezúttal is nagy sikert aratott. Vadász Dániel tenor, úgyszintén operailag képzett énekes, aki bonviván szerepei mellett, gyakran lép fel vendégként az Operaházban. Vadász Zsolt tenor, színpadra lépése után remekül énekelte Lehár A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után áriát. A továbbiakban a Mondd meg hogy imádom.. dalt énekelte Nyári Zoltánnal és Vadász Dániellel.
A lengő zsebkendővel előadott három-tenorparódiát hatalmas tapssal fogadta a hálás közönség. Kékkovács Mara szubrett és Peller Károly táncoskomikus, nagyon tehetséges fiatal művészek, akik kitűnően összeillő és összeszokott párt alkotnak. Úgy a Te rongyos élet a turnén, mind a Gimbelem-gombolom Pesten a Luxemburg grófjában parádés teljesítmény, nem kell jósnak lennem, hogy megállapítsam: nagy jövő előtt állnak. Langer Soma az Operettszínház fiatal basszistája jól illett az együttesbe. Külön kell kiemelnem a szuper-szubrett Oszvald Marika nevét, akit a 70-es évek végén láttam először Budapesten, Adél szerepében a Denevérben. A tűzről pattant szubrett-primadonna először 1986 januárjában járt Chicagóban, s manapság ugyanolyan temperamentumos lelkesedéssel táncol és énekel, egyszóval hódítja a közönséget. A turné műsorán Kékkovács Marával kánkánt táncolt, Langer Somával apacstáncot adott elő, s végül a Denevér szkeccsben - Orlovszky herceg bálján - Peller Károllyal bravúros orosz dallal aratott megérdemelt sikert. A sikeres est narrátora a Light Opera Works színésze George Andrew Wolff remekül prezentálta, Michael Koetze angol nyelvű összekötőszövegét. Végül pedig dicséret illeti Makláry László karmestert és a zenekart, Lőcsei Jenő koreográfust és a remek tánckart, valamint Kemenes Fannit a csodálatos jelmezek tervezőjét és Kerényi Miklós Gábor rendezőt, a Budapesti Operettszínház igazgatóját, a fantasztikusan sikeres műsor alkotóját.
A koncert végén felhangzott tapsok, brávók és az obligát standing ovation nekik szólt, valamint Glatz Attila és Magyar Kálmán kanadai és amerikai szervezőknek, kiknek munkája nélkül a remek színházi élmény nem jöhetett volna létre.
A csatolt kép, a sikeres chicagói előadás után. Elől, balról: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Glatz Attila menedzser, Vadász Zsolt és Makláry László karnagy. Hátul, balról: Nyári Zoltán, Vadász Dániel, Kékkovács Mara, Peller Károly, Oszvald Marika és Langer Soma.
Harmath István (Chicago)