2005. szeptember 10.-én egy igazi ritkaság csendül fel a Nemzeti Hangversenyterem falai között, koncertszerû elõadásban. Donizetti méltatlanul hanyagolt (legalábbis Magyarországon) olasz zeneszerzõ. A legtermékenyebb mesterek egyike. 74 operát írt. Ami hatalmas mennyiség.
 |
Donizetti 1797 november 29.-én született Bergamoban. Családja igen nagy szegénységben élt. Egy tisztviselő gyermeke. Készült jogásznak, építésznek, de hamarosan szülővárosa zeneiskoláját látogatta, ahol mestere Simon Mayr lett. Később Bologna-ban folytatta tanulmányait Pilottinál és Mattei irányítása alatt. Első operáját az Enrico conte di Bologna-t 1818-ban mutatták be. Innentől kezdve ontatta a zenét. Egy évben akár 3-4 operát is megírt. Az átütő sikert azonban 1832-ben hozta meg a Szerelmi bájital és ezt követte az 1835-ben bemutatott Lammermoori Lucia. Ebben az évben lett a nápolyi konzervatórium tanára. Egészen 1839-ig. Ekkor költözött Párizsba, ahol megírta az Ezred lányát és a Kegyencnőt. Elég nyughatatlan ember volt. Sokat utazott. Rómában, Milánóban és Bécsben is élt. Érdekes, hogy élete végére megzavarodott elmével élt. Szülővárosában 1848 április 8.-án hunyt el.
 |
| Bergamo, Teatro Donizetti |
74 operájából ma lényegesen kevesebb szerepel az európai operaszínpadokon mint anno, de a játszott műveiből is nagyszerűen megismerhetjük jellegzetes vonásait. Zenéjét talán a hihetetlen könnyedség jellemzi leginkább. Zenéi csordultig tele gyönyörű melódiákkal és harmóniával. Vígoperáiban, pedig ott a friss, üde szellemesség. Jómagam igen sokra tartom művészetét, pontosan az előbb említett okok miatt. "Komoly operái" tele drámaisággal, vígoperái pedig szinte szárnyalnak. A "bel canto" legnagyobb mesteri közé sorolhatjuk. Nézzük csak meg a Lammermoori Lucia-t. Szinte nincs olyan koloratúr szoprán aki nem énekelné el szívesen.
 |
| Edita Gruberova |
1837-ben született történelmi nagyoperája a zeneszerzőnek Ez volt a Roberto Devereux. Maga az opera arról is elhíresült, hogy a legnehezebb szólamok vannak benne. Különösen Elisabetta szólama. Fordulatos, nyaktörő és szinte már elénekelhetetlennek tűnő áriákkal van tele. Erre a szerepre a "bel canto" királynőjének tartott Edita Gruberova érkezik hazánkba. A művésznő egy interjúban elmondta, hogy még egy szerepére sem készült annyit mint Elisabettáéra. Szó szerint tanulmányozta és érlelte a szerepet. Elisabettaként nyújtott alakításáért nem csak kiváló technikáját, hanem nagyszerű színészi teljesítményét is kiemelték. Továbbá nem egy díjjat nyert. Mint tudjuk Shakespeare királydrámáihoz szövevényesek, bonyolult cselekménnyel bírnak. Ez pedig kivételes és egyedi színészi adottságokat kíván. Gruberovában ez is megvan. Hangi adottságai pedig lehetővé teszik neki a nagyobb repertoárt mint pályatársainak. Sokkalta több művet énekelhet. Otthonosan mozog Mozart világában. (Számomra kedves felvétel a Bastian und Bastianne.) Valamint Donizetti tolmácsolásában véleményem szerint a legjobb. (Boleyn Anna)
 |
| Jelenenet a színpadi előadásból. |
 |
| Gruberova Elisabetta szerepében |
Az est különlegessége, hogy Gruberova szülővárosának zenekara lép fel.
-----------
2005. szeptember 10. szombat 19:30 Nemzeti Hangversenyterem
Donizetti: Roberto Devereux opera 3 felvonásban
Közreműködik: Szlovák Filharmonikus Zenekar (Pozsony) és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel : Friedrich Haider
Elisabetta : Edita Gruberova
Roberto Devereux : Michal Lehotský
Nottingham : Albert Schagidullin
Sara Ulbrich : Andrea
Megyeri Zoltán
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.